Közmunkásokat gázoltak el Debrecenben

Sajnos újabb sajnálatos esemény történt a tavalyi Karcag közelében történt eset után most Debrecenben gázolt személygépkocsi dolgozó közmunkást munka közben.

A korábbi 2014-es halálos kimenetelű tragédiáról itt lehet olvasni: 

Két közmunkást gázolt halálra egy autós

A mostani tragédia Debrecenben történt, ahogy az atv.hu is beszámolt róla az alábbiak szerint:

Munkájukat végző közmunkásokat gázolt egy autó csütörtök délelőtt Debrecenben, egyikőjük a helyszínen meghalt - erősítette meg az MTI információját Pethe Tamás, a közmunkásokat foglalkoztató Dehusz Kht. ügyvezetője.

A hajdú-bihari katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője korábban azt közölte az MTI-vel, hogy lesodródott az útról és két gyalogost elütött egy személygépkocsi csütörtökön Debrecenben, az egyik gyalogos a helyszínen meghalt. Kelemen-Madai Petra tájékoztatása szerint az autó egy betonfalnak is nekiütközött az Alma és a Kaskötő utca sarkán.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A személygépkocsiban ketten utaztak, egyikük súlyosan, a másik utas könnyebben megsérült. Az autó két gyalogost is elsodort, egyikük életét vesztette, a másik pedig életveszélyesen megsérült. A sérülteket a mentők a debreceni Kenézy kórház baleseti sebészetére vitték - jelezte a kórház szóvivője az MTI-nek.

Szentgyörgyi János elmondta: a 46 éves nő (akit munkavégzés közben ütött el az autó) állapota súlyos, életveszélyes. A többszörös koponyatörést, agyödémát szenvedett asszony műtéte megkezdődött a traumatológián - tette hozzá. A gépkocsi 87 éves vezetője és felesége vélhetően könnyebb sérüléseket szenvedett, radiológiai vizsgálatuk jelenleg is tart - ismertette Szentgyörgyi János.

atv.hu / MTI

Csődöt mondott a közmunka-program

Besült a kormányzati csodafegyver a munkanélküliség felszámolására - állítja Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György, mindketten az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói. Az elemzett adatok azt mutatják: aki közmunkás volt, 90 százalékban az is marad.

Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György összefoglalója szerint a közfoglalkoztatottak száma 2014-ben már 150 ezernél is magasabb volt. Bár a program deklarált célja őket a nyílt munkaerőpiacra vezetni, a közfoglalkoztatottak egyre csökkenő hányada, a 2013 őszén kezdők kevesebb, mint 10 százaléka volt munkaviszonyban fél évvel közfoglalkoztatotti munkájuk befejezése után. A legtöbb korábbi közfoglalkoztatott újra visszakerült a programba, azt sugallva, hogy az ott dolgozók jelentős része hosszú távon bezáródik a közfoglalkoztatásba.

A közfoglalkoztatás a hazai foglalkoztatáspolitika szuperprojektje, amelynek deklarált célja - idézi a szerzőpáros a kormány hivatalos indoklását - "a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra." Ennek megfelelő szellemben a közfoglalkoztatottak száma jelentősen növekedett, a jelenlegi program bevezetése után, 2011 első félévében a havi átlagos még létszám 52 ezer fő volt, ez 2014 első félévére 156 ezer főre emelkedett. Ezzel egy időben a regisztrált munkanélküliek száma 624-ról 447 ezer főre csökkent. Bár nem minden közfoglalkoztatott volt előtte regisztrált munkanélküli, az a tény, hogy a munkanélküliség-csökkenés 59 százalékának felel meg a közfoglalkoztatás növekedése, mutatja a program komoly szerepét. 

(Az eddigi bővülés 2015-ben is folytatódni fog: mivel a munkanélküli ellátás már csak 3 hónapig jár, az ennyi idő alatt elhelyezkedni nem tudók jelentős része várhatóan a közfoglalkoztatásban köt majd ki.)

