Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2015. április 5., vasárnap

Fagyhalál Magyarországon – a Magyar Szociális Fórum tízévi összesítése

Budapest, 2015. április 4. szombat (MSZF)

     Magyarországon tíz év alatt megközelítőleg 2500-an vesztették életüket fagyhalál következtében. 1286-an 2010 és 2015 között, további 1191-en pedig 2005 és 2010 között – tudatta a Magyar Szociális Fórum a rendkívüli kihűléses halálesetekről szombaton közzétett összesítő jelentésében.
     A Szociális Fórum kimutatása szerint 2010-2011 telén több mint 400, 2011-2012 telén 330, 2012-2013 telén csaknem 300, 2013-2014 telén 119, 2014-2015 telén pedig 137 fagyhalál eset történt az országban.
    2005-2006 telén 271-en, 2006-2007 telén 215-en, 2007-2008 között 203-an, 2008-2009 telén 222-en, 2009-2010 között pedig 280-an fagytak meg.
    A mögöttünk hagyott télen 137 honfitársunk távozott az élők sorából. Még márciusban is tucatnyian fagytak meg – tűnik ki a március 31-i legfrissebb adatokból.
    Az elmúlt tíz év átlagát tekintve lényegében fele-fele arányban hűltek ki a szabad ég alatt (közterületen), és saját fűtetlen otthonukban. Az elmúlt öt év arányait tekintve viszont túlsúlyba kerültek a fűtetlen otthonukban elhunytak (52 százalék) a szabad ég alatt meghaltakkal szemben (48 százalék). A hatósági nyilvántartás szempontjából külön kategóriának számít a kórházba szállítás közben, illetve a kórházba kerülés után meghalt népesség. Ez a bekövetkezett összes fagyhaláleset kb. 22 százalékára tehető.
   Túlnyomó többségükben férfiak távoztak az élők sorából. A nők aránya kb. 17 százaléknyi. A rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint az áldozatok között nem volt gyermek. Az eddigi legfiatalabb áldozat 20 éves volt, a legidősebb pedig 92. Mindketten az elmúlt télen fagytak meg.
   A Magyar Szociális Fórum köszönetét fejezte ki azoknak, akik annak dacára sem tagadták meg a rendkívüli kihűléses halálesetekre vonatkozó adatszolgáltatást, hogy a jelzett időszak kormányai – politikai színezetüktől függetlenül - igyekeztek akadályozni a tényekről szóló tájékoztatást, és elkendőzni az emberéletben bekövetkezett tömeges pusztulást.+++

