Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2012. szeptember 27., csütörtök

KKDSZ találkozó


sakál- az alábbi lehetőséget ajánljuk az érintetteknek, bár igaz nem közmunkáról van szó, viszont oldalunkat már nem csak a közmunkások látogatják:-)

Kedves Barátom!
A svédországi Västeråsi és a Bergslagi népfőiskola delegációja látogatást tesz szakszervezetünknél
2012. október 8-án, hétfőn 14 órakor
(KKDSZ, Bp. V., Akadémia u. 11, magasföldszint jobbra).
A találkozón beszámol tevékenységéről: a Västeråsi népfőiskola, a Bergslagi népfőiskola, a Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség, az Aquarius Népfőiskola és Szociális Szövetkezet, valamint a KKDSZ.
A tájékoztatókat konzultáció követi, mely várhatóan 16.30-ig tart.

A találkozón svéd-magyar tolmács segíti a munkánkat.

Svédországban a népfőiskolák és a tanulókörök jelentős részét a szakszervezetek működtetik, illetve segítik. Ezért meggyőződésünk szerint a találkozó
– melyre ezúton tisztelettel meghívlak –
 nem csak felnőttképzési, hanem szakszervezeti szempontból is tanulságos lesz.
Kérlek, ezen az e-mail-en időben jelezz vissza, hogy számíthatunk-e részvételedre, mert meg kell tartanunk egy ideális létszámkeretet.

Budapest, 2012. szeptember 26.
                  
                                                                         Földiák András
                                                                                 elnök

2012. szeptember 26., szerda

Nyílt levelet írt egy pedagógus – aki most történetesen közmunkás – a lakosságnak

Nyílt levelet írt egy pedagógus – aki most történetesen közmunkás – a lakosságnak
Egyebek mellett így fogalmaz: „Nem feladatuk az emberi vagy állati ürülék és az állattetemek összeszedése, mivel ezek veszélyes hulladékok, eltakarításuk speciális védőfelszerelést igényel a fertőzésveszély miatt. Sok vád éri a közterület takarító közmunkásokat amiatt is, hogy leülnek, lazsálnak munkaidőben, ahelyett, hogy dolgoznának.”

A pedagógus nyílt levele



Tisztelt Debreceni Polgárok!


Az utóbbi hetekben heves vita alakult ki a debreceni lakosság és a Dehusz közmunkásai között. A helyzet odáig fajult, hogy túllépte városunk határait, az internetre is felkerült, csorbítva városunk jó hírnevét. Ezért éreztem fontosnak, hogy levelet intézzek Önökhöz, mivel a viták hátterében véleményem szerint az információhiány áll. Az egyik tévhit az, hogy a Dehusz alkalmazásában tanulatlan, roma származású állampolgárok vannak. Ez egyáltalán nincs így, ez a létszámnak csak egy kis töredéke. A többség szakmával, érettségivel, esetenként diplomával rendelkezik, akik már 20-30 évet ledolgoztak , de munkahelyük megszűnt, illetve olyan pályakezdők, akik munkatapasztalat hiányában nem kapnak más munkalehetőséget. Ideje lenne már szakítani azzal a sztereotípiával, hogy az utcaseprők tanulatlan, lusta emberek. Sok vád éri a közmunkásokat amiatt, hogy rezzenéstelen arccal sétálnak el a szemétkupacok mellett, ahelyett, hogy összeszednék. Ez annyiban fedi a valóságot, hogy minden brigád reggel megkapja a munkalapját, amin szerepel, hogy mely terület rendbetételéért felelősek, hol kell elhelyezniük a megtelt zsákokat, de az odavezető útvonalon csak áthaladnak, az egy másik munkanap vagy egy másik brigád területe. Nem feladatuk a társasházak előkertjeinek, üzletek, lépcsőházak előtti területeknek a takarítása, az a tulajdonos vagy az üzemeltető dolga. Nem feladatuk az emberi vagy állati ürülék és az állattetemek összeszedése sem, mivel ezek veszélyes hulladékok, eltakarításuk speciális védőfelszerelést igényel a fertőzésveszély miatt, ilyen kéréssel az erre illetékes hatóságot kell megkeresni. Sok vád éri a közterület takarító közmunkásokat amiatt is, hogy leülnek, lazsálnak munkaidőben, ahelyett, hogy dolgoznának. Valóban látni a parkokban üldögélő brigádokat, mivel óránként 10 perc pihenőidőt (hőségriadó esetén 20 percet) ír elő a munkavédelmi törvény, ennek betartása kötelező a munkáltató részéről, nemcsak a Dehusznál, hanem más munkahelyen is. Természetesen itt is vannak „lógósok”, de ők ezt nem sárga mellényben teszik, hanem táskájukba rejtve azt, civil öltözékben hagyják el a munkaterületet. Ők minden esetben fegyelmi büntetésben részesülnek, ha a munkavezető észleli a hiányukat.
Mivel magam is a közterület takarító közmunkások soraiba tartozom, kötelességemnek érzem megemlíteni azokat a debreceni lakosokat, akik köszönetüket fejezik ki azért, mert rendbe tesszük lakóterületüket, összeszedjük azt a sok hulladékot, amit szinténdebreceni lakosok szórnak szét városunk utcáin. Mi sem jobb bizonyíték arra, hogy munkaidőben teszünk is valamit, a sok fekete hulladékzsák, amit az utak mentén látnak elhelyezve. Naponta 3-400 zsák szemét is összegyűlik a kezünk által a közterekről. Szeretnénk, ha Őnök is, tisztelt debreceni polgárok, örülnének neki, hogy naponta 600 ember gondoskodik városunk tisztaságának fenntartásáról. Kérjük, hogy megalázó megjegyzések helyett segítsenek inkább nekünk. Segítsenek abban, hogy ne kelljen éveken át ilyen csekély bérért dolgoznunk. Ha van tudomásuk üres álláshelyekről, akkor ezt az információt ne a családjukkal vagy a szomszédjukkal osszák meg, hanem jelentsék be a munkaügyi központban, hogy onnan a megfelelő képzettségű munkaerőt tudják kiközvetíteni a megüresedett munkahelyre. Kérjük, hogy hallassák a szavukat, hogy minket is megillet ugyanaz a munkabér, mint a más munkahelyen dolgozókat. Hallassák a szavukat, hogy mi is egy összegben kapjuk meg a munkabérünket, nem heti 8 ezer forintonként, amiből számlákat befizetni lehetetlen. Hallassák szavukat, hogy mi is tudjuk felelősséggel kezelni a fizetésünket – azért mert dehuszos sárga mellényt viselünk, még be tudjuk osztani a pénzünket, nem költjük el az első napon a kocsmában vagy a játékgépek mellett. Kérjük, hogy becsüljék meg a mi munkánkat is, mint bárki másét. Figyeljenek a lakókörnyezetükben, hogy a lerakott zsákjainkat ne szaggassák szét a guberálók, szétszórva azok tartalmát, megsemmisítve aznapi munkánk eredményét.
Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel, elolvasták a levelemet, és a továbbiakban helyreáll a közöttünk megromlott kapcsolat.

Tisztelettel: Szarka Margit
okleveles általános iskolai tanító
drámapedagógus
szociális gondozó és ápoló
jelenleg utcaseprő-szemétszedő közmunkás

Forrás: 

Devizahitelesek ostromra készülnek, mert a kormány nem segít


Budapest, 2012. szeptember 23. vasárnap

     Jogi ostromra készül a devizahiteles többség, mert a kormány eddigi intézkedései nem segítettek. A hitelkárosultak érdekeit felkaroló tizenegy szervezet vasárnap perindítási szándéknyilatkozat letétbe helyezésére szólította fel a cserbenhagyott többséget. Azt javasolta nekik, hogy személyes nyilatkozatot helyezzenek letétbe bírósági kereset benyújtása iránt, és amint összegyűlt tízezer ilyen szándéknyilatkozat, egyszerre forduljanak keresettel az illetékes bírósághoz – adta hírül a Magyar Szociális Fórum.
    A perek indításával egyidejűleg döntenének arról is, hogy felfüggesszék-e az egyoldalúan kivetett követelések teljesítését, vagy megvárják a bíróságok kártalanítást is magában foglaló ítéletét.
    A 11 szervezet abban jelöli meg a Hitelkárosultak közös célját, hogy a banki tőketartozást a szerződéskötés időpontjában érvényes árfolyamon rögzítsék Forintban, egyenlő részletekben lehessen visszafizetni, és a szerződő felek egyenrangú megállapodásának alapján köttessék új szerződés róla. Céljuk továbbá a bankok egyoldalú szerződésmódosításának megtiltása, valamint az, hogy a tőketartozást a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatához igazodó, törvényben rögzített kamattal lehessen növelni. A családok egyetlen lakásáról a jelzálogot is véglegesen törölni kell. Meg kell tiltani az ilyen címen elrendelt kényszerintézkedéseket, és meg kell téríteni az eddig elszenvedett károkat – áll a devizahitelesekhez intézett felhívásban.
    A devizahiteles banki ügyfelektől aláírásukkal hitelesített 7 adat elküldését kérik a megadott postacímre. Az űrlap a nyilatkozat teljes szövegével együtt elérhető a hitelkarosultakert.hu és az mszfszk.hu honlapokon.
    A Hitelkárosultak érdekében társadalmi összefogással született nyilatkozat azzal indokolja a felhívásban foglaltakat, hogy a türelmi idő lejárt, már négy millióan kénytelenek elszenvedni a devizaalapú hitelszerződések következményeit, a kormány pedig érdemben nem segít a többségnek. Bíznak abban, hogy a bíróságok az önhibájukon kívül kárvallottak mellé állnak, felismerik a joggal való visszaélést, a szándékos megtévesztés tényét a színlelt szerződésekben, és lesújtanak a csalókra.
    „Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy valamennyien a magyar bíróságok elé tárjuk szerződéskötéseink körülményeit, mely szerződéseket abban a hitben írtunk alá, hogy felelősen döntöttünk teherbíró képességünknek megfelelően a hitel felvételről, amely hitellel családjaink normális életviszonyait kívántuk megteremteni” – áll a Hitelkárosultakhoz intézett felhívásban.+++
A nyilatkozat teljes szövege az űrlap kíséretében letölthető az alábbi címekről:


Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371
Sajtókontakt: Czöndör Gyula +36 30 9343990 és Barabás Gyula +36 306838227

2012. szeptember 25., kedd

Szolidaritásáról biztosítja a rokkantak tüntetését az MSZF


  Szeged-Budapest, 2012. szeptember 20. csütörtök

     Szolidaritásáról biztosítja a rokkantak szeptember 24-i budapesti tüntetését a Magyar Szociális Fórum Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoportja. Csütörtökön kiadott nyilatkozatukban üdvözlik, hogy folytatódik a május 25-én kezdődött tüntetés-sorozat az elveszett szociális biztonság visszaállításának igényével.
    Az MSZF rokkant-csoportja megállapítja, hogy több mint 4 millióan élnek ma hazánkban a létminimum szintje alatt. A különösen veszélyeztetett csoportba a szociális segélyen élő tartós munkanélküliek, a közmunkások és a korhatár alatti rokkantak tartoznak. Ezek a társadalmi csoportok a létminimum feléből-harmadából tengődnek.
     „A rokkantak helyzete speciális, hiszen a súlyos betegek és a mozgáskorlátozottak, hamarabb kihűlnek fűtetlen otthonaikban. Ezzel a problémával a kormánynak sürgősen foglalkoznia kell, mert közeleg a tél. Minden évben, minden télen százával szedi áldozatait a fagyhalál. Az idei az első tél, mely nagy próbatétel lesz a korhatár alatti rokkantak számára. Őket ugyanis a 2011.évi CXCI. törvénnyel, mely 2012.01.01.-től hatályos, és az embertelen új komplex minősítő rendszerrel, az idén lenullázta a kormány. A volt rokkantnyugdíjaiktól jogtalanul megfosztva, minimális segély-ellátásokból kell tengődniük. Ez tarthatatlan!” – írják.
     Megemlítik, hogy az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport az egyetlen olyan szakmai érdekvédő szervezet, amely 400 ezer érintett érdekében közzétette a jelzett törvény hibáit, az új komplex minősítő rendszer anomáliáit, és tényfeltáró eseteket mutatott be a betegek visszaminősítéséről.
     A rokkantak emberi jogaiért küzdő csoport tanácsadással, segítő szolgálattal, közös érdekérvényesítő tevékenységgel vált ismerté az elmúlt hónapokban. Május 25-én elsőként vonultak az utcára a FIDESZ Lendvay utcai székháza elé a rokkantak megélhetését veszélybe sodró új törvény miatt.+++

Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371

Súlyosbodik a megélhetési válság Magyarországon– Tanúvallomások

Budapest, 2012. szeptember 21. péntek 

Súlyosbodó tendenciát mutat a megélhetési válság Magyarországon – állítja a Magyar Szociális Fórum pénteken nyilvánosságra hozott közleményében. Az emberi és társadalmi jogokért küzdő mozgalom szerint ugrásszerűen megnőtt, és közel 3 millióra emelkedett az abszolút fizetésképtelenné vált személyek száma. Abszolút fizetésképtelenségen a Fórum azt érti, hogy ha valaki nem tud eleget tenni köztartozásainak, és csak akkora jövedelemmel rendelkezik, amelyikből puszta létfenntartására futja, arra is szűkösen. Az MSZF lakossági tanúvallomásokat tett közzé a kialakult állapotokról: 1. Szeretném tudni, miért kell annak a szülőnek, aki ledogozott az életéből 34 évet és, mivel nincs senkije, mert meghaltak és egyedül neveli a közép-súlyos fogyatékkal élő gyerekét, nettó havi 34513 Ft-ból ellátnia gyermekét , és magát, rezsit fizetni. Elvették a gyerekemtől a családit pedig alanyi jogon jár neki arra való hivatkozással, majd ha az ORSZI megint felülbírálja. Egyszer már voltunk munkaügyi bíróságon, nyertünk, 82%-os rokkant a fiam, írni, olvasni, közlekedni önálló életvitelre képtelen, születése óta fogyatékkal él, most nem kap semmit se. Gyerektartás nem jár, mert már 22 éves, iskolába nem jár, mert már nem lehet, családit nem kap, utazásit nem adnak, ha én, mint anya nem lennék, akkor mi lenne, mert nem adom intézetbe, mi ez, ha nem gyilkosság? Segítséget nem ad senki, én dolgozni nem tudok tőle, mert nincs kire hagyni, az ápolási díj semmire se elég. 2. Ma bementem a bankba, hogy hitelkönnyítő fizetést kérjek, sajnos nincs rá lehetőségem, mert 5 évre tudnának olyant ajánlani, amire a havi fizetésem elmenne. Mit lehet tenni? Várjam meg, míg kilakoltatnak, vagy egyáltalán milyen lehetőségünk van? Nálunk Zalaszentgróton már egyre többen így jártak. Arról senki nem tehet, hogy kevesebb lett a fizetése és a munkahelyek sorba megszűnnek. 3. Lakáshitelt vettünk fel, időközben én is, és a lányom is munkanélküliek lettünk, a férjem már nyugdíjas, de az ő nyugdíja is csak törlesztésre és rezsire elég. A lakáshitelt átváltottuk forintra, de így sem lett jobb, mert annak elég sok a kamata. Így lehetőség van-e még perelni, vagy így már nem lehet? Évek óta próbálnánk már megszabadulni ezektől a hitelektől, de sajnos nem tudunk. Nagyon nehezünkre esik ezeknek a törlesztése, ennivalóra nem is nagyon marad pénzünk. 4. Mivel a hitelt felmondták, megpróbáltam megegyezni a bankkal, hogy én minimálbérből élek ugyan, de egy kisebb összeggel törlesztenék, de nem engedik. Olyan kamatot tettek a hitelre hogy azt még az unokám sem biztos, hogy ki tudja fizetni. 5. Annak ellenére, hogy az 5 évvel ezelőtt felvett 9 millió forintból törlesztettem 7 milliót, és majdnem 3 milliót fizettem ki kamat-és kezelési költségre, most a bank még 6 millió forintot követel tőlem. Kérem, segítsenek, mit tudok tenni jelen helyzetemben, nehogy elárverezzék a fejünk fölül a házat. Egyedül nevelek két kiskorú gyermeket, nem kerülhetek velük az utcára. 6. Tőlem az utóbbi időben már 50%-t tiltottak le. Jelenleg nem tudnak, mivel felmondtak a munkahelyemen. Így ahogy számolom eddig kb. 8 millió forintot kasszírozott tőlünk a bank (6,3 millió volt a kölcsön) de még tartozunk kb. 14-16 millióval. 7. A törlesztő részleteink a válság kezdete óta a duplájára nőttek. Irreálisnak tartjuk, hogy miközben mi rendesen fizetjük a részleteket, a havi törlesztő egyre csak emelkedik. A bank mindent ránk hárít, semmiben sem hajlandóak részt vállalni, teljesen egyoldalú a bank hozzáállása. 8. Hitelünk elmaradása miatt a végrehajtó a fizetésünk 33%-át már vonja, 3 hónapja. Kaptunk egy levelet, hogy a 1994-es öreg autónk árverezését írta ki október 1-re. Mit lehet tenni, mert én nem engedek be senkit, inkább börtönbe megyek! 9. Hitelügyem behajtó céghez került. Számlámat zárolták, a rajta lévő összegeket tartozásként leemelik, beleértve a szociális segélyemet is. Nincs miből megélnem. 10. Vége, nem tudom tovább fizetni a törlesztő részleteket. Ügyvédre sem maradt pénzem. Az eddigi 90 ezer helyett már 160-180 ezer Forintot követelnek rajtam. Nem bírom tovább. SOS! 11. Közmunkás vagyok, havi 47 ezret kapok, és most még a szabadnapok számát is csökkentették. Munkásszállón lakok, és beiratkoztam egy iskolába, hogy leérettségizzek. Tanulni szeretnék, de képtelen vagyok megvenni a tankönyveket, mert kajára is alig telik. Azt mondták, ha tanulni akarok, mondjak fel. Sok levél érkezik a rokkantaktól is. Leginkább arra panaszkodnak, hogy megfosztották őket rokkantnyugdíjaiktól, és a létminimum feléből-harmadából kell megélniük. Életüket féltik a közelgő tél miatt. Attól tartanak, hogy ellátmányuk beszűkítése fizikai létükbe kerülhet, hiszen a kiszolgáltatott, beteg embert könnyebben éri utol a fagyhalál. 

 Kiadta: MSZF SZK +36 30 5927371 
www.mszfszk.hu www.hitelkarosultakert.hu

2012. szeptember 24., hétfő

A közmunka óta nem történt semmi az álláskeresőkkel

Az álláskeresők száma alig csökkent augusztusban, 526 900 fő volt regisztrált, miközben a munkaerőpiacon továbbra is mélypont közelben van az új állások száma - derült ki a Foglalkoztatási Szolgálat friss adataiból. A közmunka programok év eleji beindulása után lényegében már hónapok óta szinte semmit nem változik az álláskeresők száma. 


Az előző hónapokhoz képest minimális változás zajlott a regisztrált álláskeresők számában, mióta év elején beindultak a közmunka programok, lényegében nem sok változás történt. Idén júniusban volt eddig legalacsonyabb az álláskeresők száma, azóta enyhe emelkedést is megfigyelhettünk, és ha az adatokból kiszűrjük a szezonális hatásokat, az még inkább mutatja, mennyire nem történt az év első negyedéve óta számottevő elmozdulás. 


Szintén a közfoglalkoztatás hatását mutatja, hogy az álláskeresők számában legnagyobb relatív változást Somogy megyében, abszolút értelemben pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mérték. 



Az 526,9 ezer álláskeresőből 53,1 ezer fő részesült álláskeresési járadékban vagy álláskeresési segélyben, 189,7 ezer fő kapott alacsony összegű szociális segélyt, míg 284,0 ezer fő nem részesült pénzbeli támogatásban. 



A tavalyi év augusztusához képest kevesebb, mint felére csökkent az álláskeresési támogatásban részesülők száma a tavaly szeptemberben bevezetett szigorítások miatt (folyósítási idő 90 napra csökkent, álláskeresési segély köre a nyugdíj előtt állókra szűkült). 

A közmunka óta nem történt semmi az álláskeresőkkel

A közfoglalkozás nagyobb volumenű idei indulása az álláskeresők számát reményteli módon a 2009-es szint alá nyomta, de most már leginkább úgy néz ki, ősszel már ugyanott lehetünk, mint tavaly, tehát az álláskeresők száma tartósan beragadt félmillió fölé. 
A közmunka óta nem történt semmi az álláskeresőkkel

Eközben hónapról hónapra kevesebb új, piaci állást jelentenek be a foglalkoztatók. Augusztusban 10 700 állást jelentettek be, ami január óta a legkevesebb, és csak néhány olyan hónap volt az elmúlt években, amikor ez a szám hasonlóan alacsony volt. 


Eközben a közfoglalkoztatás továbbra is dominál az új állások körében, ezúttal 17 ezer támogatott állást hirdettek meg. 

A közmunka óta nem történt semmi az álláskeresőkkel

Ismét vágnak: 30 ezer forintot nem adnak oda többszázezer embernek

Idén a 93 ezer főt sem éri el a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma a Policy Agenda számítása szerint, miközben a kormány 200 ezer közmunkásról beszél, és 2013 kapcsán pedig 250 ezer közmunkást emleget.

A kormány által benyújtott költségvetés szerint 2013-ban 250 ezer embernek adnak közmunkát, így növelve a foglalkoztatottak létszámát, valamint mérsékelve a legnehezebb helyzetben lévő réteg szociális kiszolgáltatottságát. A Policy Agenda heti elemzésében a tavalyi és idei adatok alapján vizsgálta, hogy valójában milyen lehetőséget ad a közmunka azok számára, akiknek ez az egyetlen jövedelemszerzési lehetőségük.


Az érvényes szabályozás szerint három csoport számára biztosítható a közfoglalkoztatás: a foglalkoztatási helyettesítő támogatásra jogosultak, a rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek és az álláskeresők számára. Az ellátásban részesülők létszáma azonban nehezen becsülhető, mivel egyrészt folyamatosan zajlanak a felülvizsgálatok, másrészt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesíthetőket nem választják külön a többi segélyezettől. Becsléseink szerint jelenleg akár 600-700 ezer fő is érintettje lehetne a közfoglalkoztatási programnak. 

A foglalkoztatotti statisztikából az látszik, hogy a vizsgált körből 2011-ben havi átlagban 60900 főnek tudtak munkát adni. Ez pedig mintegy 60 milliárd forintjába került a költségvetésnek. Az idei év első hét hónap adatai szerint a közfoglalkoztatásban átlagosan 82400 embert alkalmaztak, a rendelkezésre álló keretösszeget pedig jelentősen, 132 milliárd forintra emelték. 

Az elmúlt hónapokban nőtt a közfoglalkoztatottak száma, ennek ellenére azonban a Policy Agenda nem várja, hogy ebben az évben az átlagos 100 ezer fős létszámot elérné. Ez jelentősen alatta van a 200 ezer fős kormányzati tervnek. Természetesen a kormány úgy is értelmezheti a tervében rögzített létszámhatárt, hogy az év során hosszabb-rövidebb időtartamra biztosítottak munkát 200 ezer embernek. Azonban ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy többen közülük csak pár hónapra kaptak esélyt arra, hogy a segélynél valamivel több pénzért dolgozhassanak. Azaz az egész évet tekintve 28-32 ezer forint körüli átlaggal tudnak számolni, és még a "hírhedt" 47 ezer forintos határtól is távol vannak.

A Policy Agenda azt is kiszámolta, hogy mennyibe kerül egy főre vetítve a közfoglalkoztatás költsége. Ez ugyanis nem csupán a közfoglalkoztatottak bérét, annak járulékait foglalja magában, hanem magának a közszolgáltatás megszervezésének költségeit, sőt nyilvánvalóan minimális mértékben a foglalkoztatáshoz szükséges eszközöket is. Az adatok meglepőek. 2011-ben átlagosan havonta 60900 fő dolgozott közmunkában, erre a költségvetés közel 60 milliárd forintot használt fel és ez így egy fő havi foglalkoztatására vetítve 82 ezer forint kiadást jelentett. Ebben az évben az év első hét hónapjában 70,4 milliárd forintot költött el a költségvetés, amelyből áltagosan havonta 82400 fő foglalkoztatása valósult meg. Ez az jelenti, hogy egy közfoglalkoztatottra havonta 122 ezer forintot költöttek. 

Amennyiben azt feltételezzük, hogy napi nyolc órában történik a foglalkoztatás (ez persze abszolút nem általános helyzet), akkor a közfoglalkoztatásban dolgozóknak - akik nem tudnak gyermekek után járó adókedvezményt igénybe venni - nettó 47 ezer forintot adnak oda. Ez a bér az államnak 92.263 forintjába kerül, azaz a korábban említett 122 ezer forintból 30 ezer forintot nem közvetlenül a munkások bérére használnak fel. 

A támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatás céljából előleget kapjanak az önkormányzatok a költségvetéstől, hogy ne kelljen előfinanszírozniuk a közfoglalkoztatottak bérét. Ugyanakkor arra vonatkozóan nem tett közzé az állam adatokat, hogy valójában mekkora mértékben éltek ezzel a lehetőséggel, és mennyi pénzt "parkoltatnak" ilyen módon a települési önkormányzatoknál, vagy egyéb foglalkoztatóknál. Ugyancsak nem ismert, hogy mennyi pénzt használnak el ténylegesen bérre, a rendszer működtetésére, eszközök beszerzésére, dologi kiadásokra. Azaz a mostani számok szerint 2012-ben drágább az állam számára a közmunkások foglalkoztatása, mint 2011-ben, és ennek oka a hivatalos statisztikák szerint nem átlátható.

Ahogy korábbi elemzéseinkben is felhívtuk a figyelmet a közmunkarendszerben kódolva van az egyéni és társadalmi kudarc. A rendszer az e módon foglalkoztatottak számára rövid ideig biztosít a segélynél valamivel magasabb pénzt, és nem ad érdemi esélyt a nyílt munkaerőpiacon való megkapaszkodásra sem, vagyis sok pénzt költenek el a közmunkások foglalkoztatására, miközben ennek megnyugtató eredménye nincs.

A Policy Agenda modellszámítása szerint, a mostani trendek alapján ez évben 93 ezer főt sem éri el a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma. Ennek költsége pedig úgy 120-123 milliárd forint lesz. Azaz a költségvetés ugyan némi megtakarítást ér el, de egyúttal az is bizonyossá válik, hogy bár lenne jelentős tömeg, akinek megélhetési kérdés a közmunka, mégsem kapja meg, mert az állami rendszer nem képes ekkora mértékben munkát adni, vagy a rendszert menedzselni. 2013-ban jelentősen, majd 16 százalékkal növelik a közfoglalkoztatás keretösszegét, ezért fontos lenne alaposan átgondolni, hogy akár a dolgozók bérének növelésével, akár hatékonyabb szervezéssel, mi módon lehet minél racionálisabban elkölteni ezt a pénzt. A Policy Agenda véleménye, hogy a közfoglalkoztatottak nettó bérének emelése még a belső fogyasztás szempontjából is megtérülne, hiszen e rétegek jövedelmének minden egyes forintja a hazai gazdaságba kerül vissza.

policyagenda.hu

2012. szeptember 19., szerda

Mutassuk meg!!!

sakál- Itt az idő az összefogásra kedves magyarok, kedves kizsákmányolt közmunkások és kedves egyre nehezebb élethelyzetekbe kerülő honfitársak! Csatlakozzunk az alábbi felhíváshoz mindnyájan:

Az alábbi videó is ide illik, melynek forrása a http://www.youtube.com

2012. szeptember 16., vasárnap

Emma néni nem kap lakást - Emma néni kérése

Kérjük, segítsen, és továbbítsa másoknak is a kérést!

Emma néni nem kap lakást - Emma néni kérése
2012. szeptember 14. péntek

A mindkét lábára amputált asszony lakáskérelmét László Tamás elutasította

László Tamás, a főváros XV. kerületének polgármestere, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője nem tett eleget a mindkét lábára amputált, és otthonából július 3-án kilakoltatott Nagy Lajosné (Emma néni) kérelmének, hogy elvett önkormányzati bérlakása helyett másikat kaphasson, és együtt maradhasson 15 éves kis unokájával, akit egy hetes kora, szüleinek halála óta gyámként nevel – jelentette pénteken a Magyar Szociális Fórum (MSZF) az országos botrányt kavaró embertelenség legfrissebb fejleményét képező polgármesteri levél alapján.

A magatehetetlen asszony élethez való jogáért kiálló MSZF Emma nénitől megtudta, a polgármester által megbontott családi közösség csak akkor állhatna helyre nagymama és unokája között, ha a Máltai Szeretet Szolgálattól családi otthonhoz juthatnának, vagy albérletbe költözhetnének. A Máltai Szeretet Szolgálat „várólistára” tette az asszonyt, de tudatta vele, hogy belátható időn belül nem tudja biztosítani még ideiglenes elhelyezésüket sem. Közben a XV. kerületi önkormányzat egyes tisztségviselői azzal rémisztgetik az asszonyt, hogy elviszik tőle Ferenc nevű unokáját, és állami gondozásba veszik, ha nem költöznek albérletbe.

A Magyar Szociális Fórum szervezője csütörtökön felkereste Emma nénit az ESZI XV. kerületi átmeneti gondozóházában, és megtudta tőle, hogy rokkant nyugdíjából nem futja albérletre, különösen a letétbe helyezendő kaució miatt. Simó Endre találkozott Ferikével is, aki minden nap felkeresi nagymamáját az otthonban. Az unoka megerősítette, hogy nagymamájával kíván maradni, mert ő gondoskodik róla, tőle kapja a legtöbb szeretet, ő pedig azzal viszonozza neki, hogy törődik rokkant nagymamájával.

Emma néni arra kérte Simó Endrét, segítsen a család újraegyesítésében, ha a XV. kerületi polgármester nem hajlandó rá. Azt kérte az MSZF szervezőjétől, hogy a sajtón keresztül személyesen fordulhasson az emberekhez anyagi segítségért, hogy szerény albérlethez juthasson, és iskolába járó, kiválóan tanuló unokájával nyugodtan élhessen.

A 68 éves asszony kérésének eleget téve Simó arra kéri a sajtó munkatársait, hogy tegyék közzé Nagy Lajosné segélykérő felhívását és számlaszámát (OTP Bank 11773157-00265230). Továbbá jelenjenek meg az MSZF Emma néni érdekében szervezett sajtótájékoztatóján szeptember 18-án, kedden 13.00 órakor az ESZI XV. kerületi átmeneti gondozóházánál (Budapest, XV. kerület, Erdőkerülő u. 34.).+++


www.mszfszk.hu

2012. szeptember 15., szombat

Százezreket ítélt lassú éhhalálra a magyar kormány


Papírral pótolják ki a cipő talpát; találgatják, hogy a vizet vagy a villanyt kapcsoltassák-e ki; ha kell, elválnak a jövedelempótló támogatásért; évi két hónapot kénytelenek ingyen dolgozni - így él 200 ezer közmunkás Magyarországon. Az ő képviseletüket kívánja felvállalni a frissen alakult Közmunkás Szakszervezet, amelynek társelnöke és főtitkára országos toborzókörútra indult.


Gyertek, szerveznek, gyertek - sivítja végig az utcát két közmunkás biciklije nyergéből. Mintegy 100 ember tódul be a hevesi falu polgármesteri hivatalának udvarára, holott pár perce még alig öten lézengtek a Közmunkás Szakszervezet toborzóbrigádjára - Nyakó István szocialista képviselőre, és Kordás László volt MSZOSZ alelnökre - várva. Startol a verbunkbeszéd, a kezek már ökölben, a járomcsontokra ráfeszül a bőr, és egész egyszerűen meg akarnak indulni az emberek, mindegy hova, csak menni, odacsapni. "Az iskolában a bejárás kötelező, a cipő meg nem, így bérletet vettem, a talpon a lyukat meg kartondarabbal pótoltam ki" - indokolja egy közmunkás fiatalasszony, miért a torokszorító düh.


A hetet éljük túl

Agitálni nem sokat kell, ahogy sűrűsödik a nyomor, úgy pezsdül a belépési kedv. 

Egy baranyai kisvárosban a munkavezető önhatalmúlag engedte be a toborzóbrigádot a közmunkások telephelyére, be is lépett az egész műszak. Pedig a fideszes polgármester nyomban jelentést követelt a munkavezetőtől, de az emberek egyöntetűen felsorakoztak "brigádvezetőjük" mögött, a Közmunkás Szakszervezet is beleállt az ügybe, elsimult a balhé. Igaz, Tállai András belügyi államtitkár lesajnálóan kijelentette, hogy a 200 ezer közmunkásnak csak egy százaléka lépett az érdekvédelmi szervezetbe - ám ahhoz képest, hogy egyetlen páros organizálja az ügyet, és még csak hat megyében jártak, nem olyan rossz a 2400-as létszám. (Ebben Békés még nincs benne - pedig itt is szépen kerekedik a szervezet: csütörtök reggel egy 7 ezres kisvárosban mintegy százan léptek be.)

De sok helyen még csak fedő alatt forr az elkeseredés. Egy békési kisvárosban azt panaszolja egy asszony, hogy péntekenként az előző heti bért fizetik, azaz valahogy át kell hidalni öt napot, márpedig nem könnyű 10 ezer forintot (egy közmunkás napi bére mintegy 2000 forint) leakasztani. Ám inkább nyelnek, előttük az intő jel: a közelmúltban két hetet késett 16 társuk járandósága, az egyik nem bírta tovább, a megyei munkaügyi hivatalban kereste igazát. A polgármester nem nyelte be a felülről jött feddést, faggatta az embereket, mondanák meg, hogy közülük ki nyomta fel. A közmunkások összetartottak, nem adták ki a rebellist, negyedóra múlva viszont egyiküknek sem volt közmunka-viszonya. A felmondás pedig a halálos ítélettel ér fel, ugyanis ha a polgármester nem emberbaráti módon, azaz közös megegyezéssel távolít el valakit, hanem egyoldalú felmondással, akkor az illető három éven át nem vehet részt közmunka-programban. Márpedig aki egy évben egy havi munkaviszonyt nem tud felmutatni, az nem jogosult a 22 800 forint jövedelempótló támogatásra sem. Azaz egy kirúgás 36 havi jövedelemnélküliséget hozhat.

