mfor.hu- Baj van? Rengeteg új munkanélküli lett hirtelen

Januárról februárra hirtelen 15 400 fővel emelkedett a munkanélküliek száma, amihez hasonlóra az elmúlt időszakban nem volt példa. Noha 2013 januárjában pontosan ugyanekkora emelkedést mutatott a létszám, ha szigorúan vesszük az adatokat, akkor ahhoz, hogy ennél nagyobb növekedést lássunk, egészen 2012 januárjáig kell visszamenni.

A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint a 2014.december-2015.február közötti időszak átlagában 345,2 ezer munkanélküli volt a 15-74 éves korcsoportban az egy hónappal korábbi 320 ezer után. Noha havi szinten a múltbeli adatok alapján igen jelentősnek értékelhetjük ezt az ugrást, az egy évvel korábbi létszámnál ez még mindig kevesebb, akkor 384 ezren voltak munka nélkül. 

Ezzel a munkanélküliségi ráta is a korábbi 7,4 százalékról 7,7 százalékra ugrott a februárral végződő három hónapban. 

Bár, ahogy már írtuk, ez az ugrás igen jelentős, a folyamat önmagában nem okoz meglepetést. Sőt, talán még a mértékén sem nagyon kell csodálkoznia annak, aki olvassa a témában született cikkeinket itt az mfor-on. 

Alapvetően 3 dolog okozhatta a több mint 15 ezer új munkanélkülit. 

1. Egyéb statisztikai adatok alapján a közfoglalkoztatás az idei év első két hónapjában visszavett a tempójából, hiszen kevesebb új közmunkás állást is jelentettek be, ennek következményeként a közfoglalkoztatottak számában is mérséklődés mutatkozott a korábbi hónapokhoz képest. Noha önmagában a 170-180 ezer fős létszám így is tekintélyesnek nevezhető.
2. A munkaerőpiac szezonalitásából fakadóan - mesterséges hatásoktól mentes piacon - az év első hónapjaiban rendre nő a munkanélküliség és csökken a foglalkoztatás, mivel a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák alacsonyabb számban támasztanak keresletet a piacon.
3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az év első két hónapjában szokatlanul - sőt a válság óta nem látott - nagy számban bocsátottak el dolgozókat a cégek csoportos létszámleépítés keretén belül. Az érintettek többsége pedig nagyobb eséllyel válik bizonyos ideig munkanélkülivé, mint egyből új állás találjon magának. 

Kapcsolódó: 
Utoljára a válságban történt ilyen - kell-e félnünk?

A foglalkoztatás ennyire nem csökkent

A munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan a foglalkoztatottság csak kisebb mértékben csökkent, a most közölt 4,124 millió ember ugyanis alig 3 ezer fővel kevesebb az egy hónappal korábban mért adatnál. Az egy évvel korábbi állapotot pedig 141 ezer fővel haladja meg 2015 februárja. A foglalkoztatási ráta a január 54,6 százalékon stagnált, egy évvel korábban még 52,9 százalékot regisztrált a KSH. 

Ha a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának változását összevetjük, láthatjuk, hogy utóbbi növekedése bőven meghaladta a foglalkoztatotti szám csökkenésének mértékét. Ennek magyarázata az lehet, hogy a piacon megjelentek eddig "rejtett" munkanélküliek is, akik korábban élethelyzetükből, netán egészségi állapotukból, vagy esetleg saját elhatározból fakadóan nem jelentek meg a piac kínálati oldalán. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a gazdaságilag inaktívak létszáma 16 ezerrel csökkent, melyből 12 ezren a munkaerőpiaci visszatéréssel a gazdaságilag aktívak számát növelték. 

Székely Sarolta
mfor.hu

kapospont.hu- 160 embert vesznek fel Somogyban

Tisztábbak lesznek a vasútállomások, rendezettebbek a jegypénztárak és összeszedik a sínek környékén eldobált illegális szemetet. Elindult a MÁV közmunkaprogramja is.

Országszerte 1600 ember közfoglalkoztatását tervezi a vasúttársaság.

Megyénkben szinte az összes nagyobb és néhány kisebb pályaudvarán dolgoznak majd a korábbi munkanélküliek.

Úgy tudjuk Somogyban még 35 emberre van szükségük. A foglalkoztatásra a települési munkaügyi központokban lehet jelentkezni.

A videót itt lehet megnézni:
http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2015-03-25/160_embert_vesznek_fel_somogyban.html

nol.hu- Negyedmillió közmunkás lesz nyárra

Akár tetszik, akár nem, szükség van a közfoglalkoztatásra, mert e nélkül alacsonyan képzett emberek tízezrei maradnának munka nélkül – állítják a belügyi tárcánál. Az idén nyáron több mint negyedmillió embert kívánnak foglalkoztatni.

Az idén a közfoglalkoztatottak száma havi átlagban 213 ezer fő lesz, és a nyáron várhatóan 260 ezer embernek adhatnak munkát – tudtuk meg belügyi forrásból. A kormány céljai között szerepelt, hogy a tavalyinál is több ember dolgozhasson – hangsúlyozzák a tárca illetékesei –, így a korábbinál 35 ezerrel kevesebb állástalannak kell beérnie a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, ami 23 ezer forintnál kevesebb.

A rendelkezésre álló keret – ez az idén 270 milliárd forint – elosztásánál a minisztérium figyelemmel volt a jelentős területi különbségekre, tehát a hátrányos helyzetű kistérségek számra nagyobb összeget bocsátanak rendelkezésre. Így például Borsod, Hajdú, Szabolcs, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy megye több támogatásra számíthat.

A közfoglalkoztatás egyébként jóval több, mint aminek sokan látni akarják: ez állami munkahelyteremtés, ugyanakkor fontos szerepe van a terület- és vidékfejlesztésben is – állítják a tárca illetékesei. Szerintük tudomásul kell venni, hogyaz ország bizonyos területein vagy ilyen módon adnak munkát az embereknek, vagy sehogy, és akkor marad a segély.

Ezért a gyakorlati szakemberek nem kizárólag azt tartják fontosnak, hogy a közmunkából mennyien kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.

Álláspontjuk szerint sok tízezerre tehető azok száma, akiket a versenyszférában a képességeik alapján valószínűleg nem alkalmaznának. Ha pedig valakinek van a piacon értékesíthető szakképzettsége, a tapasztalatok szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb állást találjon. Ez a saját érdeke is, hiszen a körülbelül ötvenezer forintos nettó közfoglalkoztatotti bér a segélynek több mint kétszerese ugyan, de alacsonyabb a minimálbérnél.

A közfoglalkoztatás értékteremtő tevékenység – állítják a minisztériumban –, hiszen például a hosszabb időtartamú foglalkoztatás keretében a helyhatóságok nagyjából negyvenezer főt alkalmazhatnak kifejezetten a törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatok elvégzésére. Ezzel kapcsolatban többször felmerült, hogy elbocsátanak embereket, s azután az ilyen munkát állami pénzből végeztetik el.

A tárcánál másként látják, mert leépítés után ugyanarra a tevékenységre nem lehet közfoglalkoztatottat alkalmazni. Mindazonáltal nem zárják ki, hogy ez néhol előfordulhat – bár ezt a támogatásra vonatkozó hatósági szerződésekben tiltják –, viszont sokkal rosszabbnak tartanák, ha valahol források hiányában ellátatlanul maradnának önkormányzati feladatok.

A kistérségi Start mintaprogramok keretében – kizárólag a hátrányos helyzetű településeken – körülbelül nyolcvanötezer ember dolgozhat. Támogatást adnak egyebek mellett belvízrendezésre, belterületi és mezőgazdasági utak karbantartására, illegális szemétlerakók felszámolására, a megújuló energia hasznosítására és mezőgazdasági projektekre is.

Az utóbbiakat a szakértők szerint azért is érdemes bővíteni, mert ez valódi kitörési lehetőséget teremt. A közmunkások ugyanis szociális szövetkezetet hozhatnak létre – eddig körülbelül százat alapítottak meg a Start-programok alapjain –, s akkor haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenes használatba kapják a termőföldet, az állatállományt és a termeléshez szükséges valamennyi eszközt is.

KSH: kevesebben lettek

Januárban 12,5 ezerrel esett vissza a közmunkások száma decemberhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Összesen 176,1 ezer embert foglalkoztattak közmunkaprogramban, közülük 18 ezer a verseny-, illetve a nonprofit szférában dolgozhatott. Folytatódott a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának csökkentése, állományuk az egy évvel korábbi ötezerről alig hatszázra esett vissza. Pozitív hír viszont, hogy tavaly fél év elteltével ismét meghaladta a 80 ezer forintot a közfoglalkoztatottak bruttó átlagfizetése – igaz, csak 48 forinttal. (K. B.)

Ők a közfoglalkoztatotti státus mellett tagként munkavégzésre irányuló jogviszony mellett dolgozhatnak akár a korábbinál magasabb jövedelemért. Arra a kérdésre, hogy ezzel nem teszik-e tönkre a piaci alapon működő helyi gazdákat, forrásaink leszögezték: a mezőgazdasági termelők jelentős mértékű támogatáshoz juthatnak, ezért nem gondolják, hogy a szociális szövetkezetek indokolatlan versenyelőnyhöz jutnának.

A közfoglalkoztatás harmadik lábát az országos mintaprogramok jelentik. Elsősorban a vízügyi igazgatóságok, vízi társulatok, az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok kínálnak munkaalkalmat, de sokan dolgoznak a MÁV-nál és az állami, valamint önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezeteknél is. Ez összességében további hatvanötezer álláshelyet jelent.

Idén is igen jelentős számban vehetnek részt különféle, zömében uniós forrásból finanszírozott képzéseken az állástalanok. A tárca tájékoztatása szerint március végéig csaknem harmincezer fő vesz részt tanfolyamokon, míg a tervek szerint júliustól körülbelül ötvenezer főt vonnak be; ők akár államilag elismert szakképesítést is szerezhetnek. Nem kevesen vannak azonban olyan emberek is, akiknél az alapkompetenciák fejlesztésére van szükség, mert az írás, az olvasás, a szövegértés és a számolás is gondot okoz nekik. Számukra betanító képzést szerveznek, és így alkalmassá válnak egyszerűbb, élőmunka-igényes feladatok elvégzésére.

Majdnem félmillió közmunkás volt már tavaly?

Közel 96 ezerrel többen vettek részt a közfoglalkoztatásban tavaly 2013-hoz képest - derült ki a Belügyminisztérium mfor.hu-nak küldött válaszából.

2014-ben a közfoglalkoztatásban érintett nettó létszám 482 843 fő volt - közölte kérdésünkre a Belügyminisztérium. Ez a szám közel 96 ezerrel magasabb a 2013-asnál (ekkor 386 ezren voltak közmunkások), a 2012.évi adatot pedig több mint 221 ezerrel haladja meg.