Kiadta: MSZF SZK

2015. március 27., péntek

mfor.hu- Baj van? Rengeteg új munkanélküli lett hirtelen

Januárról februárra hirtelen 15 400 fővel emelkedett a munkanélküliek száma, amihez hasonlóra az elmúlt időszakban nem volt példa. Noha 2013 januárjában pontosan ugyanekkora emelkedést mutatott a létszám, ha szigorúan vesszük az adatokat, akkor ahhoz, hogy ennél nagyobb növekedést lássunk, egészen 2012 januárjáig kell visszamenni.
A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint a 2014.december-2015.február közötti időszak átlagában 345,2 ezer munkanélküli volt a 15-74 éves korcsoportban az egy hónappal korábbi 320 ezer után. Noha havi szinten a múltbeli adatok alapján igen jelentősnek értékelhetjük ezt az ugrást, az egy évvel korábbi létszámnál ez még mindig kevesebb, akkor 384 ezren voltak munka nélkül. 
Ezzel a munkanélküliségi ráta is a korábbi 7,4 százalékról 7,7 százalékra ugrott a februárral végződő három hónapban. 
Bár, ahogy már írtuk, ez az ugrás igen jelentős, a folyamat önmagában nem okoz meglepetést. Sőt, talán még a mértékén sem nagyon kell csodálkoznia annak, aki olvassa a témában született cikkeinket itt az mfor-on. 
Alapvetően 3 dolog okozhatta a több mint 15 ezer új munkanélkülit. 
  1. Egyéb statisztikai adatok alapján a közfoglalkoztatás az idei év első két hónapjában visszavett a tempójából, hiszen kevesebb új közmunkás állást is jelentettek be, ennek következményeként a közfoglalkoztatottak számában is mérséklődés mutatkozott a korábbi hónapokhoz képest. Noha önmagában a 170-180 ezer fős létszám így is tekintélyesnek nevezhető.
  2. A munkaerőpiac szezonalitásából fakadóan - mesterséges hatásoktól mentes piacon - az év első hónapjaiban rendre nő a munkanélküliség és csökken a foglalkoztatás, mivel a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák alacsonyabb számban támasztanak keresletet a piacon.
  3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az év első két hónapjában szokatlanul - sőt a válság óta nem látott - nagy számban bocsátottak el dolgozókat a cégek csoportos létszámleépítés keretén belül. Az érintettek többsége pedig nagyobb eséllyel válik bizonyos ideig munkanélkülivé, mint egyből új állás találjon magának. 
A foglalkoztatás ennyire nem csökkent
A munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan a foglalkoztatottság csak kisebb mértékben csökkent, a most közölt 4,124 millió ember ugyanis alig 3 ezer fővel kevesebb az egy hónappal korábban mért adatnál. Az egy évvel korábbi állapotot pedig 141 ezer fővel haladja meg 2015 februárja. A foglalkoztatási ráta a január 54,6 százalékon stagnált, egy évvel korábban még 52,9 százalékot regisztrált a KSH. 
Ha a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának változását összevetjük, láthatjuk, hogy utóbbi növekedése bőven meghaladta a foglalkoztatotti szám csökkenésének mértékét. Ennek magyarázata az lehet, hogy a piacon megjelentek eddig "rejtett" munkanélküliek is, akik korábban élethelyzetükből, netán egészségi állapotukból, vagy esetleg saját elhatározból fakadóan nem jelentek meg a piac kínálati oldalán. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a gazdaságilag inaktívak létszáma 16 ezerrel csökkent, melyből 12 ezren a munkaerőpiaci visszatéréssel a gazdaságilag aktívak számát növelték. 

Székely Sarolta
mfor.hu

kapospont.hu- 160 embert vesznek fel Somogyban

Tisztábbak lesznek a vasútállomások, rendezettebbek a jegypénztárak és összeszedik a sínek környékén eldobált illegális szemetet. Elindult a MÁV közmunkaprogramja is.


Országszerte 1600 ember közfoglalkoztatását tervezi a vasúttársaság.

Megyénkben szinte az összes nagyobb és néhány kisebb pályaudvarán dolgoznak majd a korábbi munkanélküliek.

Úgy tudjuk Somogyban még 35 emberre van szükségük. A foglalkoztatásra a települési munkaügyi központokban lehet jelentkezni.

A videót itt lehet megnézni:
http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2015-03-25/160_embert_vesznek_fel_somogyban.html

2015. március 26., csütörtök

nol.hu- Negyedmillió közmunkás lesz nyárra

Akár tetszik, akár nem, szükség van a közfoglalkoztatásra, mert e nélkül alacsonyan képzett emberek tízezrei maradnának munka nélkül – állítják a belügyi tárcánál. Az idén nyáron több mint negyedmillió embert kívánnak foglalkoztatni.
Az idén a közfoglalkoztatottak száma havi átlagban 213 ezer fő lesz, és a nyáron várhatóan 260 ezer embernek adhatnak munkát – tudtuk meg belügyi forrásból. A kormány céljai között szerepelt, hogy a tavalyinál is több ember dolgozhasson – hangsúlyozzák a tárca illetékesei –, így a korábbinál 35 ezerrel kevesebb állástalannak kell beérnie a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, ami 23 ezer forintnál kevesebb.