Amúgy is kevés a pénz: a közmunkások szerint nem csoda, ha erősödik a találékonyságra való hajlam, és a jog útvesztőiben is kezdik kiismerni magukat. Így jutottak arra, hogy az egyik legjobb jövedelemnövelő trükk a bontóper. Ugyanis a jelenlegi rendszer szerint egy családban egy felnőtt jogosult a 22 800 forintos jövedelempótló támogatásra, ám ha elválik a házaspár, akkor mindjárt két famíliát tart számon a jog, így a pénz is a duplája. (Igaz, az összeg még ebben az esetben sem éri el a 60 ezer forintot, a minimálbért.) Csakhogy nincs talált pénz: ugyanis a jog nem csak ad, el is vesz. Nevezetesen ha az egykori házastársak valamelyike meghal, akkor egykori párját nem illeti meg özvegyi nyugdíj. "Az a fontos, hogy a hetet hogy éljük túl" - legyint rá egy asszony a békési kisvárosban.

Megeszi az áramvállalat

Úgyhogy hiába nagy úr a szükség, az anyagi függőség miatt a közmunkások gyakorta nem mernek szóba állni a Közmunkás Szakszervezet toborzóival. A békési kisvárosban is suba alatt találkoznak: a helyi kontaktember irodájában szorong munka után négy közmunkás, hogy meghallgassa, mit is ajánl az érdekvédelmi szervezet, és ha úgy ítéli meg, akkor maga is terjessze a szót munkástársai között. 

"50 ezer forint a törlesztés, és akkor még ott a rezsi és gyerek sem evett" - kesereg egyikük. Három éve még nem győzte a melót, most meg semmi. Úgyhogy pontosan értik, hogy a szakszervezeti követelések a túlélést jelentik számukra. Kora délután búcsúznak, este már csörög a telefon: Nyakónak meg Kordásnak vissza kellene mennie harmincvalahány szakszervezeti belépési nyilatkozatért.

És akadnak falvak, kisvárosok, ahol a fideszes polgármester megpróbálja elzárni Kordást, Nyakót a közmunkásoktól. "Ilyenkor a hivatal előtt szervezkedünk, de arra is volt példa, hogy az útszélen, a motorháztetőn írtak alá a kaszások" - magyarázza Nyakó. Viszont ha a helyszín változik is, a nyomor állandó. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen mackós asszony nyomja Nyakó orra alá a csekkeket, hogy döntené el ő, a tanult képviselő, hogy a villanyt vagy a vizet ne fizesse be, azaz melyiket kapcsolja ki a szolgáltató. Gáz már jó ideje nincs. 

Mindenhol árad az indulat, bár még adnak a nyelvi formára, leginkább a megilletődéstől: nagyember áll velük szemben, országgyűlési képviselő. 

Tőmondatok pattognak oda-vissza, szájuk íze szerint beszél a szocialista honatya, már "doktor úrnak" címezik, és elhiszik neki, hogy emberszámba veszi őket. Nyakó István nem cizellál, nem beszél kormányról, hatalmi technikákról, csak azt mondja: Pest. És mindenki tudja, hogy Pest az állami autó és az uraskodás, meg az a hely - segíti a gondolattársítást Nyakó - , ahol egy keresztszalmát sem raknak senkiért - ha szegény. Mert a szegényen csak szegény segít, hát be a szakszervezetbe, a közmunkásokéba, hiszen ha egy ember ordít a falu közepén, akkor elviszi a mentő, ha tíz kiabál, akkor rendőr száll ki, de ha tízezrek hangja dübörög, akkor már a hatalom is retten - apellál szolidaritásra és szegénységre az MSZP-s politikus. Aki azt magyarázza, ha december elsejéig nem teljesülnek a követelések, akkor az Országgyűlés első februári ülésnapján ki kell áradni a Kossuth térre, és protestálni kell. "Ha megérjük" - vág szavába egy sebhelyes-arcú asszony, "mert télen nincs semmi, a közmunka csak egy két hónapig van az évben, azonkívül csak a havi 22 800 forint van, meg a nincs". 

"Már ha ideér az a heti bér" - gabalyodik a beszélgetésbe egy szálfa-magas, deszka-vékony férfi, "mer megeszi az áramvállalat". Értsd: a közüzemi tartozásokat a kincstár automatikusan levonja. Aztán ha marad 800 forint, senki nem áll meg a közmunkások előtt, akkor még a nagymamája is kur*a mindenkinek. "Pedig nem könnyen keressük ezt a kis pénzt", kontrázik egy másik asszony. Neki kétheti kapálása ment rá a "tancsomagra", 16 ezer forintját ette meg az iskolakezdés. Mert iskolába járatni kell a gyereket, bizonykodik mindenki, csak hát kell neki a bérlet, elmegy reggel a félhetes busszal, hozza haza a félötös, akkor meg enni kell neki adni, és bizony ez már akkora költség, hogy csekkre nem jut. Az egyik kétezer fős békési településen 30 házban vagy a lámpa nem ég, vagy a víz nem folyik, tízben pedig egyáltalán nincs közszolgáltatás.

Szűkül a keret

"Tudja az emberek azért nem hiszik el, mert hihetetlen. Hihetetlen, hogy egy kormány halálra ítéljen egy országrészt - az ott lakókkal egyetemben. Pedig az Orbán-kormány ezt teszi Észak-Magyarországgal. Nem a szó politikai értelmében, valójában" - fakad ki Vécsi István. És akinek nincs termelőeszköze - szolgál sötét prognózissal Közmunkás Szakszervezet elnöke -, bármikor közmunkássá süllyedhet: ezt a réteget fogják gyarapítani az önkormányzatok összevonása miatt állásukból kihulló köztisztviselők, a közoktatási intézmények részleges vagy teljes állami átvétele miatt a rendszerből kieső tanárok, óvónők, a kórházak államosítása miatt munka nélkül maradó egészségügyi dolgozók. Továbbá, figyelmeztet Vécsi, a közmunkások tömegét fogják duzzasztani a tízezrével munkaképessé minősített rokkantnyugdíjasok is.

Ráadásul mivel nyolcórás közmunka csak egy két-hónapig akad általában, egy nyugdíjjogosultsági évhez nyolc közmunkás-évet kell általában felmutatni. Azt ugyanis a munkaügyi központok döntik el, hogy egy önkormányzat hány közmunkást foglalkoztathat: a "felülről kapott" számú státuszt dobják szét a megyék települései között. Így a polgármesterek zöme igyekszik úgy rotálni a munkanélkülieket, hogy mindenkinek "kilegyen" az egy hónapja. Csakhogy ez nem mindig sikerül, sok helyütt egyre szűkül a közmunkás-keret. Az egyik borsodi településen például a tavalyi harmadára fogyott a lehetőség: idén eddig 34 közmunkás-státuszt biztosított a megyei munkaügyi hivatal, és decemberig még 16 helyre lehet számítani. Márpedig egyszerű a képlet, ha nincs egy hónapnyi közmunka, akkor nincs egy éven át úgynevezett jövedelempótló támogatás sem. Azért lehet "lavírozni": ha valaki szeretne támogatási jogosultságot, akkor ingyen dolgozhat két hónapot - ezt a polgármesteri hivatal jelenti, a munkaügyi központ pedig egyfajta munkaviszonynak tekinti.

