Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2016. február 2., kedd

Soha ennyi közmunkásunk nem volt még

index.hu

Nem igazán érteni, hogy a kormány pontosan mit is akar kezdeni a mostanra eddig soha nem látott méretűre duzzadt közmunkaprogrammal: hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből az derült ki, hogy programot indítanak, amivel a terv szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.
Mindeközben idénre a tavalyi 270 milliárd forintos keretösszeg után idén már 340 milliárdot fordítanak közmunkára. A Belügyminisztérium közleményéből viszont az derül ki, hogy nem is biztos, hogy a szokásoknak megfelelően a minimálbérrel együtt a közmunkások bérét is emelni fogják idén. A megemelt keretösszeg így akár a létszám növelését is szolgálhatja
Miközben viszont a munkanélküliség – aminek a mértékétől a kormány eredetileg függővé tette a közmunkaprogram sorsát – a 2013 első három hónapját jellemző 11,6 százalékról (amit ráadásul csak a márciusi 92 ezer közmunkás szépített), tavaly decemberre 6,2 százalékra csökkent, a közmunkások száma tavaly rekordot döntött.
tovább:
http://index.hu/chart/2016/02/02/soha_ennyi_kozmunkasunk_nem_volt_meg/

2016. február 1., hétfő

ATV-Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport szóvivőjének interjúja

Ajánljuk ezt a riportot:

Csonka József

A térségben lakó munkanélkülieket berendelték, és azt mondták, ha nem vállalják a kerítésépítést, akkor elesnek minden ellátástól, mondta Csonka József, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport szóvivője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, arra reagálva, hogy a tegnapi Egyenes Beszédben a kormányszóvivő azt mondta, nem kötelező a részvétel, és megzsarolni sem fognak senkit. Közben arról panaszkodnak a közmunkások, hogy enni és pisilni sem mehetnek el.
atv.hu
kattintás ide:
http://www.atv.hu/videok/video-20150731-csonka-jozsef

2016. január 25., hétfő

Az Iszlám Állam elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát

Az Iszlám Állam elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát
Budapest, 2016. január 24. vasárnap (MSZF)