A kutatók azt is vizsgálták: mennyire sikeres abban a program, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevőket visszavezesse az elsődleges munkapiacra? Az eredmény: a kezdeti részsikerek után drasztikus visszaesés tapasztalható. 

Míg kezdetben a közfoglalkoztatottak negyede került munkaviszonyba, addig mára az arány 10 százalék alá esett. Munkaviszony helyett a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb része került vissza ismét a közfoglalkoztatásba. Vagyis a program nem érte el kitűzött célját: a benne részt vevők alacsony, és egyre csökkenő hányadát segítette rendes munkaviszonyhoz.

A közfoglalkoztatás nem hivatalos, de időnként megfogalmazott célja az is, hogy a hosszú távon munkanélkülieket támogatás fejében alkalmazza. Ezt a célt a program részben teljesíti; azonban ennek társadalmi költsége van. 

Komoly a veszély, hogy a résztvevők bezáródnak a programba, és hosszú évekig végeznek majd támogatott bérért gazdaságilag kevéssé fontos munkát.

A szerzőpáros szerint nem kellene lemondani arról, hogy ezek az emberek visszakerüljenek a nyílt munkaerőpiacra. A tény, hogy a közfoglalkoztatottak száma magas, azt mutatja, hogy sok munkanélküli hajlandó alacsony bérért is munkába állni. Azt kellene tehát elősegíteni, hogy a vállalatok szívesen adjanak- akár kis fizetésű- munkát ezeknek az embereknek. Ehhez valószínűleg érdemes lenne piaci foglalkoztatásuk költségét (járulékok, adók) csökkenteni, képességeiket pedig javítani. Ez a megközelítés sem garantálja a sikert, de hosszú távon hatékonyabb foglalkoztatási programhoz vezethet.

Szerző: trencséni
http://www.sztarklikk.hu/

Sonline-Közfoglalkoztatás: kisvárosnyi somogyi vesz részt a programban

Az idén indul az Ifjúsági Garancia munkaerő-piaci program megvalósítása: Somogyban három év alatt 1890 személyt vonhatnak be.

Somogyban jelenleg 5042-en vesznek részt a közfoglalkoztatásban, s már az idei kistérségi start-munkaprogramok tervezése zajlik a helyi önkormányzatoknál. Melyek legkorábban március elsején indulhatnak el, közölte a megyei kormányhivatal. Az országos közfoglalkoztatási programok tervezése is folyamatban van, s ugyancsak márciusban kezdődhetnek el.

Az idén indul az Ifjúsági Garancia munkaerő-piaci program megvalósítása: Somogyban három év alatt – 1,87 milliárd forint költségvetéssel – 1890 személyt vonhatnak be. Képzési és bérjellegű támogatások nyújtására biztosítanak lehetőséget.

Sonline-Közmunka, a csodafegyver: délelőtt kiássák, délután betemetik

2015. január 25. 14:48 , Legutóbb frissítve: 2015. január 25. 18:32 K. I.-N. L.

Úgy éreztem csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom: a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét - mondta a baranyai Gyöngyfa polgármestere, aki a napokban azért mondott le, mert értelmetlennek tartotta a közmunkások által végzett munkát.

Távozását így kommentálta: A közmunkások rendszeresen nem jönnek dolgozni, elhagyják a munkahelyüket, s ha itt vannak, akkor sincs haszna a tevékenységüknek. Náluk 36 közmunkás egy 300 méteres árkot tísztított, fél éven keresztül.

A kormány munkanélküliség-csökkentő „csodafegyveréről” régóta tudják az érintettek, semmit sem old meg, csak a nyomort konzerválja. A társadalom egyre szélesebb köréből érik már emiatt kritikák. A nagyobb településeken több eséllyel töltik meg tartalommal, az aprófalvakban azonban fura helyzetekhez, feszültséghez vezet, hogy gyakran sokkal több a közmunkáskéz, mint a feladat. Somogyi aprófalvak polgármestereinek, közmunkásainak véleményét, s javaslataikat kérdeztük.

– A közmunka program nem mindig megalapozott, és nagyon sok benne az átgondolatlanság. Óriási hiba, hogy e programokat mindig úgy határozzák meg, hogy nem ismerik az adott község, település sajátosságait – jóformán ugyanazokat mondja Kiss Pál komlósdi,Kolics Gábor heresznyei polgármester, Traxler Balázs, korábbi somogyaracsi faluvezető. Szinte valamennyi megkérdezett azt is hozzá teszi:  ezekért az áldatlan állapotokért az állam a legnagyobb felelős.  

A közmunka elvégzése egy idő után minden kis faluban gondot jelent. Nincs annyi munka, ami folyamatos feladatot adna a nagy létszámú közmunkásnak. Az is tény, hogy nem minden szociális közmunkás végzi el a munkáját úgy, hogy ne legyen napi szinten súrlódás, vita, veszekedés. Ezeket a problémás ügyeket is a polgármestereknek kell megoldani.

– Mi vagyunk a villámhárítók – mondja Pirosné Tamás Krisztinaladi polgármester is, aki a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a települések önállóan próbálnak boldogulni e keretek között. – Jó programokkal piacképes terméket állíthatnának elő a települések, összefogással pedig sikerrel jelenletnénk meg a piacon. Persze ehhez az is kell , hogy megszűnjön a program rugalmatlansága.

A településvezetők a hivataloktól is több segítőkészséget várnának.Kolics Gábor, Heresznye első embere elmondta: ők azért vannak olyan bajban, mert közmunkásokkal kezdték el rendbe tenni a volt határőrség épületeit. Itt sokáig varroda működött, s most azért újítják fel az épületeket, mert szeretnék újraindítani a gyártást,  50 embernek biztosítva munkát. A polgármester elmondása szerint ebben épp a munkaügyi központ jelenti a legnagyobb akadályt, jelenleg bíróságon van az ügyük. 

Bolhó, Komlósd, Somogyaracs Péterhida vezetői is azon a véleményen vannak, hogy az árkok, erdők, parkok tisztítását, a vízelvezetők, hidak, átjárók, földutak karbantartását nem lehet egy egész éven át művelni, náluk is elfogynak a kötelezően elvégzendő feladatok, és ez egy feszültséget okoz falvaikban is. - Egy 40 lakosú faluban egy-két munkás is el tudná végezni a napi teendőket, de mi van akkor ha, ott mindenki munkanélküli, szociális rászorult? - kérdezik. – Délelőtt a fele lakossággal kiásassunk egy gödröt, a másik felével meg betemettessük délután?  – Megtehetnénk, de semmi értelme, és ebben van igaza a gyöngyfai polgármesternek! Minden felelősség a minénk, ugyanakkor a rendszer kialakításába nem szólhattunk bele. 

Arra kérdésre, hogy ők mit tennének másként közmunka-ügyben, hogyan teremtenének ésszerűbb és tartalmasabb feladatot, amely a családoknak is jobb helyzetet teremtene, a következőket mondták többen: a kormányzatnak inkább olyan  programban kellene gondolkodnia, amellyel földhöz juthatnának a szociálisan rászorult családok. Vetőmaggal, gépekkel, szakmai segítséggel eljuttatni őket arra a szintre, hogy megtanulják eltartani magukat, működőképes kis háztáji gazdaságok jöhessenek létre. Az vezetné vissza ugyanis az embereket a munka világába, nem pedig ez a fajta közmunka.

Hír24- Nem lehet egész évben árkot tisztítani

A kistelepülések vezetői élesen bírálják a közmunkaprogramot – sokkal hasznosabban kellene tölteni a dolgozók idejét és költeni a pénzt.

„Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét” – ezzel indokolta lemondását a baranyai Gyöngyfa polgármestere a napokban. Mindezt azzal követi el, hogy igazolja, hogy a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, értelmetlen az általuk végzett munka.

A Sonline.hu több somogyi falu polgármesterét és közmunkását is megkérdezte minderről. Komlósdon, Heresznyén és Somogyaracson is ugyanazt hallották: a közmunkaprogram átgondolatlan, úgy határozzák meg, hogy nem ismerik az adott település sajátosságait. A kis falvakban nincs annyi munka, ami folyamatos feladatot adna a nagy számú közmunkásnak.

Lad polgármestere szerint jó programokkal piacképes terméket állíthatnának elő a települések, összefogással sikerrel jelenhetnének meg a piacon, ehhez az is kellene, hogy megszűnjön a program rugalmatlansága. Bolhón, Komlósdon, Somogyaracson és Péterhidán is úgy látják a faluvezetők, hogy nem lehet egész évben végezni az árkok, erdők, parkok tisztítását, a vízelvezetők, hidak, átjárók, földutak karbantartását. Egy kis faluban egy-két munkás hasznosan tudja végezni a napi teendőket, de van, ahol mindenki munkanélküli.

A kormányzatnak inkább olyan programban kellene gondolkodnia, melyben földhöz juttatnák a rászorulókat, működőképes háztáji gazdaságok jönnének létre, ez vezetné vissza valóban az embereket a munka világába – vélték többen is egybehangzóan.

Vécsi István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában

A szegénység szégyen, az emberek nem szívesen beszélnek erről, mondta Vécsi István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Ha jól megy az országnak, akkor jobban megy az önkormányzatoknak is, most nem ez van, tette hozzá Ricse polgármestere. Megbénítja az önkormányzatokat, hogy saját bevételből kell fizetniük a központi feladatokat. Nem tudják, miből fizessék a szociális támogatásokat, a segélyeket. Ráadásul jellemzően azok a települések vannak a legrosszabb helyzetben, ahol a legszegényebbek az emberek. A 3200 település közül 2900-nak nincs szabadon felhasználható forrása, így a többségnek a vegetálás éve jön. Az érdek-képviseleti szervezetek szerint a helyhatóságok tíz százalékánál beszélhetünk egyáltalán önkormányzatiságról. Vécsi szerint nincs az önkormányzatoknak pénzük, emiatt a legfontosabb problémát, a szegénységet nem tudják megoldani. Csak a mi településünkön 300 fő van, aki feltétlenül rászorul valamiféle segítségre, tette hozzá a polgármester. 

Van, hogy hóért imádkozunk, hogy munkát tudjunk adni az embereknek.

(atv)

Itt a videó is:

http://www.atv.hu/videok/video-20150109-vecsi-istvan-eb

11 nap alatt 14-en fagytak meg hazánkban

Budapest, 2015. január 21. (MSZF)

      90-re emelkedett a fagyhalál áldozatainak száma, mivel a január 9-19. között eltelt időszakban 14-en fagytak meg Magyarországon – jelentette a Magyar Szociális Fórum szerdán reggel.

     A legújabb áldozatok többsége saját fűtetlen otthonában hűlt ki, illetve kórháza kerülése után halt meg, mert már nem tudtak segíteni rajta. Két nő van köztük. A 13 áldozat közül a legfiatalabb 39 éves volt, a legidősebb pedig 88. Átlagos életkoruk 65,5 év.

     Magyarországon 2014. október eleje és 2015. január 19. között összesen 90 rendkívüli kihűléses haláleset következett be. A megfagyott emberek közül 35-en a szabad ég alatt haltak meg, 33-an saját fűtetlen otthonukban, 22-en pedig kórházba szállításuk közben, vagy oda érkezésük után. A legfiatalabb áldozat 36, a legidősebb pedig 92 éves volt. A 90 elhunyt közül 15-en nők.

     A Magyar Szociális Fórum arra kéri a lakosságot, hogy segítsen a bajba jutott embereknek, és hívja a 112 vagy a 3384186 segélyhívó számot. Az odafigyelés és a segítség életeket menthet – ajánlja a lakosság figyelmébe az emberjogi társadalmi mozgalom.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Lemondott a polgármester, mert nem akart hazudni és okiratot hamisítani a közmunkával

Németh István, a baranyai Gyöngyfa polgármestere lemondott tisztségéről, miután kikérte a helyi Rendőrkapitány véleményét is, miszerint, ha ő leigazolja a valódi munkát nem végző közmunkások tevékenységét, akkor bizony okirathamisítást követ el.