A közmunkások egyébként úgy érzik: míg ők egyre szegényebbek, belőlük zsíros üzletet csinálnak. Egyikük azt panaszolja, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak: indokolt esetben a közmunkások kikölcsönözhetőek, és sokuk meséli, hogy kiadták bizony "maszeknak", aki fejenként legalább 100 ezer forintot spórol rajtuk, hisz őket az állam fizeti, így még minimálbérre sem kell költeni. A másikuk azon háborog, hogy egy borsodi város patak-programjában (itt a számok eltérőek) úgy 70-en kaptak státuszt, ám alig tízen vannak kinn a pataknál, a többi virágot ültet, épületet fest. Sokan úgy gondolják, hogy több programot fizetnek egy költségéből, a többi pénzt pedig másra fordítják. Állításukat azzal támasztják meg, hogy az önkormányzat a tranzitdíjat (azaz a munkásokat szállító kisbusz benzinfogyasztását) is kiírja, de a munkaterületre vezető öt kilométeres utat nekik kell lejárniuk. Azt sem értik, hogy a bérlapjukon mit jelent az egyéb költség (több ezer forintos levonás havonta), miközben a település csak a munkaeszközt biztosítja a munkához, se védőfelszerelést, se pihenőhelyiséget nem ad.

A szervezkedők
A Közmunkás Szakszervezetet július végén szervezte meg 30 ember, zömük közmunkás, elnökük Ricse polgármestere, Vécsi István. Az egyik társelnök az éhségmenetből ismert, jelenleg a "Munkát, kenyeret, tisztességes béreket" egyesületet vezető Komjáthi Imre, hatgyermekes melós. A másik társelnök Nyakó István képviselő, a főtitkár pedig az egykori Foglalkozási és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Kordás László, az MSZOSZ volt alelnöke. A tagdíj minimum havi öt forint.

Követelések
- A 47 ezer forintos bért emeljék 60 200 forintra, 2010-ben ennyi volt a nyolc órában dolgozó közmunkások járandósága

- Az állam biztosítsa, hogy minden családban - amennyiben más munka nem akad - legalább egy ember dolgozhasson egész évben közmunkásként

- Az elvett szabadnapok visszaállítása (A júliusban hatályba lépő Mtv. szerint a közmunkásokat csak a 20 napnyi alapszabadság illeti meg, a ledolgozott idő, illetve a gyerek esetükben nem jelent plusznapokat.)

- Csökkentse a kormány 12 hónapról 4 hónapra azt az időszakot, amíg egy pályakezdő munkanélküli nem vehet részt közmunka-programban 

- Ha egy közmunkás állást talál, akkor ne kelljen felmondania egyoldalúan - ahogy erre a jelenlegi szabályok kötelezik - a közmunkás-szerződését, ugyanis ebben az esetben 3 évig semmilyen ellátásra nem jogosult

- A heti bérfizetés eltörlése


A mindkét lábára amputált asszony lakáskérelmét László Tamás elutasította


Budapest, 2012. szeptember 14. péntek

     László Tamás, a főváros XV. kerületének polgármestere, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője nem tett eleget a mindkét lábára amputált, és otthonából július 3-án kilakoltatott Nagy Lajosné (Emma néni) kérelmének, hogy elvett önkormányzati bérlakása helyett másikat kaphasson, és együtt maradhasson 15 éves kis unokájával, akit egy hetes kora, szüleinek halála óta gyámként nevel – jelentette pénteken a Magyar Szociális Fórum (MSZF) az országos botrányt kavaró embertelenség legfrissebb fejleményét képező polgármesteri levél alapján.
     A magatehetetlen asszony élethez való jogáért kiálló MSZF Emma nénitől megtudta, a polgármester által megbontott családi közösség csak akkor állhatna helyre nagymama és unokája között, ha a Máltai Szeretet Szolgálattól családi otthonhoz juthatnának, vagy albérletbe költözhetnének. A Máltai Szeretet Szolgálat „várólistára” tette az asszonyt, de tudatta vele, hogy belátható időn belül nem tudja biztosítani még ideiglenes elhelyezésüket sem. Közben a XV. kerületi önkormányzat egyes tisztségviselői azzal rémisztgetik az asszonyt, hogy elviszik tőle Ferenc nevű unokáját, és állami gondozásba veszik, ha nem költöznek albérletbe.
     A Magyar Szociális Fórum szervezője csütörtökön felkereste Emma nénit az ESZI XV. kerületi átmeneti gondozóházában, és megtudta tőle, hogy rokkant nyugdíjából nem futja albérletre, különösen a letétbe helyezendő kaució miatt. Simó Endre találkozott Ferikével is, aki minden nap felkeresi nagymamáját az otthonban. Az unoka megerősítette, hogy nagymamájával kíván maradni, mert ő gondoskodik róla, tőle kapja a legtöbb szeretet, ő pedig azzal viszonozza neki, hogy törődik rokkant nagymamájával.
    Emma néni arra kérte Simó Endrét, segítsen a család újraegyesítésében, ha a XV. kerületi polgármester nem hajlandó rá. Azt kérte az MSZF szervezőjétől, hogy a sajtón keresztül személyesen fordulhasson az emberekhez anyagi segítségért, hogy szerény albérlethez juthasson, és iskolába járó, kiválóan tanuló unokájával nyugodtan élhessen.
    A 68 éves asszony kérésének eleget téve Simó arra kéri a sajtó munkatársait, hogy tegyék közzé Nagy Lajosné segélykérő felhívását és számlaszámát (OTP Bank 11773157-00265230). Továbbá jelenjenek meg az MSZF Emma néni érdekében szervezettsajtótájékoztatóján szeptember 18-án, kedden 13.00 órakor az ESZI XV. kerületi átmeneti gondozóházánál (Budapest, XV. kerület, Erdőkerülő u. 34.).+++
x x x
Az ügy előzményeiről lásd:



Kiadta: MSZF SZK

Magyarország és a nyugati modell – Elveszett illúziók


Budapest, 2012. szeptember 13. csütörtök

     Összeomlott a hit, hogy Közép-Európa, benne Magyarország lemaradását a piacgazdaság hiánya okozta, s a nyugati modell bevezetése mindent megold. Közép-Európa, benne Magyarország világgazdasági súlya csökkent a rendszerváltás óta, a nyugati modell meghonosítása után, és térségünk a tőkés centrum fél perifériájává vált. A válság vége nem látszik, Magyarország legkorábban 2015-ben érheti el a 2008. évi szintet – adta hírül a Magyar Szociális Fórum a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének csütörtöki könyvbemutatójáról, Novák Tamás, Rácz Margit és Inotai András előadásai alapján.
    Az „Elveszett illúziók” fel című, „A világgazdaság tartós válságáról” című könyv bemutatóján Inotai András, a VGKI igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a II. világháború utáni legnagyobb válságból nem látszik kiút. A fiskális konszolidáció nem jelent nagyobb versenyképességet, sem pedig növekedést, pedig a munkaerőpiac bővülése 2-4 százalékos növekedést feltételez, különben csak a meglévő munkaerő volumen újraelosztására van lehetőség. Emiatt éleződő társadalmi polarizáció, elszegényedés és társadalmi befelé fordulás tapasztalható szélsőséges nézetek térhódítása közepette.
     Az Európai Unió válaszút elé került: vagy megújul a társadalmak érdekében, vagy felbomlik. Inotai ezzel kapcsolatban felidézte Cecchini 25 évvel ezelőtt készült jelentését arról, hogy vajon mennyibe kerülne, ha felhagynának az EU-val. Reménytelenné válhat a helyzet, ha Európa nem tud megújulni, és elhitetni magával, hogy történelmi küldetést teljesít – mondta Inotai.
     Simó Endre közgazdász szerint ezt a megújulási képességet máris kétségessé teszi, hogy Angela Merkel német kancellár kapásból visszautasította José Manuel Barroso EU bizottsági elnök szerdai kezdeményezését arról, hogy az Európai Központi Bank kapjon hatósági felügyeleti jogkört a magánbankok fölött.  Úgy tűnik, mintha a németek ki akarnának bújni az európai ellenőrzés alól, pedig ez szemben áll Helmut Kohl nézetével miszerint „Németországnak kell európainak lennie, nem pedig Európának kell németté válnia”. A„német kérdés” a centrum országaiban is előtérbe került, hiszen a német tőke oly mértékű anyagi erőket szív el Olaszországból, Franciaországból és az EU más fejlett államaiból is, amely visszaveti a fejlődésüket, és megakadályozza kilábalásukat a válságból – mondta.
     Rácz Margit szerint tudomásul kell venni, hogy a liberális kapitalizmusban az erősebbnek áll a zászló. A kutató a költségvetési szigor maradéktalan érvényesítését tartotta a legfontosabbnak, és annak a véleményének adott hangot, hogy a tisztulás a gödör mélyére jutással veszi kezdetét. Megértően nyilatkozott arról, hogy a fejlett Észak nem akarja finanszírozni a kevésbé fejlett Délt. Az adósoknak további áldozatokat kell hozniuk, fizetniük kell államadósságukat, menteniük kell a menthetőt: az EU testéből, mint egy almából ki kell vágni a rothadó részt, és Európa világpolitikai szerepét az egymás iránt bizalmat élvező hét-nyolc taggal kell megalapozni. „A többi országban gyorsan csökken az életszínvonal, és ez a tendencia folytatódni is fog. A jóléti rendszerek leépülnek” – vélte Rácz Margit.
      Az előadók egyetértettek abban, hogy a fejlett világ tartós válságba jutott, a válságból való kiút lehetőségéről azonban eltérő véleményt alkottak. +++

Kiadta: MSZF SZK

A rokkantak után a hitelkárosultak is csalók?


Budapest, 2012. szeptember 12. szerda
     A Magyar Szociális Fórum (MSZF) szerdán arra kérte a kormányt, állapítsa meg, ki terjeszti a sajtóban a devizahitel-károsultakról, hogy csalók. A kormány által ellenőrzött közszolgálati média ugyanis azt terjeszti az egyik kormány közeli napilapban megjelent, és az információ forrását eltitkoló cikk alapján, miszerint a devizahitelt felvevők jelentős része csalt, amikor kölcsönt vett fel, mert hamis adatokat közölt a bankkal.
    Az MSZF azért kér kormányvizsgálatot az ügyben, mert ismétlődő esetről van szó. Nemrég egy kormánytisztviselő a megváltozott munkaképességűeket csalózta le, amikor követelni kezdték a rokkant-törvény visszavonását, és az új felülvizsgálati rendszer felfüggesztését, mert megfosztották őket rokkant nyugdíjuktól, és szerencsésebb esetben addigi ellátmányuk egyharmadát kaphatják, vagy azt sem. A Hitelkárosultak ellen indított kommunikációs kampány néhány nappal az után kezdődött, hogy a devizahitel-károsultak érdekében cselekvő 11 szervezet szeptember 2-i munkamegbeszélésén úgy ítélte meg, hogy nem felel meg a valóságnak Orbán Viktor miniszterelnök legújabb lakossági levelének állítása, miszerint „Európában egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket”. Mint megírták: „Adósságuk alól csak azoknak sikerült megmenekülniük, akiknek volt rá pénzük, hogy éljenek a menekvési lehetőséggel, a többségnek azonban döntenie kell, törlesszen-e, vagy a közüzemi díjat fizessen, fűtsön-e vagy egyen. A devizahitel-probléma a magyarországi megélhetési válság szerves része, több millió embert sújt, ezért politikai megoldást követel.”
    Miféle kormánykommunikáció az, mely megengedi, hogy bűnösnek tüntessék fel az áldozatot, legalábbis gyanúba keverjenek mindennapi létfenntartásukért küszködő embereket – szegezték a kérdést a kormányhoz.
    Az MSZF emlékeztet rá: ismétlődően sürgette, hogy a kormány nyújtson be közérdekű keresetet a Hitelkárosultak védelmében, és kényszerítse ki, hogy a bankok realizált extraprofitjukból kártalanítsák őket. Az érintettek sohasem akartak kitérni fizetési kötelezettségük elől, hanem azt követelték, hogy annyit kelljen visszafizetniük, amennyit valójában felvettek. A plusz terhek igazságos megosztását is sürgették. Ma ott tartunk, hogy a hitelezők az eredeti hitelösszeg kétszeresét-háromszorosát követelik azoktól a családoktól, amelyek képtelenek felszabadulni az adósságrabszolgaság alól. Családok ezreitől, köztük rokkantaktól, magatehetetlen emberektől veszik el otthonukat, vagyonukat, és taszítják őket a társadalom perifériájára, sorsukra hagyva őket. Szóval ki a csaló? Az uzsorás, vagy áldozata?
    Súlyos volna, ha nem kommunikációs bakiról volna szó, hanem a politikai lényeg tükröződéséről a médiában – áll az MSZF közleményében. Ha ugyanis bajba jutottak millióit akarják felelőssé tenni az országban uralkodó megélhetési válságért, miközben a hitelválságot előidéző bankokat közpénzekből támogatják, könnyen keletkezhet olyan benyomása az embereknek, hogy a kormány a bankok pártján áll a társadalommal szemben, a társadalom pedig csak nyűg az állam nyakán.
     A Magyar Szociális Fórum ezért arra szólítja fel az Orbán-kabinetet, hogy tisztázza viszonyát a devizahitel-károsultak azon többségéhez, amely anyagi erő híján nem tudott élni sem az egyösszegű törlesztés, sem az árfolyamgát lehetőségével, és mind kilátástalanabb helyzetbe kerül a kormány bankszövetséggel kötött újabb és újabb kiegyezése miatt.+++
Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371