M E G H Í V Ó B É K E K O N F E R E N C I Á R A

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal meghívja Tisztelt Szervezetüket a 2014. június 1-én (vasárnap) 10-13 óra között tartott Béke-kerekasztal tanácskozásra

Helyszíne: Magyarok Háza, Csontváry terem. Budapest, V. ker. Semmelweis u. 1-3.

Regisztráció: 9.30 órától

A béke-konferencián, mely végig nyilvános a sajtó előtt, 5-7 perces felszólalási lehetőséget biztosítunk minden olyan szervezet képviselőjének, amely egyetért a tanácskozás felhívásban megfogalmazott céljával, és előzetesen jelezte részvételi szándékát a magyarszocialisforumj@gmail.com címen.

A Békekonferencia

Célja legyen a magyar civil társadalom közös akaratnyilvánítása a béke mellett, a békés politikai megoldásért, a kelet-nyugati együttműködés elmélyítéséért. Minden szervezet kapjon szót 5-8 percben, a résztvevők számától függően. A Kerekasztal résztvevői adjanak ki közös nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét előzetesen egyeztessük a neten. A szövegtervet a konferenciát kezdeményező MSZF bocsássa a résztvevők rendelkezésére, hogy a végleges nyilatkozat a konferencia előtt már elkészüljön. A sajtó számára a tanácskozás végén hozzuk nyilvánosságra.

Javasoljuk, hogy a tanácskozás végig legyen nyitott a sajtó előtt.

Tartalma: A Kerekasztalnál hazánk békéhez és békés együttműködéséhez fűződő érdekéből induljunk ki. A magyar nép békeakaratából. Utasítsuk vissza, hogy hazánkba idegen katonai erőket telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, felvonulási tereppé változtassák hazánk földjét! Mutassunk kiutat a válságból! Helyezzük a hangsúlyt az Ukrajnában élő nemzetek, nemzeti kisebbségek, etnikumok egyenjogúságára, és bevonásukra a központi hatalomba egy föderatív Ukrajna keretében. Szólítsuk fel a kormányt az aktív békediplomáciára. Követeljük, hogy a NATO iránti hűséget senki se értelmezze a szembenállás melletti elkötelezettségként, lemondásként gazdasági érdekeinkről, szembefordulásként nemzeti érdekeinkkel.

2014. május 26.

Békekonferencia a keletinyitás-politika támogatása jegyében

Budapest, 2014. május 25. Vasárnap (MSZF)

      Békekonferenciát hívott össze hét társadalmi és politikai szervezet jövő vasárnapra, hogy hangot adjon a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette. A tanácskozást a Magyarok Házában tartják és nyitva áll minden olyan szervezet és szerveződés előtt, amely békés politikai megoldást akar Ukrajnában, és támogatja a keletinyitás-politikát, mert a kelet-nyugati együttműködést a béke és a nemzeti fejlődés zálogának tartja – tudatta a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal vasárnapi közleményében.

      A sajtónyilvánosság előtt tartott konferenciáról nyilatkozatot fognak kiadni, melynek szövegét jelenleg egyeztetik. A dokumentum-tervezet Magyarország nemzeti érdekének tartja a keleti nyitás politikájának folytatását az Európai Unió és a NATO tagjaként. Ugyanakkor elítéli azt a tervet, hogy Magyarországra, vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, és bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen.

      A Béke-kerekasztal szervezői abban jelölik meg a magyar kormány teendőit a konfliktussal terhes helyzetben, hogy elutasítson mindennemű katonai megoldást, és – Ukrajna szomszédjaként - segítsen a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz ültetésében, egy semleges, a környezetével békében élő, a Kelettel és Nyugattal egyaránt együttműködő ukrán politika létrejöttében.

