Kilakoltatásra ítélt családok jajkiáltása – MSZF

Budapest, 2014. április 16. szerda (MSZF)

     A Magyar Szociális Fórum szerdán arra kérte a kormányt, hogy a téli kilakoltatási tilalom április végi lejárta után se engedélyezze azoknak a családoknak, egyedülálló idős, beteg embereknek a kilakoltatását, akik az utcán köthetnek ki másik lakhatás híján.

     Az emberjogi társadalmi mozgalom szerdán kiadott közleményében megírta: a hozzá érkezett segélykérő megkeresések tanúsága szerinttöbbgyermekes családokat készülnek az utcára tenni, családokat szétválasztani, kisgyermekeket állami gondozásba venni azért, mert szerény jövedelmükből sem a lakbért, sem a villany-, gáz- és vízszámlát nem tudják kifizetni. Az MSZF-hez érkező üzenetek többsége olyan érintettektől származik, akik önkormányzati bérlakásban élnek.

    „Elképesztő szakadék tátong a családok jövedelme és a rájuk nehezedő rezsi kiadások között. Ezek a családok annak dacára sem tudnak eleget tenni lakbérrel és a közüzemi díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségüknek, ha alultápláltságban élnek, nevezetesen hetente legfeljebb egyszer esznek húst” – írta az MSZF.

    A legtöbb családot a fővárosban készülnek kilakoltatni, és közülük többen már meg is kapták a hivatalos felszólítást, hogy mikor kell kiüríteniük a bárlakásukat és átadni az önkormányzatnak.

    A Magyar Szociális Fórum emlékeztet arra, hogy a mögöttünk álló télen 119-en fagytak meg a szabad ég alatt, saját fűtetlen otthonukban, illetve haltak meg kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

    A társadalmi mozgalom évek óta képviselt, de mindmáig figyelmen kívül hagyott álláspontja szerint a kilakoltatásokat mindaddig le kell venni a napirendről, ameddig az embereknek nem biztosítanak lakhatást, vagy nem építik be a jövedelmükbe a lakhatási költségeket. „Az élet védelme, és a családok megélhetésének biztosítása a mindenkori kormány megkerülhetetlen feladata és kötelessége” – áll az MSZF közleményében, melyben az április végén lejáró téli kilakoltatási moratórium érvényben tartását sürgeti.++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

MSZF: a magyarországi jobbratolódás várható következményei

Budapest, 2014. április 7. Hétfő (MSZF)

A magyarországi jobbratolódás, a rasszista, antiszemita, gárdista szélsőjobboldal látványos megerősödése súlyos következményekkel járhat a demokratikus szabadságjogokra, az emberi jogokra, a nem tőkéből élő többség társadalmi helyzetére nézve, és nemzetközi tekintetben is aggodalom tárgyává válhat – vélekedett hétfőn a Magyar Szociális Fórum alapítószervezője a vasárnapi országgyűlési választás lehetséges következményeiről.

Simó Endre szerint a jobbratolódást főképp a négy évvel ezelőtt hatalomra jutott FIDESZ-KDNP koalíció keresztény mezbe bújtatott nemzeti-szociális politikája idézte elő. A régmúltat idéző „keresztény kurzus”, egyházi körök kiterjedt támogatásával hozzájárult annak a jobboldali radikalizmusnak a térnyeréséhez, amely a „nemzet mindenek fölött” jelszóval kidobta a parlament ablakán az Európai Unió lobogóját, és vakmerő célok szolgálatába szegődött a trianoni határok módosítása tekintetében is.

Számolni kell azzal, hogy a jobboldal elsöprő sikere hatással lesz a térség más országaira is, köztük a Visegrádi Négyekre.

A választásból győztesen kikerült jobboldal összességében csaknem 70 százalékos többséget tudhat a magáénak, és semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy erejének birtokában tovább lép az államapparátus teljes meghódításának, és a nemzetállami tőke pozíciójának megerősítése útján. Várható a tőke bizonyos mértékű „megregulázása” is a megélhetési válságból fakadó feszültségek mérsékléséért. Pl. a további rezsicsökkentés, és a deviza-hitelkárosultak terheinek csökkentése érdekében. Valószínűnek tűnik, hogy az EU-tól származó, valamint a különadókból és a „megregulázásból” keletkező összegek egy részét munkahelyteremtésre, főleg közmunkahelyek gyarapítására, néhány alapvető élelmiszer árának csökkentésére, és népi lakások építésére fordítják majd, ezzel is konszolidálva a jobboldal népi támogatottságát.

A jobboldal választási sikerében alapvető szerepet játszott az a tény, hogy a Magyar Szocialista Párt kikezdhetővé vált korrupciós ügyekben, ezzel hiteltelenné tette korrekt választási ígéreteit, és nem tanult eléggé négy évvel korábbi választási kudarcából sem politikailag, sem a választási együttműködésben érintett vezetők személyét illetően.

Alapvető szerepet játszott a jobboldali győzelemben az a tény, hogy a kormány kisajátította magának a közszolgálati médiát, kioltotta az ellenzéki hangot, megfosztotta a kommunikáció lehetőségétől azokat, akik a hivatalos állásponttal nem egyező véleményüknek szerettek volna hangot adni. Az állam megszegte az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatásira vonatkozó törvényi kötelezettségét, és a közmédiát kormány-propaganda fórummá változtatta, beleértve magukat a hírműsorokat is. A FIDESZ-KDNP kormány információs politikája miatt Magyarországon eluralkodott a cenzúra és az öncenzúra az újságírók megfélemlítése miatt. A tömegtájékoztatás eltorzításának eszközeként a kormány a Magyar Távirati Irodát, a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót használták fel.

Orbán Viktor kormányát súlyos felelősség terheli amiatt, hogy a magyarországi polgári demokrácia veszélyhelyzetbe kerülhetett az április 6-i választás után – vélekedett a Magyar Szociális Fórum alapítószervezője a választási eredményre reagálva.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Vissza a középszerűséghez - Foreign Affairs a demokrácia helyzetéről Magyarországon

Washington-Budapest, 2014. április 2. szerda

     Kelet-Európában a liberális demokráciától elrugaszkodó új forma jelent meg: a politikai pártok zsákmányul akarják ejteni az államot saját ideológiai céljaikért, még prózaiabban fogalmazva, saját gazdasági hasznukért. Az új kormányzási rendszert gondosan demokratikus mezbe bújtatják, rendszeresen megtartják a választásokat, de vezetőik szisztematikusan felszámolják a hatalommal szembeni fékek és egyensúlyok intézményi rendszerét. Kelet-Európa a demokrácia fennmaradásáért küszködik. A legkirívóbb eset Magyarország – állítja a Foreign Affairs, az amerikai külkapcsolatok tanácsának gondozásában megjelenő folyóirat legfrissebb, márciusi-áprilisi száma.

folyt: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=681:vissza-a-koezepszerseghez-foreign-affairs-a-demokracia-helyzeterl-magyarorszagon&catid=2:magyar

Magyarországon 1149-en szenvedtek fagyhalált az elmúlt négy évben

Budapest, 2014. március 25.

     Magyarországon 1149-en szenvedtek fagyhalált az elmúlt négy évben, 2010. október eleje és 2014. március 20. között – tájékoztatott a tömeges életvesztésről kedden a Magyar Szociális Fórum.

     2010-2011 telén több mint 400-an, 2011-2012 telén 330-an, 2012-2013 telén csaknem 300-an szenvedtek fagyhalált. A mögöttünk álló télen, 2013. október eleje és az idén március 20. között 119-en távoztak az élők sorából.

     Az emberek többsége saját fűtetlen otthonában hűlt ki, illetve kórházba szállítása közben, vagy kórházba kerülése után hunyt el, mert már nem tudtak rajta segíteni. Kisebbik részük közterületen, a szabad ég alatt hűlt ki.

     A Magyar Szociális Fórum azt is tudatta, hogy a kormány továbbra sem oldotta föl a fagyhalál esetekre vonatkozó hírközlési tilalmát az irányítása alá tartozó közszolgálati médiában. Emiatt a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió csak külföldi fagyhalál-esetekről számolhat be, szerkesztőinek tilos hírt adni a hazai fagyhalál esetekről, még akkor is, ha az adatok hivatalos állami forrásból származnak.

    A cenzúra miatt az állami média nem tett eleget életvédelmi feladatának, elmulasztotta mozgósítani a lakosságot a veszélyeztetett helyzetbe került emberekkel való fokozott törődésre, a szolidaritásra és az emberbaráti segítségre, a fagyhalál megelőzésére. A cenzúra maga is hozzájárulhatott az életvesztéshez, a kormányt súlyos felelősség terheli emiatt.

