Napszámost faraghat a közmunkásból az országgyűlés, ha a képviselők rábólintanak Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára: a mezőgazdasági vállalkozók májustól októberig egyszerűsített foglalkoztatásra a polgármesterektől közmunkásokat igényelhetnek, a kiválasztott érintetteknek pedig el kell fogadniuk az idénymunkát, különben három hónapra kimaradnak a közmunkából és a segélyezésből.
A gazdák természetesen támogatják a törvény elfogadását, hiszen minimálbérért és napi ötszáz forintnyi járulékért olcsó munkaerőhöz jutnának, az önkormányzatok szerint viszont nem jó, hogy lassan minden területen közmunkásokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt.
– Igény lenne rá – állította Hársházi Péter somodori-szentgáloskéri mezőgazdasági vállalkozó –, rengeteg területen foglalkoztatni tudnánk közmunkásokat. A kertészetekben, gyümölcsösökben jellemzően napszámosok dolgoznak a csúcsidényben, de a gabonatermelőknek is segítséget jelenthet. Jelentősen csökkenteni lehetne a belvízveszélyt, ha az árkokat, elfolyókat karbantartanák, irtanák az erdő-gyepű határt.
Hársházi Péter a cukorrépa-földjén is napszámosokat foglalkoztat, általában az Alföldről tud idénymunkásokat szerződtetni kapálásra. Somogyban a napszámosok átlagosan ötszáz forintot keresnek óránként, vagyis naponta hivatalosan négyezer forintot – gyakran persze ennél hosszabb a munkaidő, s így a munkabér is magasabb. A közmunkások egyszerűsített foglalkoztatása tehát olcsóbb lenne, hiszen minimálbért kapnának csak, illetve ötszáz forint járulékot kellene fizetni utánuk naponta.
– Ez persze okozhatna bérfeszültséget, ahol közmunkás és napszámos egyszerre dolgozik – ismerte el a vállalkozó, aki szerint a napszámosbér ettől még nem változna. – A közmunkás számára viszont előnyt jelentene, ha jól dolgozik, esélye lenne állandó munkahelyre a gazdánál.
A településvezetők nem ennyire optimisták. Varga András várdai polgármester szerint a falvak vélhetően rosszul járnának, hiszen a legképzettebb, legjobban használható közmunkások kerülnének el napszámosnak.
– Nem hiszem, hogy az emberek szívesebben lennének idény-, mint közmunkások – tette hozzá. – Nálunk például sok a szakmunkás, s így valódi, értékteremtő munkákat tudunk elvégeztetni a közmunkásokkal a faluban. Nem hiszem, hogy egy kőműves, egy szobafestő vagy egy asztalos örülne, ha kapálnia kellene egész nap.
Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere is, aki szerint a közmunka-program, noha bizonyos finomításokra még szüksége lenne, de kifejezetten hasznos, ha értelmes projekteket akarnak megvalósítani az érintettekkel.
– Akiket a kötelező napszámmal meglehetősen megaláznának – jegyezte meg Süle Tibor –, hiszen ugyanazt a munkát kellene elvégezniük, mint egy idénymunkással, csak éppen kevesebb pénzért. Persze, mivel ott lebegne a fejük felett a három hónapos büntetés lehetősége, elvállalnák. De miért kell répát kapáltatni, vagy erdősávot írtatni valakivel, ha a településen érdemi munkát tud végezni. Nálunk erre van is lehetőség, és még soha senkivel nem kellett veszekednem, ha a közmunkaprogramba akartam irányítani az illetőt.
Az alsóbogáti polgármester hozzátette, a meghatározott május-októberi időszak sem ideális, hiszen az önkormányzatok tavasszal pályáznak a különféle projektekre, melyek meghatározott létszámmal futnak, s ha ki kell adniuk a közmunkásokat napszámra, a saját programjaikat nem tudják normálisan befejezni.
– Télre kellene munka a legtöbb embernek, de akkorra a gazdák sem tudnak nekik adni – mondta. – Amúgy szerintem a mezőgazdasági vállalkozók éppen elég területalapú támogatást kapnak, hogy normálisan alkalmazzanak munkásokat, s ne a közmunkásokra hagyatkozzanak...
Jobbágysorban?
Három hónapra kikerülhet a közmunkaprogramból és a segélyezésből, aki nem vállalja a napszámot, vagy munkaviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg, áll a törvényjavaslatban.
– Ez szimpla zsarolás és megfélemlítés – mondta Péter, aki egy Kaposvár környéki településen közmunkás jelenleg –, hiszen az ember nem a saját akaratának megfelelően vállal munkát, vagy vált munkahelyet. Arra kényszerítenek, csak hogy a statisztikában jól mutasson, hogy van munkahelyem, akkor se mondjak föl, ha ott kifejezetten rosszul érzem magam, nem megfelelőek a munkakörülmények, kihasznál és megaláz a főnököm. Ha pedig nem fogadom el, hogy ne menjek ki kapálni a földekre, vagy kaszálni a legelőre, hanem normális munkát akarok végezni a falumban, szintén megbüntetnek: negyed évig egy fillért sem kapok. Vagyis a családja, a gyerekei miatt senki sem fog nemet mondani, megy, ahová küldik. Így lesz a közmunkásból szimpla jobbágy...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése