Amszterdam-Budapest, 2013.
április 23. kedd
Az Európai Uniót sújtó gazdasági és pénzügyi válság közepette
2010-ben 194 milliárd eurót költöttek fegyverkezésre az unió országai. A
hadiipar profitja új megrendelésekből és az eladósodottaknak folyósított
hitelekből gyarapodott, miközben csökkentek a bérek és a nyugdíjak – áll abban
a jelentésben, amelyet a Magyar Szociális Fórum tett közzé kedden a Transnational Institute (TNI) fegyverkereskedelemről,
adósságról és korrupcióról készített tanulmánya alapján.
Az amszterdami székhelyű szervezet
megállapítja: 194 milliárd euró
Görögország, Olaszország és Spanyolország egy évi költségvetési hiányával ér
fel. Az EU tetemes katonai kiadása lényegesen hozzájárult a görög és a
portugál adósságválság kialakulásához, és a válsággal küszködő országok
költségvetésére nézve a jövőben is súlyos tehertételt jelent.
Miközben a német kormány egyre nagyobb áldozatokat sürget a bajba jutott
államoktól a szociális megszorítások terén, a kulisszák mögött azért lobbizik, hogy az eladósodott országok
ne csökkentsék katonai kiadásaikat, mert ez gyengítené a német hadiipar
pozícióját – áll a jelentésben.
Az EU országai közül Görögország költötte a legtöbbet fegyverkezésre az elmúlt negyven
évben. Az EU átlagának közel kétszeresét fordította katonai célokra bruttó
nemzeti termékéből (GDP). Spanyolország
katonai kiadása 29 százalékkal nőtt 2000 és 2008 között, és fölösleges
katonai programjai miatt súlyosan eladósodott. Ciprus 50 százalékkal többet fordított katonai célokra az elmúlt
tíz évben, különösen 2007 után növelte katonai kiadásait.
Portugália 2004-ben két
tengeralattjárót vásárolt egy milliárd euróért, José Manuel Barroso
miniszterelnöksége idején. (Barroso utána az EU Bizottságának elnöke lett.) Vizsgálati
anyagokból kitűnik, hogy az üzletet tucatnyi
korrupció-gyanús bróker és konzultációs megállapodás övezte, mely 34 millió
eurójába került Portugáliának.
Noha a válság miatt csökkent a
fegyverkezésre szánt költségvetési tétel a leginkább eladósodott országokban,
másokban, éppen ellenkezőleg, hasonló maradt a tíz évvel ezelőttihez, vagy még
nőtt is. A legtöbbet Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország
költ fegyverkezésre. Az 1,8 billió
eurónyi adósságot felhalmozott Olaszország arányait tekintve többet fordít
katonai célokra GDP-jéből, mint amennyit a hidegháború utolsó éveiben költött
1995-ig.
A TNI megírja, hogy azokban az EU
államokban, amelyekben csökkentették a katonai költségvetést, nem a fegyvervásárlásra szánt összeget
mérsékelték, hanem az alkalmazottak bérét. Ezt támasztja alá, hogy
2006-2010 között 38,8 milliárd euróról 42,9 milliárdra, azaz 10 százalékkal
nőtt a fegyvervásárlás összege, ugyanakkor 110 milliárd euróról 98,7 milliárdra,
tehát 10 százalékkal csökkent a személyi kiadásoké. Ennek nagy része 2008-ban
és 2009-ben következett be. Franciaország és Németország nyomást gyakorolt
Görögországra, hogy ne csökkentse védelmi kiadásait.
Papandreu volt görög miniszterelnök egyik
szárnysegéde a történtekkel kapcsolatban a következőt mondta: „Nem azt mondták nekünk, hogy vegyünk tőlük
hadihajót, különben nem adnak hitelt, hanem értésünkre adták, hogy nagyobb
megértéssel lesznek anyagi gondjaink iránt, ha így teszünk”.
A tanulmány feltárja, hogy az EU száz
legnagyobb fegyvergyártó cége 2011-ben 51 százalékkal növelte eladásait
2002-höz képest, és busás haszonra tett szert. Piacaikat tovább bővíthették
azzal, hogy Francois Hollande francia elnök 2013-ban az Arab Emirátusban járt
közben francia Rafale vadászgépek ottani értékesítése végett, David Cameron
brit miniszterelnök pedig 2012-ben Szaúd-Arábiában egyengette az utat brit
katonai csomagok elhelyezése előtt.
A NATO vezetői az EU biztonsági követelményével
érvelnek. „Milyen szerepet játszhatna az 500 millió lelket számláló Európa, ha
nem volna hitelt érdemlő védelmi ereje, mellyel biztonságát szavatolhatná?” – tette
fel a kérdést Patrick de Rousiers, az EU katonai bizottságának francia elnöke.
Ezzel szemben a TNI annak a véleményének ad
hangot, hogy az Európai Bizottságnak nem a szociális kiadásokat kellett volna
csökkentenie, hanem a hadiipari kiadásokat, és a fegyverkezést kellene korlátoznia
szociális megszorítások helyett.+++