Mivel a tavalyi évi költségvetés alapján a cél az volt, hogy 250-300 ezer ember helyezkedjen el ilyen formában, kijelenthető, hogy a célt bőven túlteljesítette a kormány. Noha arra fontos felhívni a figyelmet, hogy a Belügyiminisztérium által közölt szám nettó értéket jelent. A tárca tájékoztatása szerint ez alapvetően azok létszáma, akik a vizsgált időszakban a közfoglalkoztatás valamely fő típusában legalább egy napon közfoglalkoztatásban részt vettek. "Ha egy egyénnek egy időszak alatt több szerződése született a közfoglalkoztatás ugyanazon típusában, tehát ugyanabban a támogatási paraméterben, akkor csak egyszer szerepel. Ha egy személy két szerződése két támogatási paraméterhez kötődik, akkor mindkettőben szerepel.

Támogatási paraméter 

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása, Országos közfoglalkoztatási program támogatása, Kistérségi startmunka mintaprogram.

Bár arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat, hogy hányan szerepelnek két támogatási paraméterben, véleményünk szerint a költségvetésben megfogalmazott célt még ezen személyek levonása után is túlteljesítették.

Mindezt egyébként az államkincstári adatok szerint 225,5 milliárd forintból valósította meg a kormányzat, a megemelt előirányzatként betervezett 231,1 milliárd forint helyett. A tavaly közfoglalkoztatásra elköltött összeg egyébként 54,4 milliárddal haladja meg a 2013-as kiadásokat és 109-cel magasabb a 2012-es kiadásnál. Idén egyébként minden eddiginél többet, 270 milliárd forintot szán a kormány a közfoglalkoztatásra.

Mi a helyzet a legfőbb céllal?

A közfoglalkoztatás egyik legfőbb célja a kormányzati nyilatkozatok szerint az volt, hogy a régóta munkanélküli személyeket visszatereljék az elsődleges munkaerőpiacra. A munkavégzés újbóli "megszerettetésével", a tapasztalatszerzéssel erősítenék a munkavégzési hajlandóságot. Éppen ezért a Belügyminisztériumnál rákérdeztünk arra is, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők hány százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A tárca válaszában kifejtette: a közfoglalkoztatási programból történő kilépést követő 180. napon az elhelyezkedés aránya 2014 első félévében 11,4 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy ha időarányosítjuk a cikkünk elején közölt nettó létszámot, akkor 27,5 ezren találtak magunknak munkát. A tavalyi első féléves arányszám egyébként lényegesen rosszabbnak is nevezhető az egy évvel korábbihoz képest, 2013 első hat hónapjában ugyanis 13,2 százalékos volt az elhelyezkedők aránya. Igaz, ez az év egészét tekintve 11,5 százalékra csökkent, vagyis az év második fele lehúzta az arányt. Amennyiben 2014-ben is hasonló tendencia mutatkozik, akkor könnyen lehet, hogy épp csak meghaladja majd a 10 százalékot az elhelyezkedők aránya.

A Belügyminisztérium kérésünkre elküldte megyei lebontás szerint is az adatokat, melyek szerint tavaly a legtöbb közmunkával érintett személy a rosszabb munkaerőpiaci helyzetű régiókban volt. Így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 78,5 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 70,1 ezer, a rangsor harmadik fokán pedig Hajdú-Bihar áll majdnem 43 ezer közmunkában érintett személlyel. A legkevesebben talán nem nagy meglepetésre Győr-Moson-Sopron megyében voltak, 5,1 ezer fő.

Ami az elhelyezkedni tudók arányát és az ebből felállított rangsort illeti, alapvetően úgy tűnik, hogy a közfoglalkoztatás nem igazán tudja betölteni eredeti, kormányzat által deklarált funkcióját. Az arányokat vizsgálva megállapítható ugyanis, hogy azokban a megyékben, ahol magas a közfoglalkoztatás, országos viszonylatban a legalacsonyabb az elhelyezkedni tudók aránya. Ezzel szemben a jobb munkaerőpiaci lehetőségeket kínáló megyékben, ahol a közmunkára is kisebb szükség van, a programból kilépők is sokkal könnyebben és nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni.

Székely Sarolta

mfor.hu

MTI, HR Portal- Adókedvezménytől és szociális ellátástól esik el a közmunkás

A jelenlegi törvény szerint a közfoglalkoztatott jogilag nem álláskereső, ezért a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény nem jár utána. Ráadásul a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthat szociális ellátáshoz. Az ombudsman ezért a törvény pontosítását szorgalmazza.

A szociális törvény pontosítását kérte Székely László ombudsman az emberi erőforrások miniszterétől, annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatásban töltött időtartam minősüljön a munkaügyi szervvel való együttműködési időszaknak - tájékoztatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Egy panaszbeadvány nyomán indított vizsgálat tapasztalatai szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás az álláskeresők esetében kedvezőtlen következményekhez vezet - közölte a hivatal.

Felidézik: a panaszos azt nehezményezte, hogy az elsődleges munkaerő-piacon jelentkezett egy állásra, amelynek hirdetésében feltételként szerepelt a munkaügyi központ által kiállított, tartós álláskeresői státuszt igazoló okmány.

Ezt az okmányt azonban nem kaphatta meg, a munkaügyi központ pedig azzal indokolta az elutasítást, hogy a jelenleg érvényes szabályozás alapján a közfoglalkoztatott jogilag nem minősül álláskeresőnek. A Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolást pedig csak álláskeresők számára adhatják ki.

Mindennek nyomán a panaszos nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges számú álláskeresési napokkal sem. Mert az igazolás feltétele, hogy az álláskereső 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként legyen nyilvántartott. 