      A szervezetekhez és a béke mellett elkötelezett csoportokhoz és személyekhez intézett felhívásában az MSZF a következőket írja: „Mutassunk kiutat a válságból! Helyezzük a hangsúlyt az Ukrajnában élő nemzetek, nemzeti kisebbségek, etnikumok egyenjogúságára, és bevonásukra a központi hatalomba egy föderatív Ukrajna keretében! Szólítsuk fel a kormányt az aktív békediplomáciára! Követeljük, hogy a NATO iránti hűséget senki se értelmezze a szembenállás melletti elkötelezettségként, lemondásként gazdasági érdekeinkről, szembefordulásként nemzeti érdekeinkkel!” +++

 Jelentkezni lehet:

magyarszocialisforum@gmail.com

www.mszfszk.hu

HVG Lázár százmilliárdos álma: a kétmillió közmunkás országa

Lázár János azt ígérte, 2015-től a kormány minden munkaképes magyarnak ad legalább közmunkát. Ez szigorúan véve azt is jelentheti, hogy egy éven belül 2-3 millió közmunkás rohangál Magyarországon, de sokkal reálisabb, hogy a közmunkások jelenlegi létszámát a két-háromszorosára emelnék. Az első abszurd, a második drága.

 

A kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munkaképes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson – mondta Lázár János hétfőn. Ha szó szerint vesszük a Miniszterelnökséget vezető államtitkár állítását, ez meredek, egyes vélemények szerint abszurd célkitűzés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-piaci adatai alapján ugyanis nagyjából 4 millió foglalkoztatottal számolhatunk, ezen felül mintegy 2,7 millió munkavállalási korú magyar van, aki nem dolgozik (2012-es KSH adatok). Lázár kijelentésében a szó szorosan vett értelmében ezt a tömeget nevezte meg, azaz nekik biztosítana legalább közmunkát a kormány 2015-től.

Talán mégsem erre gondolt

Ha az ígéret napi nyolcórás, egész évben fenntartott közfoglalkoztatásról szól, akkor a kormány célkitűzése irreális. Tavaly ugyanis összesen 128 ezer főnek tudott egész éves munkát biztosítani a közmunkaprogram. A célkitűzés még akkor is túl nagy tömegre vonatkozik, ha komolyan vesszük azt a kiszivárgott információt, mely szerint a kormány azt tervezi, hogy a közmunkások átlagos létszámát 2014-ben 200 ezer főre emeli az eredetileg tervezett 140-160 ezer helyett.

Ez nem a közmunkaprogramban év közben megjelent emberek száma, hanem az összes közfoglalkoztatott munkaóráinak száma lebontva napi nyolcórás, egész évben tartó munkára. Azok, akik év közben hosszabb-rövidebb ideig közmunkások voltak, körülbelül 300 ezren lehettek. Jellemző gyakorlat, hogy 3-4 hónapot dolgoznak a közmunkások, majd hosszabb-rövidebb átmeneti időszak következik. A jelenlegi szabályok szerint egy teljes évig senki nem dolgozhat, a maximális idő 11 hónap. Fontos adat még, hogy a közmunkások csaknem fele hat, nem pedig nyolc órában dolgozik.

Ha az államtitkár által említett célkitűzés nem a teljes munkaidős, átlagos létszámra vonatkozott, a kormány célkitűzése akkor is elérhetetlennek látszik (főleg ilyen rövid idő alatt). Elképzelhetetlen, hogyan és milyen költségvetési forrásból lenne képes közmunkát biztosítani a kormány az említett 2,7 millió munkaképes korú embernek.

Inkább erről szólhat a célkitűzés

Valószínűleg akkor közelítjük az ígéretet a realitás felé, ha feltételezzük, hogy a kormány által megcélzott csoport szűkebb annál, amit az államtitkár említett. A 2,7 millió munkaképes korú, nem dolgozó tömegben mintegy 360 ezer korai nyugdíjas, illetve 380 ezer olyan van, aki munkaképtelennek mondja magát. 270 ezren gyesen vagy gyeden vannak, 830 ezren tanulnak, 100 ezren háztartásbeliek, és 70 ezren pedig egyik kategóriába sem sorolhatók be.

Ezen kívül 700 ezer olyan ember van, aki munkanélkülinek mondja magát (ebben a számban benne vannak a közmunkások, illetve azok, akik nem szerepelnek a munkanélküli nyilvántartásban is). Ennél a munkanélküliekről szóló hivatalos adat kisebb, mert beleszámolják a közmunkásokat is: idén az első negyedévben 370 ezer munkanélkülit mutattak a KSH adatai. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2014. március végén 431 ezer ember volt nyilvántartott álláskereső.

