Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2013. szeptember 25., szerda

Magyar Szociális Fórum a garantált alapjövedelem intézményesítéséről

Budapest, 2013. szeptember 25. Szerda

     A Magyar Szociális Fórum (MSZF) szerdán teljes támogatásáról biztosította Szili Katalin független képviselő törvényhozási kezdeményezését a feltétel nélküli, alanyi jogon garantált alapjövedelem magyarországi intézményesítéséről.
    Az MSZF július 4-én terjesztette Szili Katalin elé a garantált alapjövedelem bevezetésére vonatkozó javaslatát. Az emberjogi szervezet azzal indokolta politikai kezdeményezését, hogy emberhez méltó megélhetést biztosítsanak több millió olyan magyar embernek, aki jelenleg legalapvetőbb létfenntartási szükségleteit sem tudja kielégíteni. Kezdeményezésével a Szociális Fórum egyúttal a rendszerkorrekció tartalmát és irányát is meg kívánta jelölni.
    Az MSZF azt javasolta Szili Katalinnak, hogy a garantált alapjövedelem magyarországi bevezetését avassák annak az új politikai erőnek a legfőbb követelésévé, amelynek a Magyar Szociális Fórum képviselői is alapító tagjai.
    „Bízunk benne, hogy a garantált alapjövedelemről az országgyűlés szociális bizottsága elé hétfőn beterjesztett indítvány nem csak azoknak az ellenzéki pártoknak a támogatására számíthat, amelyek szintén napirendre tűzték a kérdést, hanem a kormánypártokéra is. Országos ügyről van szó, mindenkinek kötelessége szembenézni a megélhetési válsággal, és széles rétegek elvárásával. A garantált alapjövedelem bevezetése eszköz ahhoz, hogy véget vessenek az elszegényedésnek, és emberhez méltó megélhetést biztosítsanak sok millió olyan honfitársunknak, aki jelenleg emberalatti állapotban él, és semmi reménye sincs arra, hogy valaha is el tudna helyezkedni” – írják.
    A magyar törvényhozás elé terjesztett javaslat része annak az európai polgári kezdeményezésnek, amely arra irányul, hogy az Európai Unióban is intézményesítsék a feltétel nélkül garantált alapjövedelmet.+++


Kiadta: MSZF SZK

2013. szeptember 21., szombat

Sonline:- Segítő kezet nyújtanak az időseknek Kaposváron is

Kísérleti közmunkaprogram indul el Kaposváron.
Az előzetes tervek szerint negyven álláskereső vesz majd részt abban a kezdeményezésben, amely az itt élő idős emberek életviszonyainak segítését hivatott elősegíteni. Azok akik bekerültek a programba, várhatóan nettó 60 ezer körüli összeget kaphatnak majd a munkájukért havonta, amely valljuk be őszintén, hogy nem sok tekintettel arra, hogy többségében főiskolai végzettséggel rendelkezőket, vagy akár több szakmával elhelyezkedni nem tudókat alkalmaznak. 
A program csak kísérleti, így nem tudni róla bővebbet, azonban sejtéseink alapján ez nem szól másról, mint a pályázati pénzek lenyúlássáról, majd ezt követően a program sikertelenségére hivatkozva ismét nehéz helyzetbe kerül majd az a negyven foglalkoztatott, akik lehetőséget kaptak egy rövid időre. Persze ne legyen így!

Ajánljuk a Sonline.hu cikkét a témában.
Segítő kezet nyújtanak az időseknek Kaposváron is

KAPOSVÁR: Négy somogyi település mellett Kaposvár is csatlakozott a Segítő Kezek országos mintaprogramhoz, amelynek keretében közfoglalkoztatottak gondoskodnak idős emberekről.

– Jelenleg 475 ezer 80 év feletti ember él hazánkban, s számuk évről-évre nő – hangsúlyozta a program gazdája,Jeneiné Rubovszky Csilla idősügyi miniszteri biztos csütörtökön Kaposváron. – Kötelességünk róluk gondoskodni, őket segíteni. A belügyminiszter segítségének köszönhetően 377 közfoglalkoztatottat tudunk bevonni a szeptemberben induló programba.

Kaposváron 2868 idős ember él. Őket keresik fel jövő héten a segítők, akik megbízólevelet és fényképes igazolványt kaptak a várostól. Felajánlják munkájukat, s ha azt kéri az idős, akkor naponta visszajárnak majd hozzá. Negyven középfokú végzettségű, jelenleg munka nélkül élő embert választottak ki a feladatra. – Bevásárolnak, kitakarítanak, kiváltják a receptet, vagy akár egy jót beszélgetnek majd vele – mondta a sajtótájékoztatón Szita Károly polgármester. – A Segítő Kezek Programot május végéig támogatja az állam. Ám ha igény lesz rá, a város ezt követően sem hagyja magára az időseket, és folytatja a programot.

Gelencsér Attila országgyűlési képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy 2010-ben jelentősen megváltozott az idősügyi politika hazánkban, a nyugdíjak reálértéke megmaradt ezt követően.

(Sonline.hu, Márkus Kata)

2013. szeptember 20., péntek

Civil összefogással meghiúsították egy 92 éves asszony kilakoltatását

Budapest, 2013. szeptember 18.

      Társadalmi szervezetek összefogásának köszönhetően szerdán meghiúsult annak a 92 éves asszonynak a kilakoltatása, akit a Budapest XI. kerületi Lecke utcában akartak az utcára tenni – jelentette a Magyar Szociális Fórum.
     A devizahitel-tartozása miatt ingatlanját elvesztett asszony bérlőként a lakásában maradhat, és erről 30 napon belül szerződést kötnek – tájékoztatott róla Balogh Béla, a megmozdulás szervezője.
     A jogi megoldásra már korábban is mód nyílt volna, de – a jelek szerint – tömeges kiállás kellett ahhoz, hogy végül is megszülessék, azon a napon, amelyen az asszonyt ki akarták lakoltatni. A készenléti rendőrség nagy erővel vonult a spontán megmozdulás helyszínére, de a megállapodás hatására kénytelen volt visszavonulni.
     A kilakoltatásra ítélt asszony védelmében a Koppány Csoport, a Magyar Szociális Fórum, a Magyar Munkáspárt és a Nem adom a házam szervezet mozgósított, az otthonvédő mozgalom keretében.+++

Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371

2013. szeptember 14., szombat

Civil diplomácia a békéért és a politikai megoldásért Szíriában

Budapest, 2013. szeptember 13. péntek

     A magyar nép túlnyomó többsége ellenzi a háborút Szíria ellen, és békés megoldást, politikai rendezést akar. Szeretnénk, ha a magyar kormány felhagyna kétértelmű, felemás politikájával, és egyértelműen elkötelezné magát a katonai beavatkozás ellen, a békés rendezés érdekében – mondta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezője azon a pénteki tanácskozáson, amelyet az MSZF kezdeményezésére tartottak a Külügyminisztériumban a magyar kormány Szíriával kapcsolatos politikájáról.
    Fórizs Eszterből, Kovács Istvánból, Monostory Attilából és Simó Endréből álló négytagú civil küldöttséget Szebényi Ferenc, a Külügyminisztérium Amerikai Főosztályának vezetője és Horváth Dávid osztályvezető fogadta, az MSZF Martonyi János külügyminiszterhez küldött megkeresése alapján. Ebben arra kérték a magyar diplomácia vezetőjét, hogy tájékoztassa őket, vajon az Egyesült Államok által Szíria ellen kilátásba helyezett katonai lépést, vagy az ENSZ főtitkára és Ferenc pápa, továbbá a Kína és Oroszország által sürgetett politikai rendezést részesíti-e előnyben.
    Szebényi Ferenc nem adott egyértelmű választ a kérdésre. Azt mondta, hogy a kormány a politikai megoldást részesíti előnyben, de hozzátette, a vegyi fegyver használata „nem maradhat következmények nélkül”. A főosztályvezető nem tudott válaszolni a civileknek arra a kérdésére, hogy hiteles magyar forrásból is megerősítették-e azt az amerikai állítást, miszerint a szíriai hadsereg vetett be szarin harci gázt, nem pedig a lázadók, és a lázadók mellett harcoló alkaidás terroristák, esetleg mindkét oldal. A magyar kormány a lázadókat tartja Szíria legitim vezetőinek, és tavaly decemberben megszakította diplomáciai viszonyát Szíriával – mondta. A civil delegáció felhívta a figyelmet az AP amerikai hírügynökség, továbbá a helyszínről nemrég hazaérkezett nyugati újságírók tanúvallomásaira, melyekből kitűnik, hogy a lázadók elismerték, ők vetettek be szarint. Az információk ellentmondásossága, a szíriai lázadók támogatására vezényelt zsoldosok, és köztörvényes bűnözők manipulálhatósága óvatosságra int, és a politikai rendezés előtérbe állítására ösztönöz – mondták. Szebényi Ferenc elismerte, hogy „erős kételyek merültek fel a lázadókkal kapcsolatban”. Elismerte továbbá, hogy az Irak elleni második amerikai háború hamis amerikai állítások alapján indult, hiszen Iraknak nem volt tömegpusztító fegyvere. Kérdésükre, hogy támogatná-e a magyar kormány a kilátásba helyezett amerikai támadást abban az esetben, ha a politikai rendezésre irányuló erőfeszítések zátonyra futnának, Szebényi Ferenc kijelentette: „nem támogatjuk a háborút, mert nincs katonai megoldás”. Ugyanakkor Monostory Attila, nemzetközi jogász, pontosító kérdésére, hogy a kormány legitimnek tekintene-e egy katonai lépést, ha mégis bekövetkezne, és milyen nemzetközi jogszabály alapján, a főosztályvezető azzal válaszolt, hogy akkor sem nézhetnék tétlenül a történteket, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adna felhatalmazást a katonai lépésre. A magyar kormány nem kapott felkérést arra, hogy bocsássa honi katonai támaszpontjait, vagy légterét a támadásban résztvevők rendelkezésére. Szíriát az USA nem akarja megszállni, a NATO pedig nem tervez katonai lépést ellene – mondta. Úgy vélte, hogy javultak a békés megoldás kilátásai, diplomáciai megoldás körvonalazódik. Remény van arra, hogy Szíria aláírja a vegyi fegyverek bevetését és birtoklását tiltó nemzetközi egyezményt, nemzetközi felügyelet alá helyezi vegyi fegyver készletét, majd megsemmisíti őket.
     A Magyar Szociális Fórum civil delegációja tudatta, hogy kizárólag békés megoldást tart elfogadhatónak, és arra szólította fel a magyar diplomáciát, hogy ne csak előnyben részesítse a politikai rendezést, hanem kizárólag a békés megoldásra összpontosítson minden erejével és tudásával. Támaszkodjon a kormány a magyar emberek békeakaratára – hangzott el.+++

Kiadta: MSZF SZK

2013. szeptember 13., péntek

Új politikai erő Magyarországon?

Erősödik az igény egy olyan új politikai erő iránt, amely kész vállalni, hogy megállítja az elszegényedést, és hozzáfog a több mint két évtizede mélyülő szakadék betemetéséhez gazdagok és szegények között.  Közömbösnek tartják, pártként lépne-e színre, vagy választási koalícióként, inkább azt tartják lényegesnek, hogy megjelenjen végre egy épkézláb szociális orientációjú erő, és lehessen rá szavazni a következő választásokon. Sokaknak, nagyon sokaknak elegük van már abból, hogy rendre csalatkozniuk kellett azokban, akiket megtiszteltek bizalmukkal. A kiábrándulás jelei nem csak a jelenlegi hatalommal szemben mutatkoznak, hanem elődeikkel szemben is, hiszen politikájukkal, és magatartásukkal nagyban hozzájárultak a jobboldal kétharmados parlamenti többségének létrejöttéhez, hibáikból pedig képtelenek voltak levonni a szükséges politikai tanulságot és személyi konzekvenciát.
Igény van egy új erőre, mely markánsan megkülönböztethető minden más ismert párttól, mert célja sok millió honfitársunk legalapvetőbb létszükségleteinek kielégítése. Egyikük, egy 75 éves asszony, így írt a minap: „Évek óta nem voltam nyaralni, még egy napra sem, pedig ingyen utazom. De másra nem telik. Színházban már öt éve nem voltam. Egyetlen ’dőzsölésem’, hogy megveszem a gyógyszereket és a teákat, hogy túléljem az életemet, és élelmiszert vigyek munkanélkülivé lett tanár fiamnak. Nem tudom, meddig lehet még nyomorban tartani az embereket. A kilátástalanság, az elutasítás, a látszatintézkedések, az empátia hiánya jön le felénk, szürke emberekhez a hatalomtól. Körülöttünk az emberek mind megértőek nehéz sorsunk iránt, a hatalom meg csak önmagát szereti?” Magyarországon ma több mint 40 százalékra becsülik azoknak a szavazásra jogosultaknak az arányát, akik a parlamentben helyet foglaló egyik pártra sem szavaznának a következő választáson.  Nincs kizárva, hogy ennél is nagyobb a fennálló állapotokkal elégedetlenek aránya. Oly erős a passzív ellenállás a jelenlegi pártokkal szemben, amekkora csak ott lehet, ahol az emberek mindennapi életét és megélhetését érintő problémák hiába üvöltenek megoldás után, a szőnyeg alá söprik őket, mert a fő szempont nem a dolgozó jóléte, hanem a profit biztosítása. Felháborítja az embereket, hogyan szakadnak el tőlük képviselőik, amint megválasztották őket, és szegődnek olyan politikák szolgálatába, amelyek nem állnak a választók érdekében, hanem gyakran szemben állnak vele. Társadalmi munkámban szerzett tíz éves tapasztalatom mondatja velem: ez a „szürke zóna” arra vár, hogy megjelenjen a palettán egy személyi összetételében is hitelt érdemlő, higgadt, értelmes új erő, és napirendre tűzze a politika felülvizsgálását az egyszerű ember érdekében. Hogy ne vele fizettessék meg a válság árát, hanem azokkal, akik a válságot előidézték. Azt várnák tőle, hogy terheket vegyen le a rászorulók válláról, és azoktól venne el többet, akiktől van miből. Azt akarják, hogy a létminimumot mindenki számára biztosítsák, és ne legyen többé gond, hogy mit adnak enni a gyereknek. A változás igénye a bérből és fizetésből, a nyugdíjból, a segélyből élők és a kisvállalkozók között érzékelhető a leginkább. Hazánkban egy millióan élnek mély szegénységben, napi 500-600 Forintból. Több mint négy millióra tehető a létminimum, azaz a 88 ezer Forintnál alacsonyabb jövedelemből élők száma. További két millióan valamelyest a létminimum feletti jövedelemmel rendelkeznek ugyan, de nem sokkal többel. Vagyis a lakosság kb. 60 százaléka mindennapi megélhetési gondokkal találja szemben magát, fennmaradásáért küszködik. Minden korábbinál népesebbé vált az abszolút fizetésképtelenek serege. Azoké, akik nem csak kölcsöneiket nem tudják többé törleszteni, hanem közüzemi díjszámláikat sem tudják rendezni, mert bevételük nem fedezi a létfenntartáshoz szükséges kiadásaikat. Nagyon sokan közülük dolgoznak ugyan, de bérük és fizetésük oly alacsony, hogy nem tudnak megélni belőle. Magyarországon a rendszerváltást követően minden kormány olyan alacsony szintre szorította le a munkabéreket, hogy – sok millió ember esetében - a munkaerő egyszerű újratermelésére is elégtelenek. Kormányaink azért tették ezt, hogy olcsó munkaerővel csábítsák ide a tőkét, nagyobb hasznot biztosítva neki másoknál. Ennek árát fizetjük népességünk 23 százalékának (2,3 millió ember) alultápláltságával, sok tízezer gyermek éhezésével, százezrek a nyomorával. Foglalkoztatási rátánk egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unióban, az egy millió új munkahely fideszes ígérete pedig már csak halvány emlék. Társadalmi állapotainkra jellemzően az alkotmány helyébe lépett Alapszerződés még a munkához való jogot sem ismeri el, viszont kiiktatták belőle a szociális biztonsághoz, így a társadalombiztosításhoz való jogot, a lakhatási jogot pedig annak dacára sem iktatták törvénybe, hogy még a kormánybarát keresztény-szociális körök is követelték, velünk együtt. Mélyülő társadalmi egyenlőtlenségnek lehetünk tanúi: hazánkban a jövedelemkülönbség meglepő hasonlóságot mutat a nagyvilágéval: a leggazdagabbak 1 százaléka akkora jövedelemmel rendelkezik, mint a világnépesség 57 százaléka együttvéve. A deklasszálódás és az elszegényedés kísérő jelensége az otthonvesztés, az évről-évre arató tömeges fagyhalál, és a szaporodó öngyilkosságok. A kialakult helyzetért mindenkit felelősség terhel, aki a mögöttünk álló 23 évben az országot irányította. Még akkor is, ha az életellenes tendenciák különösen 2010 óta váltak szembeötlővé sokgyermekes családok, terhes kismamák, magatehetetlen rokkantak, végelgyengülésben szenvedő öregek kilakoltatásával, sok-sok embertársunk öngyilkosságba kergetésével, a fizikai lét fenntartásához szükséges szolgáltatások kikapcsolásával, mint amilyen legutóbb Ózdon történt az ivóvíz elzárásával. De az új erő iránti igény nem csak anyagi természetű, hanem mélyen gyökerező etikai-lélektani forrásból is táplálkozik: az emberek ragaszkodnak olyan erkölcsi értékekhez, mint amilyen a becsületesség, a tisztakezűség, az őszinteség, a korrektség, az önzetlenség, a felelősségtudat, a tisztelet, a szolidaritás a gyengébbel, az emberiesség, az igazság-szeretet. Megannyi érték, melynek szinte teljesen nyoma veszett az elmúlt két évtized politikai gyakorlatában. Tapasztalható, hogy az emberek olyan új pártra gondolnak, amely nem csak bírál másokat, hanem képes a jót is meglátni mások politikájában, egyes intézkedéseiben. Mert hiszen nem minden rossz, és eleve elítélendő abban, amit a másik tesz – állítják. Elegük van a sárdobálásból. Olyanokat akarnak, akik nem mások lejáratásával akarnak politikai fegyvert kovácsolni maguknak, hanem az emberhez méltó megélhetésért való tenni akarás vezérli őket. Megőrizni, ami jó, s meghaladni, ami nem az – akarják. Politikai szolgálókészséget várnak el. Véleményük szerint bizton számíthatna népi támogatásra, aki demokráciában és szabadságban akarna érvényt szerezni az élethez és az emberhez méltó megélhetéshez való jognak, magyarkodás helyett pedig felvállalná a nemzeti progresszió humanista eszméjét, hogy elhárítsa nemzeti fejlődésünk útjából az ország félgyarmati státuszából fakadó akadályt. Vajon volna-e politikai készség az új erő iránti népi igény kielégítésére? Arra, hogy egy politikai közösség összefogjon, és lépjen? A Magyar Szociális Fórum úgy látja, hogy volna, és másokkal összefogva politikai rangra kellene emelnie az emberi és a társadalmi jogok érvényre juttatásáért vívott tíz éves küzdelmét. A civil munkának korlátot szab az intézményi rendszer, labdába rúgni csak a parlamentben lehet, ott is kellő erő birtokában. Úgy látjuk, és másokat is arra bíztatunk, hogy bátran vállalnunk kellene a megmérettetést egy olyan választási-összefogás, vagy párt keretében, amelynek fő célja az elosztási viszonyok módosítása volna a munkából élők javára. Szociális irányú rendszerkorrekciót akarunk. Olyant, amelyre az országgyűlésben jelenleg képviselt pártok egyike sem hajlandó. Véget kell vetni az emberi és társadalmi leépülésnek, vissza kell helyezni jogaiba az értékteremtő embert, perspektívát kell feltárni a fiataloknak. Ennek egyik legfontosabb eszköze a megélhetéshez szükséges garantált alapjövedelem bevezetése lehetne Magyarországon. Ennek érdekében csatlakoztunk az Európai Unió polgári kezdeményezéséhez is, melyről a Népszabadság 2013. július 26-i számában már szó esett. (http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=535:megszabadulhatunk-e-a-mindennapi-robottol)  Az új erő iránti igény nyilvánvaló, de a közös politikai hívó szó még várat magára. Remélem, nem sokáig! Szeretnénk, ha ez a sokak által igényelt új erő mielőbb megszületnék, és vállalkozna is arra, amire mások nem akarnak.