A biztos jelentésében elismerte, hogy több foglalkoztatáspolitikai eszköz is szolgálja a tartós munkanélküliek elhelyezkedését, így a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei és a közfoglalkoztatotti programok is.

A közfoglalkoztatásban töltött idővel azonban mindenképpen kitolódik annak lehetősége, hogy a tartós álláskeresők kedvezményével helyezkedjen el az elsődleges munkaerő-piacon, ami azzal járhat, hogy a közfoglalkoztatott megreked a közfoglalkoztatotti rendszerben.

Ebben a helyzetben "a közfoglalkoztatotti létből való kikerülés elősegítése elvárható és szükségszerű, mérlegelésen felülálló állami feladat" - fogalmaz a közleményben a hivatal.

További gond, hogy a közfoglalkoztatásban töltött idő nem számítható be az aktív korúakat szociális ellátásokra jogosító, a munkaügyi központtal folytatott egyéves együttműködési időszakba sem.

Vagyis a nehéz körülmények között élő emberek számára a közfoglalkoztatásban töltött idővel kitolódik a szociális ellátásra való jogosultság megszerzése, ezért a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthatnak szociális ellátáshoz.

Mindezért Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a törvény módosítását - tartalmazza a hivatal közleménye.

Hír24- Kamu közmunkásokkal sikkaszthattak Versenden

Egy helybeli lakos feljelentést tett, amikor rájött, hogy a szerződések szerint közmunkásként foglalkoztatták, miközben ez csak papíron történt meg – derül ki az RTL Klub híradójából.

Sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség Versenden, ugyanis az RTL Klub Híradója szerint hamis munkaszerződésekkel foglalkoztathattak közmunkásokat. Az emberek csak papíron dolgoztak, valójában nem - ezt állítja az egyik érintett.

A nő feljelentést tett a rendőrségen, miután látta a nevében aláírt, hamis szerződést. Kiderült, hogy még 50 hasonló eset lehet a településen.

Civil békemisszió Ukrajnánál – Jegyzékátadás péntek délelőtt

Budapest, 2015. március 19. csütörtök (MSZF)

     Az Ukrajnával kapcsolatos katonai feszültség éleződése közepette péntek délelőtt békemegmozdulást szervez a Magyar Békekör Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetségénél. Találkozót kértek a misszióvezetővel, hogy átadhassák neki a Békekör jegyzékét a szabadságjogok alakulásáról Ukrajnában, és meghallgassák a véleményét – tudatta csütörtökön a Magyar Szociális Fórum.

     A Békekört alkotó 18 szervezet által aláírt jegyzékben védelmükbe veszik Ruszlan Kocaba ukrán újságírót, akit a kijevi hatóságok hazaárulás vádjával letartóztattak, mert testvérgyilkos háborúról írt, és elítélte az ukrán kormány oroszellenes politikáját.

    „Régóta figyelemmel kísérjük az ukrán helyzet alakulását és kihatását Európa biztonságára, benne Magyarországéra. Mi nem akarunk háborúba keveredni Oroszországgal az Önök elhibázott politikája miatt! Azt sem akarjuk, hogy Ukrajnában élő magyar testvéreinket ágyútölteléknek használják Kelet-Ukrajna orosz ajkú millióival szemben! Elítéljük a népek egymásra uszítását! Egyetértünk a magyar kormány keletinyitás-politikájával. Az a célunk, hogy hazánk jó viszonyban éljen Kelettel és Nyugattal egyaránt” – áll a jegyzékben, melynek teljes szövegét az átadást követően a helyszínen tartott sajtóértekezleten hozzák nyilvánosságra.

     A Magyar Békekör vár az eseményre mindenkit, aki hazánk nemzeti érdekének tartja a békét, és ellenzi, hogy Magyarországot háborúba keverjék.

     Az esemény időpontja: 2015. március 20. péntek délelőtt 10 óra.

Helyszíne: Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 84/B.

A jegyzék átadását sajtótájékoztatóval kötjük egybe.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Március 15-ig 133-an fagytak meg

Budapest, 2015. március 17. kedd (MSZF)

     Március 15-ig 133-an fagytak meg Magyarországon. Tizennéggyel többen, mint a múlt télen – tudatta a Magyar Szociális Fórum kedden közzétett legfrissebb jelentésében.

     Az emberjogi mozgalom előző kimutatása, március 1. óta tizenegy embertársunk szenvedett rendkívüli kihűléses halált. Heten közülük a szabad ég alatt haltak meg, ketten saját fűtetlen otthonukban, ketten pedig kórházba szállításuk közben, illetve utána, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Az elhunytak között két nő van. A legújabb fagyhalál esetek legfiatalabb áldozata 39, a legidősebb pedig 91 éves volt.

     A Magyar Szociális Fórum feltűnőnek tartja, hogy még márciusban is ennyien szenvedtek kihűléses halált. Az MSZF továbbra is figyelemmel kíséri az évről-évre ismétlődő társadalmi tragédiát, a fagyhalál következtében történő tömeges életvesztést – áll a szervezet közleményében.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Így tesznek keresztbe Tibornak, akit politikai nézetei miatt egyszer már megszívattak Miskolcon

Zaveczki Tibor sosem gondolta, hogy a munkaszerződésének másolatát ilyen nehéz lesz beszerezni a miskolci városüzemeltető cégtől.

Tibor történetével tavaly novemberben foglalkoztunk.

A közmunkások munkavezetője volt Miskolcon, de közben az ellenzéki jelöltként indult az önkormányzati választáson. Ezután nem hosszabbítottak vele szerződést az önkormányzati cégnél, amikor pedig bement tisztázni, hogy miért veszítette el állását, akkor politikai okok is szóba kerültek. Erről Tibor hangfelvételt készített.

• - Ha nem indultam volna ellenzéki színekben, hanem fideszes színekben, vagy egyáltalán nem indultam volna, akkor én maradhattam volna?

- Szerintem igen.

Így zajlott akkor a beszélgetés.

Tibor az ügyészséghez és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult a történtek miatt, az önkormányzat pedig kevesebb mint 24 óra alatt kivizsgálta, hogy minden rendben volt, nem is mondott a cégnél senki olyat Tibornak, ami a felvételen hallható.

Azoknál a hatóságoknál viszont, amikhez Tibor fordult, nem 24 órát tart egy vizsgálat. Az egyik helyről nem rég kapott levelet róla, hogy szükség van régi munkaszerződésére, és egy másik hivatalos papírra, az értesítőre a munkaviszonya megszűnéséről.

Mivel az eredeti iratok tavaly óta megsérültek, ezért Tibor beletelefonált volt munkahelyére, hogy másolatokat kérjen ki róluk. A telefonban azt mondták neki, hogy nincs akadálya a dolognak, Tibor pedig azt mondta, hogy személyesen szeretné átenni az iratokat, mert közben ketyegnek a hivatali határidők, nem akar a Postára várni.

Múlt héten a megbeszéltek szerint be is ment a papírjaiért, de akkor már azzal fogadták, hogy elkészítették ugyan a másolatokat, de ő nem veheti át azokat személyesen. Tibor hiába magyarázta, hogy személyivel tudja igazolni magát, és hogy boldogan aláír bármilyen elismervényt, hogy átvette a szerződést, azt közölték vele, hogy “igazgató úr mondta”, hogy csak levélben kaphat bármit.

Szerintem sejtik, hogy hivatalos eljáráshoz kell a papír, azért csinálják. Én viszont mindenképpen végigviszem az ügyet, ha kell a Legfelsőbb Bíróságig is elmegyek.

- ezt mondta Tibor.

A múlt hét közepén azt mondták neki, hogy pár napon belül meg kell, hogy érkezzenek hozzá a kért dokumentumok. Azóta sem jöttek meg, a neki szabott határidő pedig holnap lejár.

(Forrás: 444.hu)

71 éves asszonyt és rokkant fiát készülnek kilakoltatni Kistarcsán

Kistarcsa-Budapest, 2015. március 15. vasárnap (MSZF)

     71 éves beteg asszonyt és rokkant fiát készülnek kilakoltatni Kistarcsán, a Rózsa utca 16. sz. alól. A családnak nincs hová mennie – tudatta vasárnap a Magyar Szociális Fórum az érintett asszony, Boros Istvánné közlése alapján.

     A család házát néhány napon belül akarják elvenni, őket pedig az utcára tenni. A gödöllői végrehajtótól már megkapták a lakás kiürítésére vonatkozó felszólítást. Azért akarják elvenni a fedelet a fejük fölül, mert az asszony másik fia devizahitelt vett föl, de utána meghalt, és nem fizette vissza. Az asszony három évig törlesztette ugyan, amit nyugdíjasként tudott, de elakadt a törlesztéssel, és kénytelen volt az eszközkezelőhöz fordulni segítségért, hogy otthonukban maradhassanak, még ha elveszítik is a tulajdonjogukat felette. De a Nemzeti Eszközkezelő nem válaszolt a megkeresésükre – mondta az asszony.

     A családdal együtt él a rokkant férfi 20 éves munkanélküli fia is.

     A nyugdíjból és a szociális segélyből nem futja a törlesztő részletek kiegyenlítésére, a törvény viszont – a jelek szerint - nem védi őket a kilakoltatástól – közölte az emberjogi mozgalom.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

HVG- Orbán: A közmunka kiütötte a szocializmust, jöhet a teljes foglalkoztatottság

(Orbán Viktor nem itt él és nem szereti a népét!-a szerk)

Orbán Viktor szerint a segélyezés közmunkára cserélésével véget ért itthon a szocializmus, és három másik reformmal együtt igazi áttörést sikerült elérniük ezzel. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pénteki gazdaságpolitikai fórumán arról is beszélt a Budapest Kongresszusi Központban, hogy nem tartják lehetetlennek a teljes foglalkoztatás elérését 2018-ra. Orbán a mostaninál jóval kevesebb embert kötelezne adóbevallás készítésére, ehhez pedig szerinte nem lelkizni, hanem cselekedni kell az adóeljárások közelgő átalakításánál.

Ha pénz tűnik el a gazdaságból, az egész gazdaságot megüli a köd – utalt Orbán Viktor beszéde elején a Buda-Cash bukására. Emlékeztetett, hogy a napokban 67 olyan polgármestert fogadott, akik a brókerház botránya miatt kértek kormányzati segítséget az önkormányzatuknak. A miniszterelnök annyit ígért, hogy mindent megtesznek a jegybank felügyeleti jogosítványainak megerősítésért, de jelezte: nem tudni, hány hasonló ügy robbanhat még ki.

A reform, amely lezárta a szocializmust

Orbán Viktor úgy látja, hogy az elmúlt négy évben működtek itthon a reformok – négy ilyet említett.

Összekötötték a demográfiát és az adórendszert, itt az intézkedések között említette a gyermekek után járó adókedvezmény bevezetését, a nők nyugdíjba vonulásának engedélyezését 40 év munka után, és a tervek közé sorolta az otthonteremtési rendszer fejlesztését.

Reformnak minősítette a rezsicsökkentést, a bankok elszámoltatását is, utóbbinak szerinte tavaly már érezhető volt a fogyasztásnövelő hatása.

A miniszterelnök úgy látja: igazi áttörés volt, illetve véget ért a szocializmus azzal, amikor bevezették a segély helyett munkát adó programot. Hivatkozott a közmunkáért tüntető tiszavasvári romákra, és rendszerszintű változást emlegetett.

Teljes foglalkoztatottság 2018-ra?

A kormányfő nem tartja lehetetlennek a teljes foglalkoztatottság elérését 2018-ra. Ez azt jelentené, hogy 3 százalék alá kellene szorítani a munkanélküliséget. Szerinte ez egyebek mellett azért sem lenne elérhetetlen, mert most is körülbelül 60 ezer álláshely betöltetlen itthon.

Orbán nem meri megmondani, mekkora növekedésről álmodik

A miniszterelnök szerint 2014-ben nem volt választási költségvetés, és a korrigált adatok szerint 3,6 százalékos GDP-arányos növekedést produkált a gazdaság úgy, hogy sok, magyar kézben lévő ágazat is hozzá tudott tenni a növekedéshez, így az építőipar, a kereskedelem, a turizmus, a mezőgazdaság és a szállítás.

Most először fordult elő száz év óta, hogy a növekedés nem járt együtt az adósság növekedésével, itt történelmi áttörésről beszélhetünk – állította, és hivatkozott Matolcsy György jegybankelnök csütörtökön bemutatott könyvére.

Idén a kormány „óvatos duhajként” 2,5 százalékos növekedésre számít, de „ha nem rontunk”, jóval e felé is mehetünk – fogalmazott. Orbán nem akarta megmondani, mennyi pluszra gondolt.

Szerinte a bankok idén megindított elszámoltatása fogyasztásnövekedést eredményez, és a javuló hitelkínálat is pörgeti majd a gazdaságot.

A lakossági reáljövedelmek ismét 3-4 százalékkal nőhetnek idén – tette hozzá.

Túlvállalással biztosítja be magát a kormány az uniós pénzeknél

2007 és 2013 között 8700 milliárd forint uniós fejlesztési forráshoz jutott Magyarország, ennek nyolcvan százalékát már kifizették. Ahhoz, hogy a maradék 20 százalékot is le tudjuk hívni, ki kell fizetni 2236 milliárd forintot 2015-ben a tavalyi 1800 milliárd után.

A magyar kormány ezért úgy döntött, hogy „túlvállal”, vagyis több projektre szerződött, mint amekkora a keret: 9200 milliárdra szerződnek le, hogy így kompenzálják a meg nem valósuló projekteket – magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezzel nem maradhatnak hoppon azok, akik szabályosan vállaltak valamilyen EU-s támogatású beruházást.

Nem kell lelkizni az adóeljárásoknál

Orbán ígérete szerint folyamatos adócsökkentési politikára lehet számítani a következő években. Példaként említette, hogy a kétgyermekesek adókedvezményét 3-4 év alatt kétszeresére növelnék a mostanihoz képest.

A miniszterelnök azt várja Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, hogy vezessenek be jelentős könnyítéseket az adóeljárásoknál. Itt nem lelkizni kell, hanem eredményeket produkálni – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta: szeretné, ha radikálisan nőne azok száma, akiknek nem kell adóbevallást készíteni, és ennek előkészítése már folyik.

nol.hu- A közmunkások ellen lép a kormány

A fővároshoz hasonlóan több vidéki polgármester is arról számolt be lapunknak, hogy a kormányhivataloktól kevesebb pénzt kap közmunkára. Megkerestük a Belügyminisztériumot és kaptunk választ, ezt azonban átdolgozásra visszakérték.

Budapesten a felére csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma 2015 márciusában az előző esztendőhöz képest – írtuk kedden. Hasonló folyamat játszódik le vidéken is. Tudósítóinknak több város, illetve község vezetője azt állította, hogy tavaly lényegesen többen jutottak közmunkához, mint amennyien az idén reménykedhetnek. A programok egy része azonban csak áprilisban indul, s az ezekhez kötődő foglalkoztatási pályázatok elbírálása még folyamatban van.

– Épp autóban ülünk, megyünk a kormányhivatalba, hogy elmondjuk, ezt nem tehetik meg Ózddal – mondta Janiczak Dávid, a borsodi város jobbikos polgármestere. – Négyszázhetvennyolc embert szeretnénk foglalkoztatni közmunkásként, ehelyett csak száztizennégy állást igazoltak vissza. Már hétfő este válságtanácskozást tartottunk a hivatalban, s azóta is folyamatosan tárgyalunk a döntéshozókkal. Most ott tartunk, hogy második körben ígértek még plusz harmincfős keretet, de ez sem elég.

A Veszprém megyei Ajka kétszáz közmunkás foglalkoztatására kért lehetőséget. Hivatalos választ még nem kaptak, de úgy tudják, mind össze ötvenre számíthatnak. Schwartz Béla szocialista polgármester elmondta, a közmunkásaik harmadát oktatási és szociális intézményekben foglalkoztatják. Harminc ember gazdasági társaságok munkáját segíti, a többiek főként az utcán dolgoznak.

Ahol kevesebb lesz a közmunkás, ott több lesz a segélyre szoruló. Ez azért is gond, mert a szociális kiadások egy részét a központi költségvetés helyett a településeknek kell állniuk. Ajkán százmillióval nő emiatt a város kiadása.

Pécsen is csökken a közmunkások száma. A tavalyi kétezer helyett ezerkétszáz embert vehetnek fel. Amúgy Baranyában, ahol a városokban gyakran tizenöt–huszonöt, a falvakban pedig ötven–kilencven százalék az álláskeresők aránya, ez létkérdés. Szigetváron is az, de látnak esélyt rá, hogy ha a kormány rábólint a pályázatukra, az idén is háromszázötven közmunkást alkalmazhatnak. A pár száz fős Siklósnagyfaluban tavaly még százötven-száznyolcvan közmunkást foglalkoztattak, az idén – jó esetben – kilencvenkettőt. A Siklóshoz kö zeli Egyházasharasztiban hét asszony takarítja a kultúrházat. Szombaton nőnapot tartanak, ezért vezényelték ide őket.

Az Egyházasharasztiban dolgozó hét közmunkás asszonyt, ha beindul a kertészet, átvezénylik. Egykor a téeszben meg Siklóson a bútorgyárban és a kesztyűgyárban dolgoztak – ezek a cégek kimúltak a kilencvenes évek elején. Valamennyien örülnek, hogy márciustól újra bevették őket a közmunkaprogramba, el sem tudják képzelni, mi lenne velük a nettó 50 ezer forintos bér nélkül. Azt mondják, kijönnek belőle, de ha beesik egy váratlan kiadás, elromlik egy háztartási gép, akkor nem vesznek újat, mert tartalék pénzük nincs.

Egyikük férje sofőr volt, a gerince miatt nem tud munkát vállalni, a rokkantellátását viszont elvették, egyetlen fillért sem kap. Az asszony pénzéből és a családi segélyből él a házaspár és érettségire készülő fiuk. Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha közmunka se volna, a nő azt feleli: nem tudja, ezen nem gondolkozott.

A kultúrház előtt egy férfi várakozik kapucnis dzsekiben. János 25 éves. Őt is felvették közmunkásnak, de hogy mi lesz a dolga, még nem tudja. Talán az erdészetbe küldik. Négy évig egy fakitermelő cégnél dolgozott. 110 ezer volt a bére, aztán megszűnt a munka, fél évig segélyt kapott, majd tavaly felvették közmunkásnak és most újra. – E nélkül világvége lenne – morogja a kapucni alól.

– Négy napja lányunk született, Kamilla. Most már róla is gondoskodnunk kell.

Vannak szerencsésebb települések is. A kevés kivétel egyike a négyszáz lelkes baranyai Cserdi, ahol a múlt évben hetvenen, idén hetvennyolcan kapnak közmunkát. Komlón tavaly nyolcszáz közfoglalkoztatott volt, jelenleg hatszáznegyvenen vannak, viszont egy pályázat révén még több mint háromszáz főre kapott ígéretet a város – tudtuk meg Polics József fideszes polgármestertől. A sikeres pályázat érdekében az önkormányzat hatvanmilliós önrészt vállalt, ami egy éve még csupán húszmillió volt.

Az, hogy többet kell az önkormányzatoknak költeniük a közmunkaprogramokra, nem tekinthető kivételesnek, mert a Belügyminisztérium döntése értelmében a nagyobb saját bevétellel rendelkező települések a tényleges költségeknek csak a hetven százalékát kapják. Így a Baranya megyei Sellyének sem kellett tavaly önrészt vállalnia, de a hétszázmillióból gazdálkodó háromezer lelkes városnak idén tizenkétmillióba kerül, hogy újból százharminc közmunkást vehessen fel.

Nem panaszkodtak Nyíregyházán, ahol zökkenőmentesen zajlik a közfoglalkoztatási program – közölte Rendes Sándor városházi szóvivő. Elmondása szerint 2015. február végéig hétszáznyolcvan személyt foglalkoztattak, s az év hátralévő időszakában átlagosan – havi szinten – hétszázötven emberrel számolnak. Valószínűleg a vasi megyeszékhelyen sem csökken a közmunkások száma. Szombathelyen a hajléktalan álláskeresők közfoglalkoztatását elősegítő Start mintaprogram – értékteremtő közfoglalkoztatás – keretében az idén március 16-tól jövő februárig negyven olyan fedél nélküli ember jut munkához, aki korábban nem részesült ebből a lehetőségből. A program összköltsége hetvenötmillió forint, ebből másfél millió az önerő.

Gyöngyös viszont egyelőre nem kapott új keretszámokat – mondta Hiesz György MSZP-s polgármester. Az eddigi közfoglalkoztatási program február végén kifutott, s áprilisig nem indul új. A mátraaljai városban százharminc ember dolgozhatott így, és erre a létszámra a tavaszi–nyári szezonban a polgármester szerint még nagyobb szükség lenne.

Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere sem beszélt konkrét számokról. Elmondta azonban, hogy 2014-ben szinte rátukmálta a munkaügyi központ a közmunka-lehetőségeket a városi cégekre, de szerinte világos volt, hogy ez is egy kampányfogás. A nem kormánypárti településvezetők különben ezt hasonlóan látják.

Közmunkát követelt száz roma Tiszavasváriban

A helyi közmunkaprogramba történő bekerülést és a foglalkoztatást követelte mintegy száz roma szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban. Lakatos József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője elmondta, a járási hivatal előtt összegyűlt romák azt sérelmezték, hogy a közmunkaprogramba korábban felvett több mint száz emberrel az ígéretek ellenére mégsem írták alá a munkaszerződést, így ők kimaradtak a foglalkoztatásból. Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere (Jobbik) azt mondta, a kistérségi Start közmunkaprogramon belül csaknem háromszáz ember foglalkoztatását biztosították, azonban az alkalmazás feltételein a munkaszerződések aláírása előtt változtatott a munkaügyi központ, ezért maradt ki több mint száz ember a programból. Mivel ezt sokan nehezményezték, számukra egy hatvanfős csoport indítását engedélyezte a munkaügyi központ a következő hónapokban – tette hozzá a polgármester. (MTI)

nol.hu - A közmunkától is elveszi a pénzt a kormány

A fővárosban a tervek szerint a felére csökken a közfoglalkoztatottak száma – derül ki dokumentumokból. A Belügyminisztérium még nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy ennek mi a magyarázata, s arra sem, hogy országosan is lesz-e ilyen megszorítás.

Megoldhatatlannak tűnő feladatot adott a Belügyminisztérium az önkormányzatoknak. Egy a Demokratikus Koalícióhoz (DK) „berepült” levél szerint drasztikusan csökkentik a közmunkaprogramban részt vevők számát még ebben az évben – jelentette be Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi önkormányzati képviselője.

A Belügyminisztérium „munkaidőn túl” kiküldött pénteki levelére hivatkozva tájékoztatta a budapesti munkaügyi kirendeltségeket a fővárosi kormányhivatal arról, hogy csak augusztus 31-ig tervezhetnek közmunkát. De addig is legfeljebb feleannyi közmunkást alkalmazhatnak, mint amennyit terveztek. Rá adásul a költségeket illetően az eddigi húsz- helyett harmincszázalékos önrésszel számolhatnak, s az anyagköltség fele helyett csak tíz százalékra kapnak támogatást.

Eddig rövid távú közfoglalkoztatás esetén a közmunkások bérére és járulékaira, valamint a dologi kiadásokra a központilag megállapított összeg 95 százalékát kapták meg az önkormányzatok. Ugyanakkor a hosszú távú, 2–12 hónapig tartó, napi 6–8 órás foglalkoztatás esetén a támogatás „intenzitása” hetven–száz százalék lehetett.

A támogatás szűkítése nehéz helyzetbe hozza a településeket. A közmunkaprogram visszafogása növelni fogja a szociális segélyekért folyamodók számát, miközben a kormány ezek egy részét márciustól az önkormányzatok hatáskörébe utalta, de a fővárosi kerületek ilyen célra semmilyen támogatást nem kapnak.

Az intézkedés miatt a fővárosban ezres nagyságrendben maradhatnak korábbi közfoglalkoztatottak munka, ezzel együtt jövedelem nélkül. Több kerületben szívesen alkalmaznának akár állami támogatás nélkül is embereket, mert lenne igény a közmunkára. De ha kizárólag saját forrásból finanszíroznák az ilyen foglalkoztatást, legalább minimálbért kellene fizetniük. Erre pedig nem képesek.

A Belügyminisztériumtól szerettük volna megtudni, hogy a közfoglalkoztatottak számának radikális csökkentését csak a fővárosban tervezik-e, és ha igen, miért. Választ mára ígértek. Annyit azonban nem hivatalosan megtudtunk, hogy idén is – a korábbiakkal megegyezően –több mint 200 ezer főt alkalmazhatnak közmunkásként. Vagyis: szerintük nincs visszalépés. Az átszervezést látszik viszont alátámasztani, hogy a Start munkaprogramra tavaly 183 milliárdot költöttek, míg az idén 270 milliárdot szánnak erre.

Kérdésünkre vidéki polgármesterek is megerősítették: a közmunkát csak augusztus végéig tervezhetik, de nekik nem jelezték a létszám felezését. Viszont bizonyos programokra már nem kaptak támogatást, így egyelőre tényleg kevesebb embert foglalkoztathatnak. Nem tudják, hogy később mi történik.

ATV- Nem kapott közmunkát, berúgta a hivatal ajtaját és megverte a polgármestert

Nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a Fehérgyarmati Járásbíróság azt a férfit, aki megverte az egyik szatmári falu polgármesterét - tájékoztatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője hétfőn közleményben az MTI-t.

Zsíros Zsolt főügyész a vádiratot idézve elmondta: a községben élő vádlott 2015. február 23-án reggel szerzett tudomást arról, hogy - kifogásolható viselkedése miatt - a polgármester a jövőben nem kívánja őt közmunkásként alkalmazni.

A férfi megjelent a polgármesteri hivatalban, ahol előbb a kerékpárját az épület ablakához dobta, majd két ajtót berúgva bement a polgármester irodájába. Itt szidalmazta az önkormányzati vezetőt, majd ököllel többször megütötte. A hátráló és védekező sértett a földre esett, ahol a férfi tovább ütötte - ismertette a főügyész.

Az épületben tartózkodók próbálták lefogni a támadót, aki két telefonkészülékkel megdobta a polgármestert, akinek vérezni kezdett a homloka. A vádlottat végül több közmunkás segítségével sikerült megfékezni. Az MTI más forrásból úgy értesült, hogy az eset Tiszakóródon történt.

A többszörösen büntetett előéletű férfit a Fehérgyarmati Járási Ügyészség három napon belül gyorsított eljárásban bíróság elé állította. A vádlottat a Fehérgyarmati Járásbíróság hivatalos személy elleni erőszak bűntette, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és garázdaság vétsége miatt négy év börtönbüntetésre ítélte, öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, illetve elrendelte az előzetes letartóztatását - közölte Zsíros Zsolt.

Az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása végett fellebbezést jelentett be - tette hozzá a megyei főügyész.

MTI