A rendelkezésre álló keret – ez az idén 270 milliárd forint – elosztásánál a minisztérium figyelemmel volt a jelentős területi különbségekre, tehát a hátrányos helyzetű kistérségek számra nagyobb összeget bocsátanak rendelkezésre. Így például Borsod, Hajdú, Szabolcs, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy megye több támogatásra számíthat.

A közfoglalkoztatás egyébként jóval több, mint aminek sokan látni akarják: ez állami munkahelyteremtés, ugyanakkor fontos szerepe van a terület- és vidékfejlesztésben is – állítják a tárca illetékesei. Szerintük tudomásul kell venni, hogyaz ország bizonyos területein vagy ilyen módon adnak munkát az embereknek, vagy sehogy, és akkor marad a segély.

Ezért a gyakorlati szakemberek nem kizárólag azt tartják fontosnak, hogy a közmunkából mennyien kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.

Álláspontjuk szerint sok tízezerre tehető azok száma, akiket a versenyszférában a képességeik alapján valószínűleg nem alkalmaznának. Ha pedig valakinek van a piacon értékesíthető szakképzettsége, a tapasztalatok szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb állást találjon. Ez a saját érdeke is, hiszen a körülbelül ötvenezer forintos nettó közfoglalkoztatotti bér a segélynek több mint kétszerese ugyan, de alacsonyabb a minimálbérnél.

A közfoglalkoztatás értékteremtő tevékenység – állítják a minisztériumban –, hiszen például a hosszabb időtartamú foglalkoztatás keretében a helyhatóságok nagyjából negyvenezer főt alkalmazhatnak kifejezetten a törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatok elvégzésére. Ezzel kapcsolatban többször felmerült, hogy elbocsátanak embereket, s azután az ilyen munkát állami pénzből végeztetik el.

A tárcánál másként látják, mert leépítés után ugyanarra a tevékenységre nem lehet közfoglalkoztatottat alkalmazni. Mindazonáltal nem zárják ki, hogy ez néhol előfordulhat – bár ezt a támogatásra vonatkozó hatósági szerződésekben tiltják –, viszont sokkal rosszabbnak tartanák, ha valahol források hiányában ellátatlanul maradnának önkormányzati feladatok.

A kistérségi Start mintaprogramok keretében – kizárólag a hátrányos helyzetű településeken – körülbelül nyolcvanötezer ember dolgozhat. Támogatást adnak egyebek mellett belvízrendezésre, belterületi és mezőgazdasági utak karbantartására, illegális szemétlerakók felszámolására, a megújuló energia hasznosítására és mezőgazdasági projektekre is.

Az utóbbiakat a szakértők szerint azért is érdemes bővíteni, mert ez valódi kitörési lehetőséget teremt. A közmunkások ugyanis szociális szövetkezetet hozhatnak létre – eddig körülbelül százat alapítottak meg a Start-programok alapjain –, s akkor haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenes használatba kapják a termőföldet, az állatállományt és a termeléshez szükséges valamennyi eszközt is.

KSH: kevesebben lettek
Januárban 12,5 ezerrel esett vissza a közmunkások száma decemberhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Összesen 176,1 ezer embert foglalkoztattak közmunkaprogramban, közülük 18 ezer a verseny-, illetve a nonprofit szférában dolgozhatott. Folytatódott a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának csökkentése, állományuk az egy évvel korábbi ötezerről alig hatszázra esett vissza. Pozitív hír viszont, hogy tavaly fél év elteltével ismét meghaladta a 80 ezer forintot a közfoglalkoztatottak bruttó átlagfizetése – igaz, csak 48 forinttal. (K. B.)

Ők a közfoglalkoztatotti státus mellett tagként munkavégzésre irányuló jogviszony mellett dolgozhatnak akár a korábbinál magasabb jövedelemért. Arra a kérdésre, hogy ezzel nem teszik-e tönkre a piaci alapon működő helyi gazdákat, forrásaink leszögezték: a mezőgazdasági termelők jelentős mértékű támogatáshoz juthatnak, ezért nem gondolják, hogy a szociális szövetkezetek indokolatlan versenyelőnyhöz jutnának.

A közfoglalkoztatás harmadik lábát az országos mintaprogramok jelentik. Elsősorban a vízügyi igazgatóságok, vízi társulatok, az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok kínálnak munkaalkalmat, de sokan dolgoznak a MÁV-nál és az állami, valamint önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezeteknél is. Ez összességében további hatvanötezer álláshelyet jelent.

Idén is igen jelentős számban vehetnek részt különféle, zömében uniós forrásból finanszírozott képzéseken az állástalanok. A tárca tájékoztatása szerint március végéig csaknem harmincezer fő vesz részt tanfolyamokon, míg a tervek szerint júliustól körülbelül ötvenezer főt vonnak be; ők akár államilag elismert szakképesítést is szerezhetnek. Nem kevesen vannak azonban olyan emberek is, akiknél az alapkompetenciák fejlesztésére van szükség, mert az írás, az olvasás, a szövegértés és a számolás is gondot okoz nekik. Számukra betanító képzést szerveznek, és így alkalmassá válnak egyszerűbb, élőmunka-igényes feladatok elvégzésére.

2015. március 25., szerda

Majdnem félmillió közmunkás volt már tavaly?

Közel 96 ezerrel többen vettek részt a közfoglalkoztatásban tavaly 2013-hoz képest - derült ki a Belügyminisztérium mfor.hu-nak küldött válaszából.
2014-ben a közfoglalkoztatásban érintett nettó létszám 482 843 fő volt - közölte kérdésünkre a Belügyminisztérium. Ez a szám közel 96 ezerrel magasabb a 2013-asnál (ekkor 386 ezren voltak közmunkások), a 2012.évi adatot pedig több mint 221 ezerrel haladja meg.
Mivel a tavalyi évi költségvetés alapján a cél az volt, hogy 250-300 ezer ember helyezkedjen el ilyen formában, kijelenthető, hogy a célt bőven túlteljesítette a kormány. Noha arra fontos felhívni a figyelmet, hogy a Belügyiminisztérium által közölt szám nettó értéket jelent. A tárca tájékoztatása szerint ez alapvetően azok létszáma, akik a vizsgált időszakban a közfoglalkoztatás valamely fő típusában legalább egy napon közfoglalkoztatásban részt vettek. "Ha egy egyénnek egy időszak alatt több szerződése született a közfoglalkoztatás ugyanazon típusában, tehát ugyanabban a támogatási paraméterben, akkor csak egyszer szerepel. Ha egy személy két szerződése két támogatási paraméterhez kötődik, akkor mindkettőben szerepel.
Támogatási paraméter 
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása, Országos közfoglalkoztatási program támogatása, Kistérségi startmunka mintaprogram.
Bár arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat, hogy hányan szerepelnek két támogatási paraméterben, véleményünk szerint a költségvetésben megfogalmazott célt még ezen személyek levonása után is túlteljesítették.

Mindezt egyébként az államkincstári adatok szerint 225,5 milliárd forintból valósította meg a kormányzat, a megemelt előirányzatként betervezett 231,1 milliárd forint helyett. A tavaly közfoglalkoztatásra elköltött összeg egyébként 54,4 milliárddal haladja meg a 2013-as kiadásokat és 109-cel magasabb a 2012-es kiadásnál. Idén egyébként minden eddiginél többet, 270 milliárd forintot szán a kormány a közfoglalkoztatásra.
Mi a helyzet a legfőbb céllal?
A közfoglalkoztatás egyik legfőbb célja a kormányzati nyilatkozatok szerint az volt, hogy a régóta munkanélküli személyeket visszatereljék az elsődleges munkaerőpiacra. A munkavégzés újbóli "megszerettetésével", a tapasztalatszerzéssel erősítenék a munkavégzési hajlandóságot. Éppen ezért a Belügyminisztériumnál rákérdeztünk arra is, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők hány százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A tárca válaszában kifejtette: a közfoglalkoztatási programból történő kilépést követő 180. napon az elhelyezkedés aránya 2014 első félévében 11,4 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy ha időarányosítjuk a cikkünk elején közölt nettó létszámot, akkor 27,5 ezren találtak magunknak munkát. A tavalyi első féléves arányszám egyébként lényegesen rosszabbnak is nevezhető az egy évvel korábbihoz képest, 2013 első hat hónapjában ugyanis 13,2 százalékos volt az elhelyezkedők aránya. Igaz, ez az év egészét tekintve 11,5 százalékra csökkent, vagyis az év második fele lehúzta az arányt. Amennyiben 2014-ben is hasonló tendencia mutatkozik, akkor könnyen lehet, hogy épp csak meghaladja majd a 10 százalékot az elhelyezkedők aránya.
A Belügyminisztérium kérésünkre elküldte megyei lebontás szerint is az adatokat, melyek szerint tavaly a legtöbb közmunkával érintett személy a rosszabb munkaerőpiaci helyzetű régiókban volt. Így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 78,5 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 70,1 ezer, a rangsor harmadik fokán pedig Hajdú-Bihar áll majdnem 43 ezer közmunkában érintett személlyel. A legkevesebben talán nem nagy meglepetésre Győr-Moson-Sopron megyében voltak, 5,1 ezer fő.
Ami az elhelyezkedni tudók arányát és az ebből felállított rangsort illeti, alapvetően úgy tűnik, hogy a közfoglalkoztatás nem igazán tudja betölteni eredeti, kormányzat által deklarált funkcióját. Az arányokat vizsgálva megállapítható ugyanis, hogy azokban a megyékben, ahol magas a közfoglalkoztatás, országos viszonylatban a legalacsonyabb az elhelyezkedni tudók aránya. Ezzel szemben a jobb munkaerőpiaci lehetőségeket kínáló megyékben, ahol a közmunkára is kisebb szükség van, a programból kilépők is sokkal könnyebben és nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni.
Székely Sarolta

mfor.hu

2015. március 24., kedd

MTI, HR Portal- Adókedvezménytől és szociális ellátástól esik el a közmunkás

A jelenlegi törvény szerint a közfoglalkoztatott jogilag nem álláskereső, ezért a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény nem jár utána. Ráadásul a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthat szociális ellátáshoz. Az ombudsman ezért a törvény pontosítását szorgalmazza.

A szociális törvény pontosítását kérte Székely László ombudsman az emberi erőforrások miniszterétől, annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatásban töltött időtartam minősüljön a munkaügyi szervvel való együttműködési időszaknak - tájékoztatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Egy panaszbeadvány nyomán indított vizsgálat tapasztalatai szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás az álláskeresők esetében kedvezőtlen következményekhez vezet - közölte a hivatal.

Felidézik: a panaszos azt nehezményezte, hogy az elsődleges munkaerő-piacon jelentkezett egy állásra, amelynek hirdetésében feltételként szerepelt a munkaügyi központ által kiállított, tartós álláskeresői státuszt igazoló okmány.

Ezt az okmányt azonban nem kaphatta meg, a munkaügyi központ pedig azzal indokolta az elutasítást, hogy a jelenleg érvényes szabályozás alapján a közfoglalkoztatott jogilag nem minősül álláskeresőnek. A Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolást pedig csak álláskeresők számára adhatják ki.

Mindennek nyomán a panaszos nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges számú álláskeresési napokkal sem. Mert az igazolás feltétele, hogy az álláskereső 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként legyen nyilvántartott. 


A biztos jelentésében elismerte, hogy több foglalkoztatáspolitikai eszköz is szolgálja a tartós munkanélküliek elhelyezkedését, így a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei és a közfoglalkoztatotti programok is.


A közfoglalkoztatásban töltött idővel azonban mindenképpen kitolódik annak lehetősége, hogy a tartós álláskeresők kedvezményével helyezkedjen el az elsődleges munkaerő-piacon, ami azzal járhat, hogy a közfoglalkoztatott megreked a közfoglalkoztatotti rendszerben.

Ebben a helyzetben "a közfoglalkoztatotti létből való kikerülés elősegítése elvárható és szükségszerű, mérlegelésen felülálló állami feladat" - fogalmaz a közleményben a hivatal.

További gond, hogy a közfoglalkoztatásban töltött idő nem számítható be az aktív korúakat szociális ellátásokra jogosító, a munkaügyi központtal folytatott egyéves együttműködési időszakba sem.

Vagyis a nehéz körülmények között élő emberek számára a közfoglalkoztatásban töltött idővel kitolódik a szociális ellátásra való jogosultság megszerzése, ezért a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthatnak szociális ellátáshoz.

Mindezért Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a törvény módosítását - tartalmazza a hivatal közleménye.

2015. március 23., hétfő

Hír24- Kamu közmunkásokkal sikkaszthattak Versenden

Egy helybeli lakos feljelentést tett, amikor rájött, hogy a szerződések szerint közmunkásként foglalkoztatták, miközben ez csak papíron történt meg – derül ki az RTL Klub híradójából.

Sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség Versenden, ugyanis az RTL Klub Híradója szerint hamis munkaszerződésekkel foglalkoztathattak közmunkásokat. Az emberek csak papíron dolgoztak, valójában nem - ezt állítja az egyik érintett.
A nő feljelentést tett a rendőrségen, miután látta a nevében aláírt, hamis szerződést. Kiderült, hogy még 50 hasonló eset lehet a településen.

2015. március 19., csütörtök

Civil békemisszió Ukrajnánál – Jegyzékátadás péntek délelőtt

Budapest, 2015. március 19. csütörtök (MSZF)

     Az Ukrajnával kapcsolatos katonai feszültség éleződése közepette péntek délelőtt békemegmozdulást szervez a Magyar Békekör Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetségénél. Találkozót kértek a misszióvezetővel, hogy átadhassák neki a Békekör jegyzékét a szabadságjogok alakulásáról Ukrajnában, és meghallgassák a véleményét – tudatta csütörtökön a Magyar Szociális Fórum.
     A Békekört alkotó 18 szervezet által aláírt jegyzékben védelmükbe veszik Ruszlan Kocaba ukrán újságírót, akit a kijevi hatóságok hazaárulás vádjával letartóztattak, mert testvérgyilkos háborúról írt, és elítélte az ukrán kormány oroszellenes politikáját.
    „Régóta figyelemmel kísérjük az ukrán helyzet alakulását és kihatását Európa biztonságára, benne Magyarországéra. Mi nem akarunk háborúba keveredni Oroszországgal az Önök elhibázott politikája miatt! Azt sem akarjuk, hogy Ukrajnában élő magyar testvéreinket ágyútölteléknek használják Kelet-Ukrajna orosz ajkú millióival szemben! Elítéljük a népek egymásra uszítását! Egyetértünk a magyar kormány keletinyitás-politikájával. Az a célunk, hogy hazánk jó viszonyban éljen Kelettel és Nyugattal egyaránt” – áll a jegyzékben, melynek teljes szövegét az átadást követően a helyszínen tartott sajtóértekezleten hozzák nyilvánosságra.
     A Magyar Békekör vár az eseményre mindenkit, aki hazánk nemzeti érdekének tartja a békét, és ellenzi, hogy Magyarországot háborúba keverjék.
     Az esemény időpontja: 2015. március 20. péntek délelőtt 10 óra.
Helyszíne: Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 84/B.
A jegyzék átadását sajtótájékoztatóval kötjük egybe.+++

Kiadta: MSZF SZK