Márpedig - nyilatkozta Németh István a sajtónak - normális munkát nem tud adni a település, van egy háromszáz méteres árok, azt szokták gazolni 36-an, már vagy fél éve.

A 64 éves polgármester a NOL.hu munkatársainak, január 2-i lemondását így magyarázta: 

Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét.

A közmunkások rendszeresen nem jönnek dolgozni, elhagyják a munkahelyüket, s ha itt vannak, akkor sincs haszna a tevékenységüknek. Igaz, nincs is mit csináljanak, hisz más munkát nem tudunk nekik adni, mint az árok takarítást. Van itt egy 300 méter hosszú árok, azt pucolják 36-an fél éve, de nincs látszata.

A 140 lelkes Gyöngyfán, az aktív korúak 70-80 százaléka állástalan, ezért azt tervezte, hogy három családot rávesz, legyenek agrárvállalkozók, termeljenek a házuk körüli kertben. Kertészkedjenek, tartsanak állatokat. Az önkormányzat adót vetett volna ki a külterületi földekre, s az ebből befolyt 15 millió forintból támogatták volna a kezdő vállalkozókat, a közmunkások pedig besegítettek volna nekik.

A tervet kezdetben sokan támogatták, ezért meg is választották polgármesternek az őszi voksoláson, a választások után viszont hamar kiderült, hogy valójában senki nem akar vállalkozni, tehát gazdálkodni, termelni, dolgozni. Németh pedig nem érti, hiszen maga is 30 évig gazdálkodó volt és most nyugdíjasként is, még öt tehénnel képes sajtot gyártani, tehát igazán jó példa volna. Mindezeken felül pedig, mivel esze is van, úgy döntött, hogy nem fog asszisztálni egy össznépi idióta színjátékhoz, amivel ráadásul még törvényt is sérthetne (már ha számonkérné rajta valaki):

Ezek az emberek elégedettek a közmunkával, s azzal, hogy így jár az egészségügyi ellátás és gyarapodik a nyugdíjalapjuk. Kevésnek tartják ugyan a havi 50 ezret, ezért dolgozni sem akarnak érte, na meg látják, hogy egy ekkora faluban nincs is nagyon munka a közterületen. Nekem kellene állandóan felügyelni őket, hogy rendesen végzik-e a dolgukat, de én nem ezért lettem polgármester. Lemondásom előtt megkérdeztem a körzetközpont, Szentlőrinc rendőrkapitányát arról, hogy amikor én igazolom, hogy a nem dolgozó közmunkások dolgoznak, elkövetek-e bűncselekményt.

Ő azt felelte, igen, és hogyha ezt hivatalosan bevallom, meg kell gyanúsítson. Jó, feleltem, akkor nem vallom be. Sokan azt mondták, ne törődjek az egésszel, hisz ezen az alapon valamennyi polgármester bűnös. Lehet, de én nem csinálom tovább. Tudni kell még, hogy Gyöngyfán az előző faluvezetés nem indított a közmunkásoknak kertészetet, ami a rájuk fordított pénz tizedét sem hozza vissza. Arra jók, hogy tisztességtelen konkurenciát teremtsenek a kistermelőknek. Nem is értem, hogy az unió miért engedi ezt meg?

Százmilliárdok mennek el a semmire. Ezt a pénzt értelmes, munkahelyteremtő programokra kellene költeni. De olyan nincs a kormánynak. A közmunka egy választási húzás, nem visz sehová. Az állástalanok hálásak a kevés, de biztos bért jelentő közmunkáért, és ezért támogatják a kormányt. A jövő senkit se érdekel.

(Forrás: http://www.hirarena.com/)