    Az Iszlám Állam (IÁ) elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát az orosz légi támadások kezdete óta eltelt három hónap alatt. A szír hadsereg Rakka felé nyomul előre, és az orosz légi erő támogatásával sorra szabadítja fel a falvakat és a kisebb városokat – tájékoztatott a hadszíntéri fejleményekről Joul Bchara, a magyarországi Fórum Szíriáért egyesület elnöke a Magyar Békekörben szombaton „Az Iszlám Állam helyzete egy szír tanúvallomása alapján” címmel megtartott előadásán.
     Az IÁ 2015 nyarán érte el legnagyobb kiterjedését: Szíria területének 40-45, Irak területének pedig a 30 százalékát tudhatta a magáénak.A terrorista szervezett 200 ezer harcost számlál Szíriában és Irakban, köztük 20 ezer külföldit. Az orosz légi erő több ezer támadást hajtott végre a terroristák állásai és objektumai ellen. A támadások 60 százaléka az IÁ ellen, 40 százaléka pedig a többi terrorszervezet, köztük az Al-Nuszra ellen irányult. Az iraki fronton is zajlik az IÁ elleni felszabadító harc. Fő ereje az iraki hadsereg, és az Irán által felfegyverzett szervezetek, köztük az el-Hasid Assabi (Népi Toborozás), mely kitűnt Ramadi város felszabadításában. „Ha ez így megy tovább, akkor a harc eredményre fog vezetni” – fűzte hozzá Bchara.
     A szírek többsége örül az IÁ elleni támadásnak. Azt akarja, hogy béke legyen, visszatérhessen otthonába 7 millió kivándorolt, és világméretű összefogással hozzá fogjanak az újjáépítéshez. Kórházak, iskolák, lakóházak, üzemek pusztultak el, áramszolgáltatás hol van, hol nincs, óriási az infláció, a kereskedők kihasználják a lehetőséget kapzsiságuk kielégítésére, kiterjedt korrupció tapasztalható. Nagyon nehéz élni. Vagy elmenekül az ember, vagy beletörődik a sorsába – adta elő a január elején hazájában járt szír, akinek testvérét novemberben egy akna ölte meg.
     Kérdésekre válaszolva Bchara azt mondta, hogy Bassár el-Aszad világi gondolkodású, keménykezű jó elnök, nem bólogat az Egyesült Államoknak, a szír nemzeti érdekeket tartja szem előtt, képes összetartani az országot, bár sem a protekcionizmust, sem a korrupciót nem tudta visszaszorítani. Bizonyára volt, amikor tévedett, de tudni kell, hogy a Baasz párt vezetőjeként, apjához, Háfez el-Aszadhoz hasonlóan társadalmilag igazságosabb rendszert honosított meg Szíriában, melyre jellemző volt, hogy a gyerekek ingyen tanulhattak, ingyenes volt az egészségügyi ellátás, könnyű volt lakáshoz jutni, és az élet olcsó volt, még ha a keresetek szerények is. A parlamenti képviselők 20-25 százaléka nőkből került ki, nő töltötte be a köztársasági elnökhelyettesi tisztséget, és három-négy miniszteri tárca élére is nő került. Szíriában vallásszabadság honolt, és több ezer mecset épült. Az együttélésre jellemzően Szíria első és második köztársasági elnöke kurd volt.
     A szír-izraeli viszonyról szólva elmondta, hogy Izrael az Al-Nuszra terrorszervezetet támogatja a Szíriától elhódított Golan fennsíkon. Idézte az izraeli titkosszolgálat felelősének szavait: „ha választanunk kell Aszad és az Iszlám Állam közül, az Iszlám Államot választjuk.” Szíria azt akarja, hogy a palesztin nép hazához jusson, a Golan pedig visszakerüljön Szíriához. Bchara tudatta: Izrael és Szíria között 1994-ben, a madridi szír-izraeli megbeszéléseken megállapodás körvonalazódott, és Jichák Rabin izraeli miniszterelnök belegyezett, hogy kivonják az izraeli csapatokat a Golanról, az 1967. június 4-i határokra. Az egyezményt letétbe helyezték Clinton elnöknél, de a végleges megállapodás nyélbe ütése előtt Rabint 1995-ben meggyilkolták, utódja pedig elállt a megállapodástól. „Nekünk nem a zsidókkal vagy a zsidó állammal van gondunk, hanem a cionista politikával” – fogalmazott a szír előadó.
     Joul Bchara úgy vélekedett, hogy „ha van akarat, lehetséges a politikai rendezés”. Katonailag nem lehet megoldani a társadalmi-gazdasági gondokat. Szaúd-Arábiának és Törökországnak fel kell hagynia az Iszlám Állam támogatásával. A migráció megállításának kulcsa a békés rendezés. Ehhez meg kell szüntetni a szankciókat Szíria ellen, és helyre kell állítani a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal. Arra kérte a magyar kormányt is, hogy normalizálja viszonyát Szíriával – idézte az elhangzottakat a Magyar Békekör összefoglalója.+++

Kiadta: MSZF SZK

2016. január 22., péntek

16 éves a fagyhalál legújabb áldozata

16 éves a fagyhalál legújabb áldozata
Budapest, 2016. január 21. csütörtök (MSZF)

     Tizenhat éves a fagyhalál legújabb, egyszersmind legfiatalabb áldozata. Vele együtt 97-re emelkedett a végzetesen kihűlt személyek száma január 20-ig. A Magyar Szociális Fórum arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy rendkívüli kormányülésen foglalkozzanak a tömeges fagyhalállal, mert immár fiatalkorúakat is kezd magával ragadni. 
     Az emberjogi mozgalom tájékoztatása szerint ősztől december végéig negyvenen, az újév húsz napja alatt pedig ötvenheten fagytak meg.
    Negyvennégyen fűtetlen lakásokban hűltek ki, harminchatan közterületen, a szabad ég alatt, tizenheten pedig kórházba szállításuk közben, vagy beszállításuk után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.
     Az eddigi legidősebb áldozat 86, a legfiatalabb pedig 16 éves volt. Az elhunytak között tizenhat nő szerepel.
     Az életvesztés adatai arra engednek következtetni, hogy az idén sem fagynak meg kevesebben, mint tavaly. (2014-2015 telén 133-an fagytak meg.)
     A Magyar Szociális Fórum ezért arra kérte a kormányfőt, hogy mindent tegyenek meg az életek védelmében, mert a tömeges fagyhalál arra utal, hogy az élet nem részesül megfelelő védelemben. A Szociális Fórum többször felajánlotta tapasztalatokon alapuló segítségét a kormánynak, de az sohasem vette igénybe. Az állapotokra jellemző, hogy az állami média évek óta nem ad hírt a fagyhalálról, hanem úgy tesz, mintha nem is létezne – írta az MSZF.+++