Elképzelhető, hogy Lázár János erre a kisebb csoportra gondolt (ebből a szempontból mindegy, melyik számot vesszük), amikor megemlítette az új célkitűzést. Az ebben az esetben is kérdés, hogy egész éves, vagy csak átmeneti közmunkát biztosítana a kormány nekik. Ha állandó munka lenne, akkor a tavalyi 128 ezres állandó közmunkásállományt közel a hatszorosára kellene emelni. Ha Lázár csak átmeneti, néhány hónapos munkát ígért, akkor a tavalyi 300 ezer közmunkás helyett több mint a kétszeresének kellene munkát – és fizetést – adni. A költségvetési kiadások növekedése felől nézve ugyanakkor egy fontos kérdés marad: ez mennyi állandó munkahelynek felelne meg?

Mennyibe kerülne ez?

Hiába vesszük azonban a lehető legkisebb munkanélküli csoportot, attól ez még nagy falat marad a megvalósíthatóság és a finanszírozás szempontjából. Ha 300 ezer embert megforgat a közfoglalkoztatási rendszer egy év alatt, akkor technikailag valószínűleg nem lehetetlen 600-700 ezret sem. Az viszont biztos, hogy ehhez a közfoglalkoztatást végrehajtó önkormányzatok (illetve az állami közreműködő szervek) kapacitását meg kell duplázni, amivel eljutunk a legfontosabb problémához, a célkitűzés árához.

Olyan kimutatás eddig nem jelent meg, amelyből kiolvasható lett volna, hogy mekkorák a közmunkaprogram járulékos költségei. Mennyibe kerülnek például a használt munkaeszközök, és az a többletkapacitás, ami a munkaügyi központoknál vagy más érintett önkormányzati hivataloknál jelentkezik a közmunka miatt?

Emiatt jobbára csak a költségvetésben található nagyobb számokra támaszkodhatunk. A 2014-es büdzsében a kormány 183,8 milliárd forintot szánt közfoglalkoztatásra. Ez volt az eredetileg tervezett 140-160 ezer fő állandó közfoglalkoztatására előírt forrás, amire jelentős többletforrást kell majd átcsoportosítani, ha 200 ezerre akarják emelni a létszámot.

Az még nem derült ki, mennyivel tervezi emelni az előirányzatot a kormány, azt viszont a közmunkabér alapján nagyjából meg lehet határozni, mennyi pénzt fizet ki a költségvetés a közfoglalkoztatottaknak. Kétféle közmunkabér van, az egyik a szakképzettséget nem igénylő munkákra (idén bruttó 77 300 forint havonta, teljes, 8 órás munkaidőre), a másik a szakképzettséget igénylő munkákra (idén bruttó 99 100 forint havonta, szintén teljes munkaidőre).

A költségvetési kiadások hozzávetőleges becsléséhez az egyszerűség kedvéért az alacsonyabb közmunkabérrel számolhatunk, mivel a közfoglalkoztatottak döntően képzettséget nem igénylő munkát kell végezzenek. Ha a kormány idén az eredetileg tervezett 160 ezer főnek adott volna egész éves közmunkát, akkor a teljes bruttó bérköltség közel 150 milliárd forint lett volna (a betervezett 183 milliárd forintos előirányzat maradék 30 milliárdja valószínűleg a magasabb bérezésű közmunkásokra, és a program egyéb költségeire volt).

Az államtitkár által említett kormányzati célkitűzés biztosan azt jelenti, hogy a teljes munkaidőre számolt közmunkás létszám 2015-ben tovább emelkedik, de nem tudjuk, mennyivel. Ha az összes munkanélkülinek, vagyis 700 ezer embernek állandó munkát adna a kormány, annak csak a bérköltsége bruttó 650 milliárd forint lenne a jelenlegi 183 milliárd forint helyett. Ez azonban kevéssé valószínű, hiszen így mindenkinek, akinek elvben lehet, teljes éves, napi 8 órás közmunkát biztosítana a kormány, ami nem életszerű. Ha csak 350 ezer ember kap állandó munkát, akkor a bruttó bérköltsége nagyjából 320 milliárd forint lenne.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a költségvetés bruttó kiadása a közmunkaprogramban nem azonos a tényleges költségvetési kiadással. A kifizetett bérek egy része, az adó és járulékok ugyanis az állam egyik zsebéből a másikba kerülnek. A tavalyi 150 milliárd forintos közfoglalkoztatásra szánt keretből 135 milliárd forint volt a bértömeg, de ebből csak 73 milliárd forint volt a költségvetés nettó kiadása, a többi pénzt ugyanis az állam személyi jövedelemadóként, nyugdíjjárulékként és egészségbiztosítási járulékként a költségvetésbe fizette be (hozzá kell tenni persze, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetése ebben az esetben egyáltalán nem virtuális költség, hiszen ez tényleges nyugdíj- és egészségügyi szolgáltatásra tesz jogosulttá).