    Ez az állapot négy éve tart. Ez idő alatt 1149-en fagytak meg Magyarországon.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Programajánló: Róna Péter közgazdász Kaposváron

Kedves Oldal látogatóink!

Devizahitelek betiltásáról, gazdasági lehetőségekről és munkahelyteremtésről tart előadást Róna Péter az Oxfordi Egyetem professzora Kaposváron.

Helyszín: Kapos Hotel (Roland Terem)
Időpont: 2014.03.28 Péntek 18:00

Civilek viszonya az országgyűlési választáshoz

Budapest, 2014. március 24. hétfő

     A szavazásra jogosultak 30-40 százaléka érdektelennek tartja az április 6-ra kiírt országgyűlési választást, mert úgy ítéli meg, hogy nem róla szól, hanem a hatalom birtoklásáról önös célokért – adott hangot hétfőn a Magyar Szociális Fórum a civilek széles köreiben tapasztalható hangulatának.  

   Ennek az úgynevezett „szürke tömeg” megélt tapasztalatából kiindulva úgy látja, hogy sem a jobboldali, sem a szocialista-liberális pólus nem orvosolta a szegénység és a létbizonytalanság sok millió embert sújtó gondját, hanem ellenkezőleg, tovább nyílt a szociális olló gazdagok és szegények között, mindkét oldal elnyomta a társadalmi igazságosságra igényt tartó tömeget, és a hatalmi elit visszaélt a választók bizalmával – írják.

    Az MSZF azt tartja a magyar polgári demokrácia legnagyobb bajának, hogy a szavazást követően többé nem érvényesül a választói akarat, a megválasztott képviselők nem megbízóik igényeinek tesznek eleget, hanem a pártvezérek utasítása szerint járnak el. Az MSZF ezt a rendszert „beteg demokráciának” tartja. Különösen amikor a képviselők nem csak elszakadnak megválasztóiktól, hanem szembe is fordulnak velük. Az MSZF példaként említi a foglalkoztatás elhanyagolását, a bérek és a fizetések megélhetést nem fedező alacsony szinten tartását, az adórendszer igazságtalanságát, a devizahitelesek tömeges tönkretételét, a rokkantnyugdíjak megvonását, a szegénység és a létbizonytalanság elmélyülését, a korrupció elburjánzását. A kisebb létszámú parlament is nehezíti a közösségek érdekképviseletét, és az érdekek érvényre juttatását, hiszen egy-egy képviselőhöz lényegesen nagyobb választókörzet tartozik, s csökken a személyes kapcsolattartás lehetősége.

   Mindennek következtében nem csak, hogy nem oldódnak meg olyan alapvető gondok, mint amilyen a csaknem egy millió embert sújtó mélyszegénység, és további 3,5 millió létminimum alatt élő honfitársunk élethelyzete, hanem még súlyosbodnak is, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja a hatalmat - vélekednek széles tömegek.

   Egyes pártok ugyan fontos ígéreteket tettek különféle rétegek helyzetének könnyítésére, pl. az alapvető élelmiszerek árának csökkentésére, a rokkantnyugdíj visszaállítására, új munkahelyek tömeges teremtésére, továbbá arra, hogy 100 000 forintos nyugdíjig minden 65 év feletti 24 000 forint pluszpénzt kap, hogy meg tudja fizetni a gyógyszereit, de átfogó megoldást a magyar társadalom válságára egyikük sem kínál. Vélhetően azért nem, mert a rendszer lényegén egyikük sem kíván változtatni, mindketten a nagy tulajdon oldalán állnak.

   Két és fél-három és fél millió szavazásra jogosult ember úgy látja, hogy semmi értelme szavazni, mert a választástól nem lesz jobb.

   A Magyar Szociális Fórum erre a hangulatra azzal reagált, hogy az életkörülményeken csak aktív hozzáállással, akarattal lehet változtatni, apátiával és passzivitással semmi esetre sem.  „Hazai és nemzetközi tapasztalatunkból kiindulva állítjuk, hogy az emberek csak ott tudtak változtatni sorsukon, ahol kiálltak magukért és egymásért, megértették, hogy cselekedniük kell, ha létbiztonságban, és igazságos társadalomban akarnak élni, meg akarják szerezni a tudást, és félelemtől mentes szabadságot akarnak kivívni maguknak” – írja az MSZF.

    A küszöbön álló választás új lehetőséget kínál a pártbefolyástól mentes civil mozgalomnak arra, hogy jelezze ennek a zárt politikai rendszernek a tarthatatlanságát, és dolgozzon egy új társadalmi erő kiépítésén, az emberi jogok és a közösségi értékrend megteremtésén.

     Az MSZF ehhez kéri mindazoknak a segítségét, akik április 6-án azért nem mennek el szavazni, mert hiányolnak a palettáról egy ilyen társadalompolitikai erőt.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Ferenc pápa és keresztény elitünk

Ferenc pápa és keresztény elitünk címmel a Népszabadság mai (2014. március 19.) számának 12-ik oldalán az alábbi írás jelent meg Simó Endre tollából


http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=668:-ferenc-papa-es-kereszteny-elituenk&catid=2:magyar

MSZF az Alkotmánybíróság véleményéről devizahitel ügyben

Budapest, 2014. március 18. kedd

      Az Alkotmánybíróság hétfői állásfoglalása a devizahitel-szerződésekről arra utal, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a legfelső bírói testületek társadalom iránti felelősségtudata. A Kúria 2013. december 16-i döntése után most az Alkotmánybíróság is értésre adta, hogy a megkötött hitelszerződések nem ütköznek törvénybe, következésképpen a hitelezetteknek akkor is teljesíteniük kell, ha hitelezőik megkárosították őket, vagy a szerződéskötéskor adott helyzet lényegesen megváltozott, és ez kihat a szerződésben foglaltak teljesítésére is. (Rebus sic stantibus jogelv.) Az AB ezzel lényegében alátámasztotta a Kúriának azt a korábbi üzenetét, miszerint a jogrend a pénzügyi érdekcsoportok érdekeit védi, nem pedig a fogyasztókét – írta kedden a Magyar Szociális Fórum.

     A Kúria decemberben azt állította, hogy a hitelszerződés nem ütközik jogszabályba, sem jóerkölcsbe, és nem is uzsoraszerződés, az Alkotmánybíróság pedig ezt megtoldotta most azzal, hogy Alaptörvénybe ütköző olyan cselekmény sem történt, amely miatt kötelező volna a hitelszerződések felülvizsgálása.

    A szabad szerződéskötés elvét és gyakorlatát az AB oly alapvetőnek ítélte, hogy nem is foglalkozott azzal a bíróságok előtt több ízben is bizonyított ténnyel, miszerint a hitelezők visszaélhettek erőfölényükkel a szerződések megkötésekor, és ez önmagában is Alaptörvénybe ütközik. Hiszen az Alaptörvény kimondja, hogy az állam megvédi polgárait az erőfölényükkel visszaélőkkel szemben. Az AB – közvetetten – felmentette az államot (kormányt) ez irányú kötelezettségének teljesítése alól – vélik.

     Ilyen körülmények között abszurdum és jogi képmutatás az „érdekegyensúly” tiszteletben tartását kérni azoktól a hitelezettektől, akiktől bankjaik a kétszeresét és háromszorosát követelik vissza az eredetileg felvett hitelösszegnek – szögezik le.

     Az AB szerint felül lehet ugyan vizsgálni a szerződéseket, ám ehhez minden fél egybevágó akarata kell. Tekintettel arra, hogy ez az akarat csak a Hitelkárosultakban van meg, a bankokból viszont hiányzik, a hitelkérdés átfogó megoldása politikai akarattól függ. Nevezetesen attól, hogy, kinek az oldalára áll a kormány. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a kormány nem lép fel a bankok ellen egy átfogó megoldásért, hiszen – sokak szerint - tőlük kapja a pénzt. Emiatt nem csak, hogy gyors megoldás nem várható, hanem az is kétséges, hogy a devizahitelek jövőbeni „kivezetésén” kívül számíthatnak-e a megkárosított emberek elégtételre, kártalanításra, kárpótlásra.

     A Magyar Szociális Fórum szerint egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a választásokig nem teljesül a kormány Hitelkárosultaknak tett ígérete, és arra sincs semmi garancia, hogy valaha is teljesülni fog a nagy pénzügyi érdekeket kiszolgáló politikai rendszerben.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

www.hitelkarosultakert.hu