Simó Endre újságíró, a Magyar Szociális Fórum alapítója

2013. szeptember 10., kedd

Rokkantak segítettek otthonhoz jutni a rokkantnak

Szeged, Budapest, 2013. szeptember 10. kedd

     Kilakoltatás előtt álló amputált lábú rokkantat segítettek fedélhez jutni rokkant embertársai – számolt róla be kedden a Magyar Szociális Fórum rokkantvédelmi csoportja.
    A 60 éves Batonay Sándort élettársa szólította fel, hogy hagyja el lakását, mert láb nélkül nem akar vele élni, csak nyűg volna a nyakán. Tíz éve éltek együtt, amikor amputálni kellett a férfi motorbalesetben megsérült fél lábát.  Agyvérzésen és két szívinfarktuson is átesett, ráadásul súlyos cukorbetegségben is szenved. Batonay Sándor, lábamputációjáig 56 ezer Forint rokkantsági ellátásban részesült, utána 49 ezer Forintra csökkentették az összeget. Mivel nincs hová költöznie, a Máltai Szeretetszolgálathoz, a Kézen fogva Alapítványhoz, a Baptista Szeretetszolgálathoz és a MEOSZ-hoz fordult segítségért, de nem tudtak segíteni rajta.
     Mozgássérült ismerőse ajánlotta fel neki otthonát, ahonnan elköltözött. A beköltözés feltételéül szabta, hogy Batonay kifizessen 150 ezer Forint közmű-díjtartozást. „Kérem, aki tud, segítsen!” – fordult a Magyar Szociális Fórum rokkantvédelmi csoportjához, mely azonnal cselekedett. Demeter Éva, az MSZF Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoportjának vezetője az MSZF honlapján mozgósította a közvéleményt a segítségnyújtásra, kapcsolatba lépett a lakást felajánló Bartus Mónikával, és a segítséget ajánló Rokkant Számkivetettek Társasága Érdekvédő Mozgalommal (ROSTA). Pénzadományok érkeztek az amputált lábú férfi címére, akinek eddig a törlesztendő tartozás egynegyedét sikerült összegyűjtenie.  A példás társadalmi összefogás eredményeként abban bíznak, hogy mielőbb összegyűlik a 150 ezer Forint, visszakapcsolják a villanyt és a gázt, és a rokkant férfi beköltözhet új otthonába.
     A Magyar Szociális Fórum köszöni mindazoknak az emberségét, akik segítettek, és segíteni szeretnének bajba jutott embertársunkon.
     A felajánlásokat a www.mszfszk.hu weboldalon megadott címre lehet eljuttatni. +++

Kiadta: MSZF SZK

2013. szeptember 5., csütörtök

Béketüntetés a Szent István bazilika előtt szombaton 19 órakor

 A Magyar Szociális Fórum méltóságteljes béketüntetésre hív minden békeszerető embert a Szíriával szemben tervezett háború ellen 2013. szeptember 7-én 19 órakor. A gyertyalángos békés megmozdulást a budapesti Szent István bazilika előtt tartjuk 21 óráig. A béketüntetés egybeesik a római Szent Péter téri imával, amelyre Ferenc pápa szólította fel híveit a béke érdekében, a háború ellen. Arra kérünk minden résztvevőt, hogy hozzon magával gyertyát, vagy mécsest, és csendes tüntetéssel fejezze ki békeszeretetét! A béketüntetésen egyetlen molinó lesz. Felirata:  „Békét akarunk! We want Peace!”
Kérünk mindenkit, adja tovább ezt a felhívást, és működjön közre, hogy béke iránti vágyunkat ezernyi gyertyalánggal fejezzük ki!
Az MSZF szeptember 6-án, pénteken 14 órakor technikai megbeszélésre invitálja a megmozduláshoz társuló szervezetek, csoportok képviselőit. A megbeszélés helyszíne: Budapest, VIII. ker. Baross u. 61. VI. emelet 601 szoba (Népi Írók Klubja).

Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371

2013. szeptember 4., szerda

Sonline: Igazát keresi a közmunkás: ha kell, bírósághoz fordul

Kaposvár : Radó József Attiláné azt mondja, nem hagyja annyiban, ami vele történt, ha kell, bírósághoz fordul. Elmondása szerint három hónapos közmunkára vették föl Kaposvárra, hajléktalanok után kellett takarítania.

   – Két hónapot ledolgoztam, majd sajnos elkaptam egy fertőző betegséget, s táppénzre kellett mennem – mondta a panaszos. –  Papírokkal tudom igazolni, hogy a betegségem miatt kellett otthon maradnom, s e közben felmondtak nekem. Amikor le akartam adni a táppénzes papíromat, közölték velem, nincs miért leadni, ugyanis megszüntették a foglalkoztatásomat. Tisztességtelennek érzem a velem történteket, még most is kezelésekre járok, ezért nem hagyom annyiban a dolgot, bírósághoz fordulok – helyezte kilátásba Radó József Attiláné.

– A hölgynek 2013. augusztus 5-én lejárt a táppénze, de még augusztus 9-én sem jött dolgozni – reagált megkeresésünkre Hartner Rudolf, a városgondnokság vezetője. – Elbocsátására ekkor került sor, hiszen a munkáját el kell látni, és sokan várnak egy ilyen álláslehetőségre. Feladata egyébként nem a hajléktalanok utáni takarítás volt, hanem a belváros utcáinak, parkjainak seprése, rendben tartása.

Miután Radóné állítása szerint betegségét munka közben kapta el, annak is utánajártunk, hogy a közmunkásoknak milyen védőoltást, védőfelszerelést biztosít a város. Hartner Rudolf szerint a munka típusától függően kapnak a dolgozók védőoltást, védőfelszerelést. – A hölgy oltást nem kapott, mivel csak kullancs ellen oltatják a közmunkásokat, ha olyan helyen dolgoznak – tette hozzá a városgondnokság vezetője. – A vakcina beadását a doktornő sem javasolta, mivel augusztus 31-ig szóló szerződésébe a három oltás bele sem fért volna. Védőkesztyűt viszont kapott a dolgozó.
Kaposvár egyébként jelenleg több mint 400 közmunkást foglalkoztat.

2013. szeptember 3., kedd

Beszámoló a Magyar Szociális Fórum 2013. augusztus 31-i politikai tanácskozásáról

Kilenc társadalmi szervezet és egy politikai párt képviselőinek részvételével 2013. augusztus 31-én politikai tanácskozást tartott a Magyar Szociális Fórum. Napirenden a civil munka politikai rangra emelése szerepelt. A Magyar Szociális Fórum ugyanis úgy döntött, hogy részt vesz egy alakulóban lévő választási szövetségben, mert arra a következtetésre jutott, hogy csupán civil eszközökkel nem lehet érvényt szerezni a társadalmi többség akaratának. Be kell juttatni a parlamentbe a dolgozó, alkotó, nyugdíjas társadalmi többség érdekeit, és hatalmi eszközökkel kell érvényt szerezni a többségi érdeknek a tőkeérdekkel szemben. Simó Endre szervező előadásában ismertette az alakuló szövetség céljait, és elmondta, hogy azok vagy azonosak, vagy hasonlóak az MSZF céljaihoz. Az emberi és társadalmi jogokért tíz éve küzdő MSZF elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy politikai síkon is szerepet vállaljon másokkal közösen. Előadta, hol tart az új politikai erő megalakítása, és milyen személyi feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy „a szerelvény beinduljon”, és eleget tegyen sok-sok millió ember vágyának az emberhez méltó megélhetés, a szociális biztonság, a társadalmi igazságosság, a nemzeti fejlődés iránt. Változtatni akarnak az elosztási viszonyokon a munkából élők javára, a tőkéből élők fokozottabb megadóztatásával, hozzá akarnak fogni a 23 éve mélyülő szakadék áthidalásához gazdagság és szegénység között, el akarják hárítani a nemzeti fejlődés útjában álló belső és külső akadályokat. A megélhetés biztosításában jelölte meg a leendő összefogás legfőbb feladatát. A résztvevők közül többen azonnal felajánlották segítségüket egy ilyen új erő létrehozásához, konkrét technikai és politikai támogatást ígértek. Egyes szervezetek a következő napokban döntenek arról, hogy bekapcsolódjanak-e a szociális koalícióba. Simó tudatta, hogy a szövetség belátható időn belül a nyilvánosság elé fog lépni, megtestesítve a választók csaknem felének igényét egy olyan új erő iránt, amely szakít mind a jobboldal, mind az úgynevezett baloldal tőkepárti, profitbarát politikájával, és rendszerkiigazítást hajt végre a bérből és fizetésből, nyugdíjból, családi vállalkozásból élő társadalmi többség javára. A konkrét célokat mielőbb nyilvánosság elé fogják tárni, hogy az emberek bátran szavazhassanak majd arra az új erőre, amely kizárólag értük készül a színre lépni.

2013. szeptember 1., vasárnap

Simó-beszéd a szíriai békéről

Alább közreadjuk Simó Endre beszédét, melyet a Külügyminisztérium előtt mondott a civilek békedemonstrációján a Szíriával szemben tervezett háború ellen.

Augusztus 21-én valakik szarin harci gázt vetettek be a szíriai polgárháborúban. Nem tudni, kik voltak, csak azt tudni, hogy az Aszadhoz hű hadsereg győzelemre állt. Aki győzelemre áll, nem szokott tömegpusztító fegyverekhez nyúlni. Van persze egy kivétel: a Hirosimára ledobott atombomba. Amerika most azt állítja, hogy ezt a bűntényt a szír kormány parancsára követték el. De hiába várjuk, hogy súlyos vádját izonyítsa is. Meg kellene elégednünk azzal, hogy Amerika mondja, és amit Amerika mond, ahhoz – ugyebár – nem férhet kétség…
Vagy mégis? Hiszen Irak ellen azért indított támadást az USA, mert Irak tömegpusztító fegyvereket tárolt. Kit érdekelt a tény, melyet a CIA is kénytelen volt elismerni: hogy Irak nem tárolt ilyen fegyvert?! Miért kellene hitelt adnunk azoknak, akik úgy akarják alakítani a világ sorsát, benne a miénkét, ahogyan önös profit érdekeik diktálják? Miért kellene hitelt adnunk az amerikai hadiipari trösztök háborús érdekeit szolgáló politikának? Nem feltételezhető, hogy egy ilyen érdekcsoport attól sem riad vissza, hogy provokáljon? Egyáltalán honnan származik a gáz? Kitől került Szíriába? A különös, hogy Barack Obama elnök személyében most egy olyan amerikai elnök akar háborús igazságot szolgáltatni, akit Nobel békedíjjal tüntettek ki, és akit a világ úgy ismerhetett meg, hogy az emberi jogok élharcosa. Elnök Úr! Nem kellene megvárni az ENSZ szakértők vizsgálati eredményét? Nem kellene okulni a múltból? Tényleg úgy látja, hogy nem volna helyénvaló az óvatosság? Már csak azért is, mert nem csak Szíriáról van szó, hanem a világ békéjéről is?! Ezt jelzi, hogy a Biztonsági Tanácsban ma már nem csak Oroszország és Kína áll a Szíria elleni hadviselés útjában, hanem Nagy-Britannia is!? Hiszen David Cameroon miniszterelnököt saját parlamentje szavazta le, amikor kardot rántott Szíria ellen, az Ön kérésére. Olaszország pedig egyenesen megtagadta a NATO támaszpontok használatát Amerikától, és ezen az álláspontján csak a Biztonsági Tanács felhatalmazásával volna hajlandó változtatni. A franciák többsége napok alatt szembefordult Hollande elnök háborús politikájával. Azt mondták neki, nem ezért választottunk meg! Obama elnök Úr! Ön nálunk is jobban tudja, hogy a háború Amerikában sem élvez népi támogatást. De akkor miért kérte Ön a magyar kormánytól, hogy Budapest ítélje el a szír kormányt a szarin használata miatt? Netán’ azért, mert tudta, hogy a magyar kormány erre kapható lesz? S a magyar kormányt sem a tények érdeklik, hanem a gazda szava? Megint lépre akarnak csalni minket, mint tették a Medgyessy kormány idején, Irak ellen? Mi ebben a barátság elnök úr? Mi ebben a tisztesség és a felelősségtudat? Azt akarja, hogy mostani politikai vezetésünk is elhitesse a néppel: a kisebbik rossz a háború? Ezt a gyalázatos próbálkozást mi visszautasítjuk itt, a magyar külügyminisztérium előtt.

A magyar társadalom békét akar a Közel-Keleten és elutasítja a háború tervét Szíria ellen. Szerdán még kértük, ma pedig követeljük az Orbán kormánytól, hogy a NATO és az EU keretében mindent kövessen el a béke megvédéséért, a politikai megoldásért Szíriában, és ne biztosítson támaszpontokat, sem logisztikai támogatást a NATO tervezett katonai beavatkozásához Szíria ellen.  A politikai higgadtság megőrzése a háborús indulatokkal, és a hadiipari érdekekkel szemben annál is inkább indokolt, mivel a térség destabilizálása súlyos következményekkel járhat Európa, benne hazánk biztonsági és gazdasági érdekeire nézve is. Nem szabad hagyni, hogy a magyar haderőt is belekeverjék egy irakihoz hasonló háborúba. Szíriában minden kétséget kizáróan meg kell állapítani, valóban használt-e a polgárháborúban érintett felek valamelyike gázt, és honnan szerezte. A tényeket a Biztonsági Tanács elé kell tárni. Követeljük a magyar kormánytól, hogy meghunyászkodás helyett vesse latba tekintélyét és diplomáciáját a közel-keleti béke megőrzése érdekében, és azért, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően ne indulhasson katonai intervenció a szuverén Szíria ellen, a Biztonsági Tanács megkerülésével.
Tisztelt Egybegyűltek! Köszönöm, hogy kiálltatok a békés, emberi megoldás mellett! Lehet, hogy nem utoljára leszünk itt. Merítsünk bátorságot kiállásunkból a jövőre nézve is! A béke és az igazság közös ügyünk. Nem mondunk le róla!