Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2015. június 12., péntek

Pintér új ötlete: napszámosnak lehetne igényelni a közmunkásokat

Kötelező jelleggel el kellene fogadniuk a közmunkásoknak a nekik "felajánlott" napszámot Pintér Sándor új javaslata szerint, amelyben az áll, hogy a közmunkásokat átvezényelhetik mezőgazdasági idénymunkára. Hogy pontosan kiket, arról a polgármesterek egy személyben dönthetnének.

Mint arról beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter egy törvénymódosító javaslattal ismét változtatni kíván a közfoglalkoztatás rendszerén, a törvényjavaslat pedig három hónapra kizárná a közmunkából azokat, akiknek közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk, vagy akik saját maguk mondtak fel.

A VS.hu azonban most arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítással a mezőgazdasági idénymunkákra is közmunkásokat vezényelnének, aminek visszautasítása esetén automatikusan három hónapra kizárnák az illetőt.

A javaslat szerint ugyanis annak a gazdálkodónak, aki május és október közt embereket venne fel egyszerűsített foglalkoztatásban (így napi 500 forintnyi közterhet kell csak fizetni a munkavállalók után), a helyi polgármesternek kell majd bejelentenie a munkaerőigényét.

Ezután a polgármester fogja kiválasztani a megfelelő közmunkásokat, majd leadni a listát a járási hivatalnak, amely szól a közmunkás foglalkoztatójának, hogy mentse fel a „munkavégzési és rendelkezésre állási” kötelezettsége alól, a közmunkásnak pedig át kell mennie az idénymunkára, mert ha nem teszi, akkor három hónapra ki kell zárni a közmunkából és a segélyezésből is. A javaslat alapján pedig fel sem mondhatna például a rossz munkakörülmények miatt, mert ha otthagyja a neki kijelölt munkát, akkor három hónapra elveszítheti a közmunkát is.

A törvényjavaslat így azt jelenti, hogy a közmunkásokat lényegében szervezetten átküldenének szezonális mezőgazdasági munkákra, erről pedig a helyi polgármesternek kellene gyakorlatilag egy személyben döntenie.

A Belügyminisztérium közleménye szerint a törvényjavaslat nem kívánja röghöz kötni a munkavállalókat, hiszen a munkaviszony továbbra is a munkavállaló és a munkáltató megegyezése alapján jönne létre. Egy másik, a parlament előtt lévő törvényjavaslatra hivatkozva azt írják: attól függően mentik fel a közmunkást a munkavégzés alól, hogy „tesz-e írásbeli nyilatkozatot”. A BM is hivatkozik viszont a jelenleg is hatályos törvényre, amely szerint a felajánlott megfelelő munkahely el nem fogadását kizárással szankcionálják. A lényeg a tárca szerint, hogy „csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon”.

A javaslatot, más előterjesztések mellett, a jövő héten, június 16-17-én rendkívüli ülésen kezdheti tárgyalni a parlament.

 (forrás: hvg.hu)

2015. június 7., vasárnap

Ez a közfoglalkoztatottak esetében miért nem jár?

Megduplázzák a gyermek után járó pótszabadságot

A családtámogatások mindegyike elérhető a férfiak számára is. A kormány célja ezzel az, hogy az apák is minél inkább jelen tudjanak lenni a család életében, részt tudjanak vállalni a gyermekek nevelésében – erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszélt a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szerdai budapesti rendezvényén.

Novák Katalin a VII. kerületi HellóAnyu! családbarát közösségi kávézóban azt mondta, a munka és a családi élet összeegyeztetése legalább akkora kihívás a dolgozó apák, mint az anyák számára, ezért szeretnék elismerni, támogatni és megerősíteni őket a minél aktívabb apai szerepükben. Az apák fokozottabb családi szerepvállalását segítő kormányzati intézkedések között említette a gyerekek után járó pótszabadság idejének kétszeresére emelését.

Duplázzák a szabadságot

Elmondta, korábban egy gyerek után 2, két gyerek után 4, három vagy több gyerek után 7 nap pótszabadság járt az egyik szülőnek, ezt úgy duplázták meg, hogy lehetővé tették, mindkét szülő igénybe vegye, akár egyszerre is. Az államtitkár úgy fogalmazott, egy gyermek megszületéséhez és felneveléséhez „két igenre” van szükség, az apáéra és az anyáéra is.

Azt hangoztatta, Magyarország családbarát ország, a kormányzat fontosnak tartja ennek a szemléletnek, a gyerekvállalás ösztönzésének a megerősítését, és ebben fontos partnereinek tartja a civil szervezeteket, köztük a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. Az államtitkár bemutatta a mozgalom Apafüzet II., Micsoda változás! című, legújabb kiadványát, amelynek megjelentetését az Emmi is támogatta.

Segítség az apáknak

A kiadvány ismertetője szerint a – védőnők által terjesztett – füzet célja segítséget adni az apák számára, hogy a gyerek érkezésével együtt járó „izgalmas és kritikus” időszakban helyt tudjanak állni. A füzettel a házasságok, kapcsolatok megóvása, a válások megelőzése is fontos cél – írták. A kiadvány írói – Andrek Andrea és Léder László pszichológus – a sajtótájékoztatón arról beszéltek, abban kívántak segítséget nyújtani a családoknak, hogy felismerjék az apák jelenlétének értékét a gyermek fejlődése és a család egészséges működése szempontjából, különösen az első, kulcsfontosságúnak számító évben.

A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az apára a gyermeknek ugyanakkora szüksége van, mint az anyára, ezért cél, hogy az apa közvetlen kapcsolatot alakítson ki a gyerekkel, ne csak az anyán keresztül. Azt is mondták, a kisgyermekek, akiknek jó a kapcsolatuk az apával, már a harmadik hónaptól jobban tudnak kommunikálni, és jobb lesz a mozgásfejlődésük is.

Hogy megszülethessenek a gyermekek

A füzetet kiadó mozgalmat 2009-ben Kopp Mária orvos hívta életre azzal a céllal, hogy annyi gyerek születhessen, ahányat a családalapító fiatalok terveznek. Ennek érdekében a civil szervezet számos konkrét javaslatot terjesztett már a döntéshozók elé, ezek közül többet be is építettek a kormányzati családpolitikába. Felmérések szerint a fiatal párok két-három gyereket szeretnének, ám végül átlagosan mindössze 1,3 gyermek születik meg a kapcsolatokból.

A mozgalom kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés valamennyi frakcióvezetője közös, ötpárti nyilatkozatot adott ki, amelyben a politikusok vállalták, hogy támogatni fognak minden olyan családpolitikai intézkedést, amely a születésszám növekedését eredményezheti. A nyilatkozatot idén májusban mind az öt, frakcióval rendelkező parlamenti párt képviselője megerősítette az Akadémián tartott nemzetközi családnap alkalmából.

(mno.hu)

2015. június 5., péntek

origo.hu -Több idénymunkát vállalhatnak a közmunkások

A mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban vagy akár a vendéglátásban is végezhetnek alkalmi, illetve idénymunkát a közfoglalkoztatottak, akik évi 120 nap fizetés nélküli szabadságot kaphatnak. Erről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium () munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán pénteken.

A díjazás úgy történik, hogy a mezőgazdasági munkaadó napi 500, míg más alkalmi foglalkoztató napi 1000 forintot von le a foglalkoztatott béréből, azt más adó- illetve járulék nem terheli. Így a nettó járandóság meghaladja a minimálbért - jelezte az államtitkár.

Kérdésre válaszolva elmondta: ilyen alkalmi foglalkoztatás jelenleg is létezik és 3-90 napig tarthat. Most a felső határ tolódik ki egy hónappal. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter május végén számolt be a közfoglalkoztatottakat érintő változásról. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek közül minél többen a piaci foglalkoztatás irányába mozduljanak.