A költségvetés tényleges kiadásait csökkentené az is, hogy egy kiterjedt közmunkaprogram miatt csökkennének a szociális kiadások is. Akkor ugyanis kevesebb foglalkoztatást helyettesítő támogatást kellene fizetnie az államnak (ez tavaly körülbelül 50 milliárd forint volt).

Még ha mindezt figyelembe is vesszük, egyes számítások szerint akkor is legalább 100 milliárd forinttal nőnének a költségvetés kiadásai a tavalyihoz képest, ha a 128 ezer átlagos közfoglalkoztatotti létszám helyett ennek a két-háromszorosára emelnék a keretet.

Megkeresés béke-konferencia ügyben

    A Magyar Szociális Fórum azzal a kezdeményezéssel fordul tisztelt Szervezetükhöz, hogy az ukrán válság kapcsán kialakult, katonai szembenállással fenyegető helyzetben tartsunk kerekasztal megbeszélést a békéről és a békés együttműködés követelményéről. Mi, a magyar társadalom békeszerető erői üljünk össze, és adjunk hangot a magyar nép béke-akaratának. Nevezetesen annak, hogy ne akarjanak minket belekeverni a konfliktusba. Ne akarjanak NATO haderőt telepíteni országunkba, ne akarják Magyarországot szembe fordítani Oroszországgal! Hanem békés, politikai rendezést akarunk szomszédságunkban, Ukrajnában, és Oroszországot is magában foglaló összeurópai együttműködést akarunk.

     A Béke-kerekasztalt Budapesten javasoljuk megtartani május végén.  Kérjük, hogy egyetértése esetén jelezze készségét az előkészítő megbeszélésen való részvételre az alábbi címen:

magyarszocialisforum@gmail.com

MSZFSZK, 2014. május 9.

NATO-csapatok Magyarországon? – Választ kér az MSZF

 Budapest, 2014. május 7. szerda

     A Magyar Szociális Fórum szerdán arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy adjon világos választ arra a kérdésre, vajon engedélyezné-e NATO-csapatok bevonulását Magyarországra.  A kérdés megválaszolása azért vált aktuálissá a Fórum szerint, mert Philip Breedlove tábornok, a NATO főparancsnoka kedden felszólította a NATO- tagállamait, fontolják meg, hogy tartósan csapatokat állomásoztassanak egyes kelet-európai országokban.

     Az amerikai tábornok jelezte, hogy kezdeményezését a NATO-államok vezető tisztségviselői elé terjeszti azzal a szándékkal, hogy felülvizsgálják a nyugati katonai szövetség európai jelenlétét, csapatainak diszlokációját, és megerősítsék azoknak a kelet-európai országoknak a védelmét, amelyek attól tartanak, hogy Oroszország a biztonságukat fenyegeti.

     A „Munkát-Békét-Biztos megélhetést” jelszaváról ismert Magyar Szociális Fórum arra kérte az ország leendő új miniszterelnökét, közölje az országgal, vajon a kormány előállt-e olyan igénnyel, hogy NATO-csapatok jöjjenek Magyarországra. Továbbá hogyan viszonyul a megbízott kormányfő ahhoz a lengyel és balti kéréshez, amely NATO erők ottani tartós állomásoztatására vonatkozik.

     Az MSZF emlékeztette Orbán Viktort arra, hogy három nappal ezelőtt hozzá írt levelében aktívabb békediplomáciára kérte őt és kormányát a polgárháborúval fenyegető ukrán helyzetben, az éleződő nemzetközi feszültség közepette. Az MSZF levelében, melyre még nem érkezett válasz, többek között ez áll: „Szeretnénk, ha a ’keleti nyitás’ eddigi politikája nem kerülne veszélybe, hanem megerősödne, és Ön kellő határozottságot tanúsítana azoknak az amerikai és NATO-köröknek a nyomásával szemben, amelyek szemmel láthatóan éket akarnak verni Európa és Oroszország közé, és a katonai szembeállás felélesztésétől sem riadnak vissza.”+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

MSZF – mit tesz a magyar kormány az ukrán béke érdekében?

Budapest, 2014. május 5. hétfő

     A Magyar Szociális Fórum hétfőn arra kért választ a kormánytól, hogy mit tesz a béke, és a keleti nyitás politikájának folytatása érdekében az ukrán válság miatt kiéleződött nemzetközi helyzetben. A kérdést hétfőn reggel közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnökhöz juttatták el – tartalmazza a hétfőn kiadott közlemény.

    A „Munkát-Békét-Biztos megélhetést” jelszavairól ismert társadalmi mozgalom értetlenségének adott hangot amiatt, hogy Martonyi János külügyminiszter visszatérően „orosz agresszióról” beszél, miközben maga az Európai Unió hírszerzési főnöke állítja, hogy „az orosz hadseregnek nincs szerepe a kelet-ukrajnai városok kormányzati épületeinek elfoglalásában, a régióban történtekért többnyire a régióban élő, a jelenlegi helyzettel elégedetlen emberek felelősek”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pedig – a polgárháborúval fenyegető ukrán helyzetben – kezdeményezte a második genfi konferencia összehívását a politikai rendezés érdekében, és annak a véleményének adott hangot, hogy jó volna, ha a NATO legalább annyit foglalkozna a békés rendezéssel, mint amennyit az Oroszországgal szembeni szankciókkal foglalkozik.

   Az MSZF emlékeztetett Ferenc pápa szimbólikus gesztusára is, midőn XXIII. És II. János Pál szentté avatásának előestéjén Rómában tollal ajándékozta meg Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt arra kérve, hogy azzal írja alá az ukrán békemegállapodást.

    „Bízunk benne, hogy leköszönő külügyminiszterünk kijelentései nem értelmezhetőek a kormány hivatalos álláspontjaként! Abban bízunk, hogy a magyar diplomácia új vezetője a keleti nyitás politikájának folytatására, és az Oroszországgal kialakult kapcsolatok megerősítésére kap utasítást” – áll az MSZF közleményében.

    A Magyar Szociális Fórum Orbán Viktor figyelmébe ajánlotta, hogy rendkívül veszélyes útra lép, aki „terrorista kategóriába” sorolja azokat a nemzeti kisebbségeket, amelyek nem fogadják el Kijev hatalomkisajátító, elnyomó intézkedéseit, hanem szembeszegülnek velük.

    Ukrajna és az egész európai béke szempontjából bűnös dolog megosztani és szembeállítani egymással az Ukrajnát alkotó sokféle népességet, nemzeti kisebbségeket, etnikai csoportokat. Nincs más megoldás, mint felhagyni azzal a kísérlettel, hogy a NATO érdekszféráját kiterjesszék Ukrajnára, és minden eszközzel előmozdítani a politikai rendezést. A Fórum ennek érdekében a szembenálló ukrán felek között megkötött február 21-i föderációs megállapodásban foglaltak, és a genfi konferencia határozatainak végrehajtásában történő aktív szerepvállalást ajánlja a magyar kormánynak, tekintettel Magyarország nemzeti érdekeire, és a nemzetközi béke követelményére.

    A Magyar Szociális Fórum ennek érdekében találkozót kért Orbán Viktor miniszterelnöktől.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Pénz híján feleannyi közmunkás?

Úgy tűnik, a közmunkaprogramot a választás előtt csúcsra járatták – most viszont sorra zárják el az ilyen irányú csapokat a vidéki településeken. Hivatalos és konkrét válaszokat a munkaügyi központok nem adnak, vagy ha mégis, akkor a jövőre vonatkozó információk teli vannak bizonytalanságokkal.

Az általunk megkérdezett polgármesterek arról számoltak be: legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban.

"Hivatalosan nem jelentette be a kormány, hogy 

elfogyott a pénz, de látjuk, hogy ez a helyzet"

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban például áprilisban még százhárom közmunkást tartottak nyilván – többségük a kompetenciaoktatásban vett részt –, májusra azonban már csak huszonöt emberrel számolhat a polgármester. Bihi Miklós elmondta: két programra, ravatalozó építésére és a katolikus templom életveszélyessé vált kerítésének felújítására adtak be közmunkaigényt májustól decemberig összesen 25 emberre. Később azt a választ kapták a munkaügyi központtól, hogy egye lőre csak tízzel kalkuláljanak, velük is csak szeptemberig.

„Ezek az utasítások telefonon jönnek, ügyintézők egyeztetnek egymás között, így nyoma csak annak van, hogy az önkormányzat egyre kevesebb létszámra dolgozza ki a közmunkaprogramot. Hivatalosan nem jelentette be a kormány, hogy elfogyott a pénz, de látjuk, hogy ez a helyzet. Családok maradnak bevétel nélkül, most tologatjuk az asztalon a papírokat, hogy kit hívjunk be májustól, s kinek mondjuk azt, nincs tovább” – mondta a településvezető.

Munkaértekezletre gyűltek össze néhány napja a mezőcsáti kistérség polgármesterei, ahol szintén több településvezető panaszkodott arra: a felére kell csökkenteni a közmunkások számát. Miskolcondr. Simon Gábor MSZP-s önkormányzati képviselő kérdésünkre azt mondta: a választás előtt felhívta egy ismerőse azzal, hogy mivel a közmunkát a Fidesztől kapja, rá szavaz. Néhány napja ugyanez az ember azt közölte, májustól már nincs munkája.

Baranya megyében a munkaügyi központ adatai szerint jelenleg 10 138-an vannak közfoglalkoztatásban. Ebből 3544-en május 1-je után is dolgozhatnak, legkésőbb 2015. február 28-ig. További 4857 személy foglalkoztatására a munkaügyi központ felterjesztése már megtörtént, a Belügyminisztérium döntése a következő napokban, hetekben várható.

Terveik szerint így összesen 8459 ember foglalkoztatása valósulhat meg május 1-jétől a megyében. Ehhez a létszámhoz adódhat még hozzá a későbbiekben a szociális startmunka mintaprogramokban és a hosszabb idejű hagyományos közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma. Ez utóbbi programok esetében a döntés-előkészítés még nem kezdődött meg – kaptuk a hivatalos választ.

Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlaghoz képest kifejezetten jó a helyzet: itt három százalék alatti a munkanélküliségi ráta, s a foglalkoztatottak között a közmunkások aránya nem túl jelentős. Többnyire piaci munkahelyeken keresik kenyerüket az emberek, főként a feldolgozóipar, a járműipar és az ahhoz kapcsolódó tevékenység segíti a foglalkoztatást. Vámosszabadiban például csak hét közmunkást foglalkoztatnak. Ők különböző átképzéseken vettek részt, attól várják, hogy munkát találnak.

Réti Csaba polgármester elmondta: azt még nem tudják, hogy április vége után milyen közmunkaprogramok indulnak, mennyi pénz jut rájuk, mert egyelőre csak a kulturális közmunkásuk további foglalkoztatására kaptak ígéretet. A megye több településének vezetői is azt hallották, hogy a jövőben várhatóan főleg napi hatórás közmunkaprogramokra lesz csak lehetőség a pénz hiány miatt.

Vidéken egyébként már több polgármester is arról beszél: a parlamenti választásig kifeszítette, az önkormányzati voksolásig talán még fenntartja a kormány a közmunkaprogramok egy részét, mert nem akar értékes szavazatokat veszíteni. Azután egyes programokra lesz pénz, másokra meg nem – azt, hogy melyikre jut, attól teszik függővé, hogy mely pályázat számít „értékteremtőnek”, s melyiket nem tartják annak az illetékesek.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, van-e alapjuk a félelmeknek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

(forrás:http://nol.hu/) 

Hír24-Sorra rúgják ki a közmunkásokat

Lezajlott a választás, elfogyott a pénz?

Felére csökkent sok településen a közmunkaprogram kerete – derül ki a Népszabadság körkérdéséből. A lap által megkérdezett polgármesterek arról számoltak be: legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban.

"Hivatalosan nem jelentette be a kormány, hogy elfogyott a pénz, de látjuk, hogy ez a helyzet. Családok maradnak bevétel nélkül, most tologatjuk az asztalon a papírokat, hogy kit hívjunk be májustól, s kinek mondjuk azt, nincs tovább" – mondta a lapnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsoly polgármestere, Bihi Mihály. A településen áprilisban még százhárom közmunkást tartottak nyilván, májusra azonban már csak huszonöt emberrel számolhat a polgármester.

