sakál- Mindenki
azzal van elfoglalva az év végére hogy miből és mennyiből lesz
karácsony, ki mit vesz ajándékba, mennyi lesz a jövő évi
minimálbér...stb De hogy azokkal az emberekkel is foglalkozna valaki
akik csökkentették a munka nélküliségi mutatót mint a közmunkások mert
róluk beszélek, sajnos senki nem beszél. Mert róluk is lenne mit
beszélni. Ők azok akik mivel nincs más munka a környezetükben sajnos
muszáj, hogy ezt a fajta munkát elvállalják ha nem akarnak éhen halni.
Igen éhen halni mert a 47000Ft NAGYON KEVÉS Arra jó hogy ne haljunk éhen
de családot eltartani, gyereket nevelni és taníttatni ebből a pénzből
nem lehet. Ha ebből a pénzből "eszünk" nem jut pénz a rezsire és még
másra. Sok helyen egy családban csak 1 ember kaphat közmunkát a másik
esetleg segélyt kaphat vagy azt sem. Így még rosszabb a helyzet. Itt a
tél a nyakunkon és fázunk mert nincs pénzünk tüzelőre. Karácsony ám ez
csak a gazdagok ünnepe. Mi szegények étel és meleg nélkül ünneplünk és
talán annak örülünk ha nem beteg a gyerek mert nem lenne pénzünk az
orvosságra.
A közmunka tehát erősíti a foglalkoztatást nélküle 13 százalékra nőnének a munkanélküliségi mutatók.
A minap találtam az alábbi cikket, melyet ezúton osztok meg igaz már sajnos régebbi.
Elemző: Közmunka nélkül 13 százalék lenne a munkanélküliség
A minimálbér-emelés, illetve az átlagbér alatt az úgynevezett elvárt
béremelés (ennek elmaradására a közbeszerzésekből történő kizárás a
szankció) arra késztette a vállalatokat, hogy idén nagyobb mértékben
emeljék a béreket, amit viszont részben a bónuszok és a természetbeni
juttatások visszavágásával, részben elbocsátásokkal ellensúlyoznak –
vélekedett elemzésében Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza
szerint a közmunkaprogram nélkül a munkanélküliségi ráta közel 13
százalék lenne.
Kondrát úgy látja, hogy – egy jövő héten beálló nagyobb pénzpiaci fordulat hiányában – a kérdés már nem az, hogy lesz-e kamatcsökkentés, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékű.
Kondrát úgy látja, hogy – egy jövő héten beálló nagyobb pénzpiaci fordulat hiányában – a kérdés már nem az, hogy lesz-e kamatcsökkentés, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékű.
A vártnál lassabban emelkednek a jövedelmek
Augusztusban a bruttó átlagkeresetek 3,8 százalékkal nőttek, ami
alacsonyabb, mint 5,2 százalékos előrejelzésünk, illetve a 4,6
százalékos konszenzus, a különbség azonban viszonylag kicsi. Mind a
versenyszféra, mind a közszféra átlagkeresetei kevésbé emelkedtek az
általunk prognosztizáltnál. Ezzel szemben a versenyszféra rendszeres
keresetei némileg meghaladták az előjelzésünk szerinti 7, százalékot, a
növekedés meglehetősen magas, évi 7,9 százalékos volt (júliusban 8,0
százalék). A közszférában jelentősen visszaesett a rendszeres keresetek
szintje, ami viszont várható volt, mivel az éves béremelést
visszamenőleges hatállyal júliusban fizették ki – írja elemzésében Kondrát Zsolt .
Az MKB Bank közgazdásza szerint a minimálbér-emelés, illetve az átlagbér
alatt az úgynevezett elvárt béremelés (ennek elmaradására a
közbeszerzésekből történő kizárás a szankció) arra késztette a
vállalatokat, hogy idén nagyobb mértékben emeljék a béreket, amit
viszont részben a bónuszok és a természetbeni juttatások
visszavágásával, részben elbocsátásokkal ellensúlyoznak. Ennek
eredményeként a versenyszférában az átlagos munkajövedelem jóval a
bérnövekedés üteme alatt, éves szinten csupán 5,7 százalékkal nőtt.
A gazdaság egészében a foglalkoztatottság az előző évihez képest 0,8
százalékkal csökkent, miközben a versenyszférában felgyorsultak az
elbocsátások (-2,4 százalék). Ezzel szemben a közszféra
foglalkoztatottsága a kiterjedtebb közmunkaprogramnak köszönhetően éves
szinten 3,0 százalékkal emelkedett, az alacsony jövedelmű közmunkásokat
nem számítva azonban a foglalkoztatottság 1,8 százalékkal csökkent.
Véleményünk szerint a közmunka hatékonysága nagyon alacsony, a
közmunkások státusát közelebb érezzük a munkanélküliekéhez mint a
foglalkoztatottakéhoz. A közmunkaprogram nélkül a munkanélküliségi ráta
közel 13 százalék lenne – elemzi a folyamatokat a közgazdász.
Figyelembe véve az összetétel-hatást (jelenleg több az alacsony
jövedelmű közmunkás, mint egy évvel korábban), valamint az adójóváírás
eltörlését (a gyerekesek az adójóváírás eltörlése után is kevesebb adót
fizetnek a családi adókedvezmény miatt, amit a statisztika nem vesz
figyelembe) az átlagos bérnövekedés valójában kb. 2,5 százalékponttal
lehet magasabb a kimutatottnál. A reál nettó átlagkeresetek azonban ezt
figyelembe véve is negatívak, az éves csökkenés mértéke 1,5 százalék
körüli – mutat ár Kondrát.
Tovább zuhanhat a fogyasztás
Kiemelte azt is, hogy az alacsonyabb foglalkoztatással együtt így a
nettó bértömeg nominálértékben kifejezve valószínűleg 1,5-2 százalékkal
nőtt, míg reálértékben kifejezve mintegy 3,5 százalékkal csökkent egy év
alatt. „Mindezek alapján, valamint az utóbbi időszak gyenge
kiskereskedelmi adatait és a tovább szűkülő banki hitelezést is
figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy a következő negyedévekben a
fogyasztás visszaesése mélyül” – vonja le a következtetést.
Mivel a lakosság némi késéssel reagál a jövedelemromlásra, a
háztartások fogyasztási kiadásai az MKB Bank prognózisa szerint 2012-ben
és 2013-ban is 1-1,5 százalék között csökkennek. A növekedési
kockázatok azonban továbbra is egyértelműen lefelé mutatnak.
Már nem a kamatvágás a kérdés, hanem a mérték
Az augusztusi béradatok alapján a Monetáris Tanács igazoltnak
láthatja azon érvelését, amely szerint a kereslet hiánya a nyersanyag és
energiapiaci sokkok, illetve az adóváltozások árakra gyakorolt hatását
minimalizálja, így ezen sokkok kifutásával az infláció a 3 százalékos
célhoz tér vissza. „Mi nem osztjuk ezt a nézetet, és aggasztónak
tartjuk, hogy a belső kereslet erőteljes visszaesése mellett is a cél
felett van az infláció adóváltozásoktól megtisztított trendje” –
hangsúlyozta Kondrát Zsolt.
A kamatdöntések esélyét és
időzítését azonban ma már inkább a kockázati felár és az árfolyam
határozza meg. A rendkívül pozitív külső környezet hatására az utóbbi
időben jelentős kereslet mutatkozott a magyar államkötvények iránt, és
az IMF/EU-tárgyalások folyamatos csúszása, valamint a kormány
kiszámíthatatlan intézkedései ellenére a forint/euró árfolyam lényegében
az augusztusban végrehajtott első kamatcsökkentést megelőző szint körül
van, míg az ötéves magyar csődkockázati felár jelentősen csökkent.
Kondrát szerint mindez azt jelenti, hogy – egy jövő héten beálló nagyobb
pénzpiaci fordulat hiányában – a kérdés már nem az, hogy lesz-e
kamatcsökkentés, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékű.
Szerző: Világgazdaság Online
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése