Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2014. április 19., szombat

Pénz híján feleannyi közmunkás?

Úgy tűnik, a közmunkaprogramot a választás előtt csúcsra járatták – most viszont sorra zárják el az ilyen irányú csapokat a vidéki településeken. Hivatalos és konkrét válaszokat a munkaügyi központok nem adnak, vagy ha mégis, akkor a jövőre vonatkozó információk teli vannak bizonytalanságokkal.

Az általunk megkérdezett polgármesterek arról számoltak be: legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban.

"Hivatalosan nem jelentette be a kormány, hogy 
elfogyott a pénz, de látjuk, hogy ez a helyzet"

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban például áprilisban még százhárom közmunkást tartottak nyilván – többségük a kompetenciaoktatásban vett részt –, májusra azonban már csak huszonöt emberrel számolhat a polgármester. Bihi Miklós elmondta: két programra, ravatalozó építésére és a katolikus templom életveszélyessé vált kerítésének felújítására adtak be közmunkaigényt májustól decemberig összesen 25 emberre. Később azt a választ kapták a munkaügyi központtól, hogy egye lőre csak tízzel kalkuláljanak, velük is csak szeptemberig.
„Ezek az utasítások telefonon jönnek, ügyintézők egyeztetnek egymás között, így nyoma csak annak van, hogy az önkormányzat egyre kevesebb létszámra dolgozza ki a közmunkaprogramot. Hivatalosan nem jelentette be a kormány, hogy elfogyott a pénz, de látjuk, hogy ez a helyzet. Családok maradnak bevétel nélkül, most tologatjuk az asztalon a papírokat, hogy kit hívjunk be májustól, s kinek mondjuk azt, nincs tovább” – mondta a településvezető.

Munkaértekezletre gyűltek össze néhány napja a mezőcsáti kistérség polgármesterei, ahol szintén több településvezető panaszkodott arra: a felére kell csökkenteni a közmunkások számát. Miskolcondr. Simon Gábor MSZP-s önkormányzati képviselő kérdésünkre azt mondta: a választás előtt felhívta egy ismerőse azzal, hogy mivel a közmunkát a Fidesztől kapja, rá szavaz. Néhány napja ugyanez az ember azt közölte, májustól már nincs munkája.

Baranya megyében a munkaügyi központ adatai szerint jelenleg 10 138-an vannak közfoglalkoztatásban. Ebből 3544-en május 1-je után is dolgozhatnak, legkésőbb 2015. február 28-ig. További 4857 személy foglalkoztatására a munkaügyi központ felterjesztése már megtörtént, a Belügyminisztérium döntése a következő napokban, hetekben várható.

Terveik szerint így összesen 8459 ember foglalkoztatása valósulhat meg május 1-jétől a megyében. Ehhez a létszámhoz adódhat még hozzá a későbbiekben a szociális startmunka mintaprogramokban és a hosszabb idejű hagyományos közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma. Ez utóbbi programok esetében a döntés-előkészítés még nem kezdődött meg – kaptuk a hivatalos választ.

Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlaghoz képest kifejezetten jó a helyzet: itt három százalék alatti a munkanélküliségi ráta, s a foglalkoztatottak között a közmunkások aránya nem túl jelentős. Többnyire piaci munkahelyeken keresik kenyerüket az emberek, főként a feldolgozóipar, a járműipar és az ahhoz kapcsolódó tevékenység segíti a foglalkoztatást. Vámosszabadiban például csak hét közmunkást foglalkoztatnak. Ők különböző átképzéseken vettek részt, attól várják, hogy munkát találnak.
Réti Csaba polgármester elmondta: azt még nem tudják, hogy április vége után milyen közmunkaprogramok indulnak, mennyi pénz jut rájuk, mert egyelőre csak a kulturális közmunkásuk további foglalkoztatására kaptak ígéretet. A megye több településének vezetői is azt hallották, hogy a jövőben várhatóan főleg napi hatórás közmunkaprogramokra lesz csak lehetőség a pénz hiány miatt.
Vidéken egyébként már több polgármester is arról beszél: a parlamenti választásig kifeszítette, az önkormányzati voksolásig talán még fenntartja a kormány a közmunkaprogramok egy részét, mert nem akar értékes szavazatokat veszíteni. Azután egyes programokra lesz pénz, másokra meg nem – azt, hogy melyikre jut, attól teszik függővé, hogy mely pályázat számít „értékteremtőnek”, s melyiket nem tartják annak az illetékesek.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, van-e alapjuk a félelmeknek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

(forrás:http://nol.hu/) 

2014. április 18., péntek

Hír24-Sorra rúgják ki a közmunkásokat

Lezajlott a választás, elfogyott a pénz?

Felére csökkent sok településen a közmunkaprogram kerete – derül ki a Népszabadság körkérdéséből. A lap által megkérdezett polgármesterek arról számoltak be: legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban.
"Hivatalosan nem jelentette be a kormány, hogy elfogyott a pénz, de látjuk, hogy ez a helyzet. Családok maradnak bevétel nélkül, most tologatjuk az asztalon a papírokat, hogy kit hívjunk be májustól, s kinek mondjuk azt, nincs tovább" – mondta a lapnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsoly polgármestere, Bihi Mihály. A településen áprilisban még százhárom közmunkást tartottak nyilván, májusra azonban már csak huszonöt emberrel számolhat a polgármester.
Baranya megyében a munkaügyi központ adatai szerint jelenleg 10 138-an vannak közfoglalkoztatásban. Ebből 3544-en május 1-je után is dolgozhatnak, legkésőbb 2015. február 28-ig. További 4857 személy foglalkoztatására a munkaügyi központ felterjesztése már megtörtént, a Belügyminisztérium döntése a következő napokban, hetekben várható.
Így azonban összesen 8459 ember foglalkoztatása megoldott május 1-jétől a megyében. Ehhez a létszámhoz adódhat még hozzá a későbbiekben a szociális startmunka mintaprogramokban és a hosszabb idejű hagyományos közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma. Ez utóbbi programok esetében a döntés-előkészítés még nem kezdődött meg – tudta meg a lap.
A Belügyminisztérium hosszú levélben reagált a Népszabadság cikkére. Mint írják, "a Kormány szándékának megfelelően 2013-ban mintegy 300000 fő közfoglalkoztatása valósult meg, amely mellett a 2013 novembere és 2014 áprilisa közötti téli átmeneti időszakban több mint 200 000 fő bevonására került sor, melyből 100 000 fő álláskereső képzésen vett részt".
Részletezték azt is, hogy a közfoglalkoztatók igényeinek felmérésén alapuló előzetes tervezésnek megfelelően milyen közfoglalkoztatási programok indultak, illetve indulnak:
  1. A kistérségi startmunka mintaprogramok mezőgazdasági programjai 2014. március 1-jei időponttól, 33 000 fő közfoglalkoztatásával indultak el.
  2. A kistérségi startmunka mintaprogramok téli- és egyéb értékteremtő, valamint helyi sajátosságokra épülő programelemei 2014. május 1-jével indulnak, a beérkezett igények alapján közel 29 500 fős létszámmal. A beérkezett igények feldolgozása, szükség esetén újratervezése, miniszteri döntésre történő előkészítése jelenleg folyamatban van.
  3. Az országos közfoglalkoztatási programok 2014. május 1-jével indulnak 44 069 fő bevonásával.
  4. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás is 2014. május 1-jével indulhat meg, amelyhez a forrást biztosítjuk.

Magas a munkanélküliség, kevés a pénz közmunkára? Íme a megoldás:

Zárjunk mindenkit börtönbe!
A börtönmunka Magyarországon egészen ígéretes és kecsegtető perspektívákat nyit. A rabok közül csak a legösszeférhetetlenebbek nem dolgozhatnak, a többiek adottságaik és képességeik, érdeklődésük szerint különböző munkákat kap - már ha elég időt töltenek rács mögött, ugyanis a túl rövid börtönbüntetést töltő elítélteket nincs értelme a börtönmunkába integrálni. A börtönmunka több szempont miatt is erősíti a gazdaságot:
1, Segít önellátóvá tenni a börtönöket - a konyhai munka, az élelmiszerek előállítása, a tűzifa készítése mind segít a börtönöknek, hogy minél önellátóbbak legyenek, és hogy minél olcsóbb legyen a fenntartásuk.
2, Alig van munkanélküliség, minden munkára fogható dolgozik.
3, Exportképesek - a börtönök üzemei vállalkozások, cégek, amelyek minden támogatás és hátszél hiányában a szabad piacon kell megállják helyüket, és közülük többen termelnek exportra - Németországba rönkfa megy, de vannak olyan hotelek, ahol a péksütemények származnak rablógyilkosok és gyerekmolesztálók kezétől - gondolta volna?
4, Mindehhez roppant alacsony fizetés járul, a mindenkori minimálbér harmadát kapják, amiből még levonnak különböző költségek, és az itt töltött munka nem számít bele a nyugdíjas szolgálati időbe. Azaz valaki éhbérért exportképes terméket gyárt, de ezért sosem fog nyugdíjat kapni - fincsi, mi?
5, Mindenki a képesítéséhez és tudásához mérten kap munkát - bár egy bankár vajon hol kamatoztathatja a tudását egy bankban? Várjunk csak, bankárok nem szoktak börtönbe kerülni, persze persze.

2014. április 16., szerda

Kilakoltatásra ítélt családok jajkiáltása – MSZF

Budapest, 2014. április 16. szerda (MSZF)
     A Magyar Szociális Fórum szerdán arra kérte a kormányt, hogy a téli kilakoltatási tilalom április végi lejárta után se engedélyezze azoknak a családoknak, egyedülálló idős, beteg embereknek a kilakoltatását, akik az utcán köthetnek ki másik lakhatás híján.
     Az emberjogi társadalmi mozgalom szerdán kiadott közleményében megírta: a hozzá érkezett segélykérő megkeresések tanúsága szerinttöbbgyermekes családokat készülnek az utcára tenni, családokat szétválasztani, kisgyermekeket állami gondozásba venni azért, mert szerény jövedelmükből sem a lakbért, sem a villany-, gáz- és vízszámlát nem tudják kifizetni. Az MSZF-hez érkező üzenetek többsége olyan érintettektől származik, akik önkormányzati bérlakásban élnek.
    „Elképesztő szakadék tátong a családok jövedelme és a rájuk nehezedő rezsi kiadások között. Ezek a családok annak dacára sem tudnak eleget tenni lakbérrel és a közüzemi díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségüknek, ha alultápláltságban élnek, nevezetesen hetente legfeljebb egyszer esznek húst” – írta az MSZF.
    A legtöbb családot a fővárosban készülnek kilakoltatni, és közülük többen már meg is kapták a hivatalos felszólítást, hogy mikor kell kiüríteniük a bárlakásukat és átadni az önkormányzatnak.
    A Magyar Szociális Fórum emlékeztet arra, hogy a mögöttünk álló télen 119-en fagytak meg a szabad ég alatt, saját fűtetlen otthonukban, illetve haltak meg kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.
    A társadalmi mozgalom évek óta képviselt, de mindmáig figyelmen kívül hagyott álláspontja szerint a kilakoltatásokat mindaddig le kell venni a napirendről, ameddig az embereknek nem biztosítanak lakhatást, vagy nem építik be a jövedelmükbe a lakhatási költségeket. „Az élet védelme, és a családok megélhetésének biztosítása a mindenkori kormány megkerülhetetlen feladata és kötelessége” – áll az MSZF közleményében, melyben az április végén lejáró téli kilakoltatási moratórium érvényben tartását sürgeti.++
Kiadta: MSZF SZK

2014. április 7., hétfő

MSZF: a magyarországi jobbratolódás várható következményei

Budapest, 2014. április 7. Hétfő (MSZF)

A magyarországi jobbratolódás, a rasszista, antiszemita, gárdista szélsőjobboldal látványos megerősödése súlyos következményekkel járhat a demokratikus szabadságjogokra, az emberi jogokra, a nem tőkéből élő többség társadalmi helyzetére nézve, és nemzetközi tekintetben is aggodalom tárgyává válhat – vélekedett hétfőn a Magyar Szociális Fórum alapítószervezője a vasárnapi országgyűlési választás lehetséges következményeiről.

Simó Endre szerint a jobbratolódást főképp a négy évvel ezelőtt hatalomra jutott FIDESZ-KDNP koalíció keresztény mezbe bújtatott nemzeti-szociális politikája idézte elő. A régmúltat idéző „keresztény kurzus”, egyházi körök kiterjedt támogatásával hozzájárult annak a jobboldali radikalizmusnak a térnyeréséhez, amely a „nemzet mindenek fölött” jelszóval kidobta a parlament ablakán az Európai Unió lobogóját, és vakmerő célok szolgálatába szegődött a trianoni határok módosítása tekintetében is.

Számolni kell azzal, hogy a jobboldal elsöprő sikere hatással lesz a térség más országaira is, köztük a Visegrádi Négyekre.

A választásból győztesen kikerült jobboldal összességében csaknem 70 százalékos többséget tudhat a magáénak, és semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy erejének birtokában tovább lép az államapparátus teljes meghódításának, és a nemzetállami tőke pozíciójának megerősítése útján. Várható a tőke bizonyos mértékű „megregulázása” is a megélhetési válságból fakadó feszültségek mérsékléséért. Pl. a további rezsicsökkentés, és a deviza-hitelkárosultak terheinek csökkentése érdekében. Valószínűnek tűnik, hogy az EU-tól származó, valamint a különadókból és a „megregulázásból” keletkező összegek egy részét munkahelyteremtésre, főleg közmunkahelyek gyarapítására, néhány alapvető élelmiszer árának csökkentésére, és népi lakások építésére fordítják majd, ezzel is konszolidálva a jobboldal népi támogatottságát.

A jobboldal választási sikerében alapvető szerepet játszott az a tény, hogy a Magyar Szocialista Párt kikezdhetővé vált korrupciós ügyekben, ezzel hiteltelenné tette korrekt választási ígéreteit, és nem tanult eléggé négy évvel korábbi választási kudarcából sem politikailag, sem a választási együttműködésben érintett vezetők személyét illetően.

Alapvető szerepet játszott a jobboldali győzelemben az a tény, hogy a kormány kisajátította magának a közszolgálati médiát, kioltotta az ellenzéki hangot, megfosztotta a kommunikáció lehetőségétől azokat, akik a hivatalos állásponttal nem egyező véleményüknek szerettek volna hangot adni. Az állam megszegte az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatásira vonatkozó törvényi kötelezettségét, és a közmédiát kormány-propaganda fórummá változtatta, beleértve magukat a hírműsorokat is. A FIDESZ-KDNP kormány információs politikája miatt Magyarországon eluralkodott a cenzúra és az öncenzúra az újságírók megfélemlítése miatt. A tömegtájékoztatás eltorzításának eszközeként a kormány a Magyar Távirati Irodát, a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót használták fel.

Orbán Viktor kormányát súlyos felelősség terheli amiatt, hogy a magyarországi polgári demokrácia veszélyhelyzetbe kerülhetett az április 6-i választás után – vélekedett a Magyar Szociális Fórum alapítószervezője a választási eredményre reagálva.+++

Kiadta: MSZF SZK

2014. április 4., péntek

Vissza a középszerűséghez - Foreign Affairs a demokrácia helyzetéről Magyarországon

Washington-Budapest, 2014. április 2. szerda
     Kelet-Európában a liberális demokráciától elrugaszkodó új forma jelent meg: a politikai pártok zsákmányul akarják ejteni az államot saját ideológiai céljaikért, még prózaiabban fogalmazva, saját gazdasági hasznukért. Az új kormányzási rendszert gondosan demokratikus mezbe bújtatják, rendszeresen megtartják a választásokat, de vezetőik szisztematikusan felszámolják a hatalommal szembeni fékek és egyensúlyok intézményi rendszerét. Kelet-Európa a demokrácia fennmaradásáért küszködik. A legkirívóbb eset Magyarország – állítja a Foreign Affairs, az amerikai külkapcsolatok tanácsának gondozásában megjelenő folyóirat legfrissebb, márciusi-áprilisi száma.