Baranya megyében a munkaügyi központ adatai szerint jelenleg 10 138-an vannak közfoglalkoztatásban. Ebből 3544-en május 1-je után is dolgozhatnak, legkésőbb 2015. február 28-ig. További 4857 személy foglalkoztatására a munkaügyi központ felterjesztése már megtörtént, a Belügyminisztérium döntése a következő napokban, hetekben várható.

Így azonban összesen 8459 ember foglalkoztatása megoldott május 1-jétől a megyében. Ehhez a létszámhoz adódhat még hozzá a későbbiekben a szociális startmunka mintaprogramokban és a hosszabb idejű hagyományos közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma. Ez utóbbi programok esetében a döntés-előkészítés még nem kezdődött meg – tudta meg a lap.

A Belügyminisztérium hosszú levélben reagált a Népszabadság cikkére. Mint írják, "a Kormány szándékának megfelelően 2013-ban mintegy 300000 fő közfoglalkoztatása valósult meg, amely mellett a 2013 novembere és 2014 áprilisa közötti téli átmeneti időszakban több mint 200 000 fő bevonására került sor, melyből 100 000 fő álláskereső képzésen vett részt".

Részletezték azt is, hogy a közfoglalkoztatók igényeinek felmérésén alapuló előzetes tervezésnek megfelelően milyen közfoglalkoztatási programok indultak, illetve indulnak:

1. A kistérségi startmunka mintaprogramok mezőgazdasági programjai 2014. március 1-jei időponttól, 33 000 fő közfoglalkoztatásával indultak el.
2. A kistérségi startmunka mintaprogramok téli- és egyéb értékteremtő, valamint helyi sajátosságokra épülő programelemei 2014. május 1-jével indulnak, a beérkezett igények alapján közel 29 500 fős létszámmal. A beérkezett igények feldolgozása, szükség esetén újratervezése, miniszteri döntésre történő előkészítése jelenleg folyamatban van.
3. Az országos közfoglalkoztatási programok 2014. május 1-jével indulnak 44 069 fő bevonásával.
4. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás is 2014. május 1-jével indulhat meg, amelyhez a forrást biztosítjuk.

Magas a munkanélküliség, kevés a pénz közmunkára? Íme a megoldás:

Zárjunk mindenkit börtönbe!
A börtönmunka Magyarországon egészen ígéretes és kecsegtető perspektívákat nyit. A rabok közül csak a legösszeférhetetlenebbek nem dolgozhatnak, a többiek adottságaik és képességeik, érdeklődésük szerint különböző munkákat kap - már ha elég időt töltenek rács mögött, ugyanis a túl rövid börtönbüntetést töltő elítélteket nincs értelme a börtönmunkába integrálni. A börtönmunka több szempont miatt is erősíti a gazdaságot:
1, Segít önellátóvá tenni a börtönöket - a konyhai munka, az élelmiszerek előállítása, a tűzifa készítése mind segít a börtönöknek, hogy minél önellátóbbak legyenek, és hogy minél olcsóbb legyen a fenntartásuk.
2, Alig van munkanélküliség, minden munkára fogható dolgozik.
3, Exportképesek - a börtönök üzemei vállalkozások, cégek, amelyek minden támogatás és hátszél hiányában a szabad piacon kell megállják helyüket, és közülük többen termelnek exportra - Németországba rönkfa megy, de vannak olyan hotelek, ahol a péksütemények származnak rablógyilkosok és gyerekmolesztálók kezétől - gondolta volna?
4, Mindehhez roppant alacsony fizetés járul, a mindenkori minimálbér harmadát kapják, amiből még levonnak különböző költségek, és az itt töltött munka nem számít bele a nyugdíjas szolgálati időbe. Azaz valaki éhbérért exportképes terméket gyárt, de ezért sosem fog nyugdíjat kapni - fincsi, mi?
5, Mindenki a képesítéséhez és tudásához mérten kap munkát - bár egy bankár vajon hol kamatoztathatja a tudását egy bankban? Várjunk csak, bankárok nem szoktak börtönbe kerülni, persze persze.