Kiadta: MSZF SZK

2016. január 18., hétfő

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása
Budapest, 2016. január 17. vasárnap (MSZF)

     Az emberek egymásra uszítása a békét fenyegeti, az a kormány, amely felelőtlen politikájával ezt teszi, a békét veszélyezteti – hangzott el a Magyar Békekör budapesti találkozóján, szombaton.
     A Béke helyzetéről Európában és hazánkban tartott előadásában Salga István annak a véleményének adott hangot, hogy a vallások egymással szembe állításából, az idegenellenes hangulatkeltésből, a mássággal szembeni gyűlöletkeltésből csak a béke kerülhet ki vesztesen, és aki ilyen politikát folytat, béke- és emberellenes cselekedet valósít meg. „Mivel különb a keresztényi kultúra az iszlám kultúránál?” – tette fel a kérdést. Kepler még sehol sem volt, amikor az arabok már asztronómiával foglalkoztak és csillagvizsgálóval rendelkeztek, a világ arab számokat használ, arab keletű az algebra, Avicenna arab orvos tudós ezer évvel ezelőtt betegségként diagnosztizálta és kezelte a depressziót, tisztálkodó szereink, mint a szappan, és az illatszerek arab eredetűek. Csodájára járunk az arab építészet remekműveinek, és gyönyörködhetünk költészetükben – érvelt. A „nem hagyjuk a kultúránkat” propaganda igencsak hamisan cseng mindezek ismeretében, és inkább azt sejteti, hogy hirdetői nem annyira a magyar kultúrát féltik, mint inkább a saját hatalmukat – folytatta.
     Felelős politikát az folytat, aki a konfrontáció helyett a konszenzust keresi, vallási türelmetlenség helyett türelmet és befogadó magatartást tanúsít. Nem uszítja egymásra a sokféle embert – mondta Kálmán Péter.
     Dobszay Károly szerint a „szintézis politikájára” van szükség, azaz a kultúrák és az értékek ötvözésére. Az autentikus keresztényi gyökereket az képviseli, aki a másikban is a jót keresi, nem pedig alávetni, alárendelni akarja a másikat magának.
     Vadai Mihály Zsolt abban jelölte meg a béke legfőbb zálogát, hogy kiküszöböljék a háborúhoz fűződő anyagi érdeket. Korlátozni kell a vagyont! Plafont kell megállapítani, melyen túl senki sem vagyonosodhat, nem érvényesítheti hódító, harácsoló ösztöneit további vagyongyarapodásáért – mondta. Vadai szerint a békét társadalmilag kell megalapozni: a megélhetés biztosításával, a javak igazságos elosztásával, a társadalom bevonásával a hatalom gyakorlásába.
     Varga Gábor Vilmos a tőke érdekének nevezte a háborút, és azt mondta, „megvezették az országot a rendszerváltással, becsapták ezt a nemzedéket, lefeküdtek a Nyugatnak”.
     A beszélgetésen rámutattak arra, hogy az a politika, amely szembe fordítja egymással az embereket, egymás ellen uszítja őket faji és vallási alapon, megfélemlíti az embereket, degenerálja a közgondolkodást, és ágyat vet a belső békétlenségnek is. Súlyos fejleménynek számít, hogy a honi sajtó nem ad teret az ezzel ellentétes törekvéseknek, a békeakarat kinyilvánításának, hanem eltűri a torz politikát, és nem lép fel ellene, ezzel pedig maga is a vétkesek cinkosává válik – hangzott el a Magyar Békekörben.+++

Kiadta: MSZF SZK

2016. január 8., péntek

Béremelést követelnek a közmunkások

Idén elmaradt a közmunkások béremelése, így továbbra is a 2015 évi bérek vannak érvényben, melyet jelen oldalon a jogszabályoknál megtalálnak!

(Népszava.hu)

Január végéig kiderülhet, hogy a kormány mekkora béremelést ad a közfoglalkoztatottaknak – jelentette be tegnap az önkormányzati államtitkár. Pogácsás Tibor egyben részletezte azt is, milyen feltételekkel lehet majd hozzájutni az elhelyezkedési juttatáshoz, amelynek 3 milliárd forintos keretéről a hét elején először a nemzetgazdasági tárca adott hírt.
A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába címen megnyíló csomagból azok kaphatják meg a piaci munkahely elfoglalása után az eredeti közmunka szerződésükből még hátralévő időre szóló foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, akik legalább egy hónapja közmunkásként dolgoztak, továbbá az elmúlt két évben is legalább 180 napig ebben a formában foglalkoztatták őket. A Belügyminisztérium megerősítette a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár számításait, hogy akár 25 ezer ember közmunkából való kilépését is segíthetik ebben a formában.
A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint azonban sehol nem látszanak azok az új munkahelyek, amelyek befogadják majd ezeket az embereket. Nem a pluszpénzen múlik, hogy az illető keres-e és talál-e munkát, arra viszont alkalmas lesz a program, hogy helyi szinten feszültséget szítson. Komjáthi Imre azt gyanítja, a lehetőség megint csak azokon segít, akik mindenben kiszolgálják a Fideszes helyi kiskirályokat és ez azt az üzenetet erősíti: aki beáll a sorba, az továbbléphet, aki nem, az örüljön, ha közmunkát kap. A pénzt ő inkább arra fordítaná, hogy használható tudást kínáló képzések induljanak, mert ma fodrászokat és műkörmösöket készítünk fel tömegesen – a további közmunkára. Inkább azt kellene segíteni, hogy ezek az emberek elmehessenek állásinterjúra, amire szakemberek készítik fel őket – érvelt a Népszavának nyilatkozó érdekvédő.
A szakszervezet társelnöke nevetségesnek tartaná, ha a korábban megszellőztetett 1,6 százalékos béremelést kapnák a közmunkások, ami 5-600 forintos pluszt jelentene csupán. A Közmunkás Szakszervezet elnöksége tegnap megismételte, hogy a 2016-os minimálbér emelés mértékével megegyező, vagyis 5,6 százalékos béremelést követelnek. Közleményük arra emlékeztet, hogy amikor 2011-ben a kormány 13 ezer forinttal a minimálbér alá csökkentette a közmunkás béreket és megadóztatta őket, akkor felszámolta a minimális társadalmi igazságosságot. Ha pedig a jobboldali koalíció „tovább folytatja népnyúzó politikáját, a következményekért is neki kell vállalni a felelősséget” – figyelmeztetett a közmunkások érdekvédelmi szervezete.
G.E

2016. január 2., szombat

Tizennyolcan fagytak meg fűtetlen lakásukban

Tizennyolcan fagytak meg fűtetlen lakásukban
Budapest, 2016. január 1. péntek (MSZF)

     Az óév végéig negyvenen fagytak meg Magyarországon, közülük tizennyolcan fűtetlen otthonukban hűltek ki – tájékoztatott a Magyar Szociális Fórum az újév első napján.
     December második felében csaknem háromszor annyian hűltek ki fűtetlen otthonukban, mint ahányan közterületen, a szabad ég alatt. A Magyar Szociális Fórum szerint a tragédia hátterében az áll, hogy sok embernek választania kell, vajon egyen vagy fűtsön-e, mert mindkettőre nem futja a szerény jövedelemből. Elsősorban a magányosan élő, magukra maradt idős emberek életét fenyegeti a zord időjárás.
     A tények arra utalnak, hogy a szociális ellátó rendszer sok kívánni valót hagy maga után, ezért a Magyar Szociális Fórum a lakosságtól kér fokozott segítséget. Arra kéri az embereket, hogy jobban figyeljenek oda és segítsenek a nehéz körülmények között élőkre, különösen az egyedül élő idős emberekre. Legfőképpen az érintettek szomszédjait kéri fokozott segítőkészségre.
     Szolidaritással életet lehet menteni – hangsúlyozza az emberjogi szervezet.
     Ősztől december közepéig 25-en szenvedtek fagyhalált, december közepe óta pedig tizenöten hunytak el, köztük öt nő. Az év végéig nyolcra nőtt a megfagyott nők száma, és 32-re a férfiaké.
     Az áldozatok 45 százaléka (18 fő) saját fűtetlen otthonában lelte halálát, 37,5 százalékuk (15 fő) a szabad ég alatt, 17,5 százalékuk (7 fő) pedig kórházba szállításuk közben, illetve odaérkezésük után halt meg, mert már nem tudták őket megmenteni.
     Az MSZF újból közreadta a vészhelyzet esetén hívható telefonszámokat: 104, 107, 112, 06-1-3384186.+++

Kiadta: MSZF SZK


2015. december 12., szombat

Nemzeti és vallási kisebbségekről a nemzetközi konfliktusokban

Nemzeti és vallási kisebbségekről a nemzetközi konfliktusokban
Budapest, 2015. december 11. péntek (MSZF)

     Az erőszakos konfliktusok 50 százaléka összefügg az etnikai feszültségekkel. Felértékelődött a kisebbségi kérdés, és biztonsági tartalmat nyert – mondta Hevesi Ágnes, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese azon a tanácskozáson, amelyet a budapesti Corvinus egyetemen tartottak csütörtök este, az eseményről hírt adó Magyar Szociális Fórum szerint.
    „A kisebbségek jövője a globalizálódó világban” című rendezvényt a Közgáz Alumni, a Magyar ENSZ Társaság és a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézete szervezte az emberi jogok napja alkalmából.
     A nemzetközi jogban az államok primátusa érvényesül, még az ötletét sem támogatják, hogy különleges védelemben részesítsék a nemzeti kisebbségeket. A nemzetállamokból kiinduló állampolgári jogok szemben állnak az egyetemes emberi jogokkal – mondta Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
     Simai Mihály akadémikus úgy vélte, a kisebbségek egyre aktívabban harcolnak jogaikért, folytatódik a soknemzetiségű államok szétesése. Utalt Zbigniew Brzezinskire, aki szerint a XXI. Század végére akár 400-nál több állam is lehet a földkerekségen. A Szovjetunió szétesése előtt a magyar kisebbség számított Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének, utána az orosz lett azzá.
     Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint 25-26 millió orosz került az egykori Szovjetunió határain kívülre. Oroszország ma 143 millió lelket számlál, és egyre homogénebb: 83 százalékban oroszokból tevődik össze, 17 százalékban pedig 200 nemzeti kisebbséghez tartozó személyekből. Legalább egymillió lelket csak hat kisebbség számlál, közülük is a legnagyobb a tatár és az ukrán. Az oroszországi vallási közösségekről szólva elmondta, hogy az országot döntően pravoszlávok lakják, 2007-ben a lakosság 60-70 százaléka vallotta magát hívőnek, azóta viszont határozottan csökkent a magukat vallásosnak tartó emberek létszáma, havonta egyszer 8 százalékuk megy templomba, 38 százalékuk pedig sohasem. Oroszországban az ortodoxia a kulturális identitás kifejezője, ortodoxia és világi hatalom érdekes szimbiózist képez. A muszlimok 6-7 százalékkal esnek latba, 9-10 milliós közösségük döntően szunnita. Bíró ennek tulajdonította hallgatásukat az Aszad oldalán történt szíriai orosz katonai beavatkozással kapcsolatban, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a két csecsen háború (1994-96, 1999-2000) nem etnikai és vallási, hanem civilizációs jellegű volt.
     A Phd disszertációján dolgozó Tárnok Balázs azzal az eredeti kezdeményezéssel állt elő, hogy az Európába bevándorló kisebbségnek biztosítani kellene az európai őshonos lakosság jogait, az őshonos lakosságnak viszont a jelenleginél nagyobb jogokat kellene adni. Ezt azzal indokolta, hogy az őshonos és a bevándorló kultúra ütközését ezzel enyhíteni lehetne, vagy ki lehetne küszöbölni. 2015-ben soha nem látott menekültáradat érkezett Európába, és az Európai Unió lakosságának 10 százaléka nemzeti, etnikai kisebbség tagja – érvelt.
    Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy az EU-nak nincs jogköre a kisebbségek védelméhez, nincsenek kollektív jogok. EU szinten csak közvetve lehet fellépni a kisebbségi jogok védelmében.
    Februárban a határainkon túl élő magyar kisebbségekről tartanak tanácskozást ugyanebben a körben – írta a Magyar Szociális Fórum az eseményről kiadott összefoglalójában.+++

Kiadta: MSZF SZK