2015. június 4., csütörtök

Trianon 95-ik évfordulóján

95 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni szerződést, melyről Baldwin brit miniszterelnök azt mondta, hogy "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."
A békeszerződés értelmében Magyarországtól elcsatolták területének ¾-ét és lakosságának 2/3-át. Magyarország 382.870 km2 területéből 92.963 km2-t, 18.264.533 főnyi lakosságából pedig 7.615.117 főt tarthatott meg.
A trianoni, a versaillesi békerendszer keretében kötött többi szerződéstől eltérően, nem tartalmazta és nem is alkalmazta a népszavazás elvét. „Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében. Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között” – mondta Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke. A népek önrendelkezésének elvét a legkirívóbban ugyan hazánk esetében sértették meg, de nem Magyarország volt a sérelem egyetlen szenvedő alanya. Meghiúsították Írország, Egyiptom és India önrendelkezését is. Az új államok, Jugoszlávia és Csehszlovákia sem a népek önrendelkezési joga alapján születtek. Az önrendelkezés elvét kiszorította a győztes hatalmak gyakorlata a világ újrafelosztására, és a Szovjetunióban végbement forradalmi változás tovaterjedésének feltartóztatására. "Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak” – értékelte Lenin a versaillesi békerendszert. Francesco Nitti olasz miniszterelnök pedig így vélekedett róla: "Trianonban egyetlen országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki sem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek."
A népek önrendelkezési elve Trianon óta is számtalan esetben megsérült szerte a világon, így Európában is. Ma a leglátványosabban Ukrajnában sérül, ahol még az anyanyelv használatának jogától is megfosztják az országot alkotó népeket, nemzeti kisebbségeket, etnikumokat, köztük a kárpátaljai magyarokat, ruszinokat és Kelet-Ukrajna 7,5 millió orosz lakosát. Teszik ezt az Egyesült Államok egyetértésével, és a kijevi hatalmi csoportnak nyújtott támogatásával. Annak a világhatalomnak a közreműködésével, amely az önrendelkezést alárendelte a keleti terjeszkedéshez fűződő érdekének, és mellyel Magyarország szövetségre lépett a NATO-ban.
Simó Endre

2015. május 27., szerda

LMP parlament: Gyere haza, vár a közmunka?

Ha a kormány továbbra is semmibe veszi a magyar fiatalokat, akkor ez az ország el fog veszteni egy komplett réteget, aki akar, tud és kezdeni akar valamit az életével. Amíg a fizetéseket és a dolgozói jogokat ennyire alacsonyan tartják, semmibe veszik, amíg az adórendszer nem az átlagos vagy az alatti keresetűeknek és a magyar kis- és középvállalkozásoknak kedvez, amíg az oktatásból, a szociális rendszerből és az egészségügyből csak kivonni tudnak forrásokat, amíg a korrupció és az uram-bátyám világ elfojtja a valódi innovációt és a tehetséget, addig a kivándorlás nem fog megállni, sőt, lassulni sem – Szél Bernadett interpellációjára Czomba Sándor államtitkár nem válaszolt érdemben.

2015. május 22., péntek

vs.hu-"KIRÚGTAK, AZTÁN KÖZMUNKÁSKÉNT ALÁZTAK MEG UGYANOTT"


„Ha szükség van az adott munkakörre, az adott ember jól is végzi a dolgát, akkor miért kell emberileg kizsigerelni, megalázni?” – így kesergett a VS.hu-nak az egykori közalkalmazott, akit kirúgtak, majd a régi főnöke közmunkásnak hívta vissza. Egymás után többször.

Elbocsátják közalkalmazottként, majd visszaveszik közmunkásként – szinte minden napra jut hír mostanában a jelenségről. Először a VS.hu írtamájus elején, hogy több ezer közalkalmazott szélnek eresztésére készülhet a kormány, és nem kizárt, hogy sokuk munkáját közmunkásokkal végeztetik majd el. Aztán Szél Bernadett, az LMP társelnöke Balog Zoltán miniszter figyelmét hívta fel, hogy az iskolákat működtető Klik-nél is volt olyan eset, hogy valaki saját volt munkáját kapta meg közmunkásként, ezt a fideszes Révész Máriusz is megerősítette. Balog vizsgálatokat ígért, több szakszervezet pedig tiltakozott.
Lapunknak sikerült beszélnie valakivel, akivel ugyanez történt. Már nem közmunkás, elege lett a megaláztatásból. Nem akarta, hogy felismerjék, így nevét és volt munkahelyét nem közöljük.

Hol dolgozott?
Egy vidéki kulturális intézményben voltam részmunkaidős közalkalmazott nyolc éven keresztül egészen 2011-ig. Aztán átvette az intézményt a megyétől a helyi önkormányzat. Ekkor megszűnt a munkaköröm is. Engem és még egy nyugdíjkorhatár előtt álló munkatársamat rúgták ekkor ki.

Mondták akkor rögtön, hogy majd visszaveszik önt közmunkásként?
Nem, körülbelül hat hónap múlva hívtak vissza közmunkásnak, ugyanabba a munkakörbe, amit korábban is végeztem.

Mit szólt hozzá?
Örömmel elvállaltam, mert szenvedélyesen imádtam a munkámat. Már ekkor megkaptam az egyik volt munkatársamtól – aki megmaradt közalkalmazottnak – hogy én csak mint közmunkás vagyok ott. Holott ugyanazokat a feladatokat láttam el közmunkásként, mint amit előtte nyolc évig közalkalmazottként. Annyi volt a különbség, hogy korábban napi négy órát dolgoztam, a közmunkaprogram előírásai miatt pedig ekkortól hat órát.

Kevesebbet keresett a közmunkával?
Éppen a hat óra miatt nem, nagyjából ugyanúgy jöttem ki belőle, csak aztán letelt a közmunka, pár hónap pihenő következett a következő közmunkaprogram kezdetéig. Akkor ismét visszahívtak, ugyanabba a pozícióba. Elfogadtam, mert egyrészt a munkám töretlenül a szenvedélyem volt, másrészt a városban, ahol élek, enyhén szólva nem sok munkalehetőség akadt már akkoriban sem.
Ez még mindig nem a kulturális közmunka volt, hanem a hagyományos. (Hogy mi a különbség, arról oldalt, a keretes anyagunkban olvashat.) Miután letelt, részmunkaidős határozott idejű szerződést kötött velem az önkormányzat, hogy dolgozzak továbbra is a régi munkahelyemen. Ekkor kezdődtek el igazán a problémák.

Miért?
Egyszer csak felvettek kulturális közmunkásokat nyolc órában, akiknek beszámították a bérükbe a végzettségeiket is. Én mindvégig úgy voltam elkönyvelve, mint akinek csak nyolc általánosa van. Én ott dolgoztam közmunkás éveimet is beleszámítva akkor már tizedik éve, és jönnek teljesen idegenek, akiket nyolc órában foglalkoztatnak.

Mit szólt hozzá a főnöke?
Eleinte teljesen jó viszonyban voltunk, miután kirúgtak, ő hívott vissza, hogy közmunkásként alkalmaznának. Akkor romlott el a viszonyunk, amikor az említett kulturális közmunkások jöttek. Nekem nem is szóltak, hogy ilyeneket vesznek fel, pedig azzal én is jobban jártam volna, hiszen érettségim is van, amivel többet kereshettem volna, mint ahogy el voltam könyvelve, nyolc általánost végzettként.
Amikor rákérdeztem a főnökömnél, hogy miért nem szóltak, először hárított, azt mondta, ő se tudott róla, hogy ilyen dolgozók jönnek. Aztán később már azt mondta, azért nem lehetett engem átvenni kulturálisnak, mert a határozott idejű szerződésemet nem lehet megszüntetni.

Mi történt azután, hogy lejárt a szerződése? Foglalkoztatták volna tovább?
Igen, újra felvettek volna közmunkásként, de szerintem annyira megalázó volt a helyzet, hogy nem vállaltam. Én ott vagyok ennyi éve, valójában mindenki elégedett a munkámmal, a hozzáállásommal, és erre jönnek idegenek, és ők többet érnek, jobban számítanak, mint egy rutinos, régi dolgozó. Ellehetetlenítve éreztem magam, és méltatlannak is tartottam ezt az egészet.
Másrészt azért sem vállaltam el, mert közben lett egy másik részmunkaidős állásom, a közmunka mellett pedig nem tarthattam volna meg. Ha pedig a közmunkát választom, akkor nyilvánvalóan életem végéig közmunkás leszek. A kormány érdeke az olcsó munkaerő, a foglalkoztatottság növelése, visszavezetni az embereket a munka világába, de engem hova vezettek vissza? Oda, ahonnan kirúgtak? Egyébként is, mit takar az, hogy valakit, aki már valaha dolgozott, visszavezetnek a munka világába?


A kulturális közmunkaprogram 2013 novemberében indult, február végénjelentették bea harmadik hullámát. Ebben érettségizett és a diplomás munkanélküliek vehetnek részt, határozott idejű, legfeljebb egy éves szerződéssel. A közmunka előtt képzésben részesülnek, ha szakképesítést igénylő feladatot látnak el, akkor több pénzt kapnak, mint a közmunkások. Több mint 6000 kulturális közfoglalkoztatott van Magyarországon.

2015. május 21., csütörtök

LMP: a kormány tette lehetővé a közmunkás-trükközést

A Lehet Más a Politika (LMP) törvénymódosítást nyújt be: ne rúgjanak ki dolgozót azért, hogy helyére közmunkást vegyenek fel.

A kormány 2013 novemberében hatályon kívül helyezte azt a rendeleti garanciát, ami kimondta, hogy csak létszámbővítés mellett alkalmazhatóak közmunkások, azaz a közmunkával bővíteni kell a statisztikai létszámot – írja az LMP közleményében. A párt szerint a módosítás „azt jelentette, hogy meglevő alkalmazottak kirúgása árán is lehet alkalmazni közmunkásokat." Ezzel a lépéssel a kormány szélesre tárta a kaput a közmunkások jogsértő alkalmazása előtt, ezért nem háríthatja tovább a felelősséget.

Az LMP szerint ugyanakkor a rendeleti garancia megszüntetése ellenére jogellenesnek tekinthető az a gyakorlat, amely során abból a célból történik meg egy alkalmazott elbocsátása, hogy a helyébe olcsóbb munkaerő kerülhessen. Ez ugyanis sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozza – írják.

Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány egy előkészített stratégia szerint egyre nagyobb arányban cseréli az állami szférában közmunkásokra a magasabb fizetéseken foglalkoztatott dolgozókat. „Felháborító, hogy a kormány a közszférában dolgozók bérköltségein akar spórolni, ezért még lejjebb nyomja az amúgy is hét éve befagyasztott béreket" – írják, a párt ezért kezdeményezi, hogy a Költségvetési bizottság állítson fel egy ellenőrző albizottságot a közmunkával kapcsolatos visszaélések feltárására.

Az LMP törvényjavaslatot nyújt be, kimondva: tilos azonos, vagy hasonló munkakörben, határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozókat elbocsátani a közmunkások alkalmazását megelőző fél évben, illetve a közmunka időtartama alatt.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla: a DK törvényben tiltaná meg, hogy a közszférában dolgozókat "embertelen és igazságtalan" módon közmunkásként foglalkoztassák vissza a korábbinál lényegesen kisebb jövedelemmel.

(Hír 24)

2015. május 20., szerda

MUNKAJOGI INFORMÁCIÓK


Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (1088 Budapest, Múzeum utca 17.) 
Nemzetgazdasági Minisztérium Munkajogi Ügyfélszolgálata (1086 Budapest, Szeszgyár utca 4. - Tel: 06 1 299 1068)

Zöld szám: 06 80 204 292 
E-mail: munkafelugy-info@ngm.gov.hu
Hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30