Titkolózik a kormány az amerikai nehézfegyverek magyarországi telepítéséről

Budapest, 2015. június 21. vasárnap (MSZF)

    A Magyar Békekör vasárnap felszólította a kormányt, hogy egyenesen mondja meg a magyar embereknek, engedélyezi-e vagy sem az amerikai nehézfegyverek és katonák Magyarországra telepítését. A hallgatás olyan benyomást kelt, hogy a kormány kész tények elé akarja állítani a népet az amerikaiakkal folyó titkos tárgyalással, melynek tényét a védelmi helyettes államtitkár után a kormányszóvivő is elismerte – áll a Békekör közleményében.

    A Békekör szerint a honi közvéleményt korántsem nyugtatta meg Siklósi Péter helyettes védelmi államtitkár kijelentése arról, hogy a kormány mindaddig nem alakítja ki hivatalos álláspontját, amíg hivatalos megkeresés nem érkezik amerikai részről. „Akkor miről tárgyaltak eddig?” – szegezte a kérdést a Békekör Hende Csabának, akitől személyes találkozót is kért, de a honvédelmi miniszter válaszra sem méltatta a társadalom nevében feltett kérdést és megkeresést.

     A Békekör közleményében felhívja a figyelmet, hogy június 24-25. között Brüsszelben többek között az amerikai tervről tanácskoznak a NATO védelmi miniszterei. „Megkérdeztük Hende Csabától, milyen instrukcióval utazik Brüsszelbe. Hiszen a magyar embereknek joguk van tudni, mi a kormány álláspontja egy olyan tervről, amely – megvalósulása esetén – Oroszország elleni felvonulási tereppé, és katonai célponttá változtatná hazánkat. A válasz elmaradása arra utal, hogy a kormány titkolja valódi szándékát a közvélemény elől” – jegyezte meg a Békekör.

    A magyar közvéleményt felháborítja, hogy nem csak a kormány burkolózik hallgatásba a népünk biztonságát érintő kérdésről, hanem az országgyűlésben képviselt valamennyi párt is néma.

    „Követeljük, hogy valljanak színt! Mondják meg az embereknek, készen állnak-e, vagy sem végrehajtani az amerikaiak tervét!” – fordult a Békekör az összes párt vezető testületeihez, és parlamenti frakcióihoz.

    A Békekör emlékeztet a rendszerváltás sarkalatos pontjára: Magyarországon ne állomásozzanak idegen katonák, magyar katona pedig ne menjen külföldre. A kérdésben nincs helye kétharmados többségeknek! – szögezik le.

    A Magyar Békekör végül arra szólított fel, hogy szüntessék be a szankciópolitikát, és ezzel tegyék lehetővé az EU ellen válaszlépésként hozott orosz szankciók visszavonását is.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

DK: a kormány rabszolgakölcsönzőt csinál a közmunkaprogramból

A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja a belügyminiszter módosító javaslatát, amelynek alapján szerintük semmi akadálya nem lesz annak, hogy "rabszolgaként béreljék" a közfoglalkoztatottakat, és így a polgármesterek olcsó munkaerőhöz juttassák a fideszes vállalkozókat.

Gréczy Zsolt, a párt szóvivője az MTI-nek kedden küldött közleményében azt írta: a belügyminiszter által benyújtott törvénymódosító javaslat azt tartalmazza, hogy "az agráriumot elfoglalt oligarchák" napi 500 forintért kérhetnek majd közmunkást a polgármesteren keresztül. Hozzátette, ha egy közmunkás nem akar az utasításnak eleget téve például a felcsúti fideszes polgármester, "Mészáros Lőrinc birtokán dolgozni", akkor három hónapra kizárják a közmunkaprogramról.

"A legaljára jutott a Fidesz feudális foglalkoztatáspolitikája" - írják.

A DK szerint "a közmunkaprogram nem szólhat arról, hogy a fideszes kiskirályok jobbágyként dolgoztathassák nyomott áron a munka nélkül maradt, de becsületesen dolgozni akaró embereket".

    

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, illetve a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg.

    

A Belügyminisztérium által az MTI-hez múlt csütörtökön eljuttatott közleményben kiemelték: a javaslat tovább erősíti azt a kormányzati szándékot, hogy biztosított legyen a közfoglalkoztatás lehetősége azok számára, akik munkavégzésre képesek és hajlandóak, azonban az elsődleges munkaerőpiacon átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni.

atv.hu / MTI

Sonline: Közmunkásból így lesz jobbágy? A gazdák örülnek Pintér tervének

Napszámost faraghat a közmunkásból az országgyűlés, ha a képviselők rábólintanak Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára: a mezőgazdasági vállalkozók májustól októberig egyszerűsített foglalkoztatásra a polgármesterektől közmunkásokat igényelhetnek, a kiválasztott érintetteknek pedig el kell fogadniuk az idénymunkát, különben három hónapra kimaradnak a közmunkából és a segélyezésből.

A gazdák természetesen támogatják a törvény elfogadását, hiszen minimálbérért és napi ötszáz forintnyi járulékért olcsó munkaerőhöz jutnának, az önkormányzatok szerint viszont nem jó, hogy lassan minden területen közmunkásokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt. 

– Igény lenne rá – állította Hársházi Péter somodori-szentgáloskéri mezőgazdasági vállalkozó –, rengeteg területen foglalkoztatni tudnánk közmunkásokat. A kertészetekben, gyümölcsösökben jellemzően napszámosok dolgoznak a csúcsidényben, de a gabonatermelőknek is segítséget jelenthet. Jelentősen csökkenteni lehetne a belvízveszélyt, ha az árkokat, elfolyókat karbantartanák, irtanák az erdő-gyepű határt. 

Hársházi Péter a cukorrépa-földjén is napszámosokat foglalkoztat, általában az Alföldről tud idénymunkásokat szerződtetni kapálásra. Somogyban a napszámosok átlagosan ötszáz forintot keresnek óránként, vagyis naponta hivatalosan négyezer forintot – gyakran persze ennél hosszabb a munkaidő, s így a munkabér is magasabb. A közmunkások egyszerűsített foglalkoztatása tehát olcsóbb lenne, hiszen minimálbért kapnának csak, illetve ötszáz forint járulékot kellene fizetni utánuk naponta.

– Ez persze okozhatna bérfeszültséget, ahol közmunkás és napszámos egyszerre dolgozik – ismerte el a vállalkozó, aki szerint a napszámosbér ettől még nem változna. – A közmunkás számára viszont előnyt jelentene, ha jól dolgozik, esélye lenne állandó munkahelyre a gazdánál.

A településvezetők nem ennyire optimisták. Varga András várdai polgármester szerint a falvak vélhetően rosszul járnának, hiszen a legképzettebb, legjobban használható közmunkások kerülnének el napszámosnak.

– Nem hiszem, hogy az emberek szívesebben lennének idény-, mint közmunkások – tette hozzá. – Nálunk például sok a szakmunkás, s így valódi, értékteremtő munkákat tudunk elvégeztetni a közmunkásokkal a faluban. Nem hiszem, hogy egy kőműves, egy szobafestő vagy egy asztalos örülne, ha kapálnia kellene egész nap.

Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere is, aki szerint a közmunka-program, noha bizonyos finomításokra még szüksége lenne, de kifejezetten hasznos, ha értelmes projekteket akarnak megvalósítani az érintettekkel.

– Akiket a kötelező napszámmal meglehetősen megaláznának – jegyezte meg Süle Tibor –, hiszen ugyanazt a munkát kellene elvégezniük, mint egy idénymunkással, csak éppen kevesebb pénzért. Persze, mivel ott lebegne a fejük felett a három hónapos büntetés lehetősége, elvállalnák. De miért kell répát kapáltatni, vagy erdősávot írtatni valakivel, ha a településen érdemi munkát tud végezni. Nálunk erre van is lehetőség, és még soha senkivel nem kellett veszekednem, ha a közmunkaprogramba akartam irányítani az illetőt.

Az alsóbogáti polgármester hozzátette, a meghatározott május-októberi időszak sem ideális, hiszen az önkormányzatok tavasszal pályáznak a különféle projektekre, melyek meghatározott létszámmal futnak, s ha ki kell adniuk a közmunkásokat napszámra, a saját programjaikat nem tudják normálisan befejezni.

– Télre kellene munka a legtöbb embernek, de akkorra a gazdák sem tudnak nekik adni – mondta. – Amúgy szerintem a mezőgazdasági vállalkozók éppen elég területalapú támogatást kapnak, hogy normálisan alkalmazzanak munkásokat, s ne a közmunkásokra hagyatkozzanak... 

Jobbágysorban?

Három hónapra kikerülhet a közmunkaprogramból és a segélyezésből, aki nem vállalja a napszámot, vagy munkaviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg, áll a törvényjavaslatban.

– Ez szimpla zsarolás és megfélemlítés – mondta Péter, aki egy Kaposvár környéki településen közmunkás jelenleg –, hiszen az ember nem a saját akaratának megfelelően vállal munkát, vagy vált munkahelyet. Arra kényszerítenek, csak hogy a statisztikában jól mutasson, hogy van munkahelyem, akkor se mondjak föl, ha ott kifejezetten rosszul érzem magam, nem megfelelőek a munkakörülmények, kihasznál és megaláz a főnököm. Ha pedig nem fogadom el, hogy ne menjek ki kapálni a földekre, vagy kaszálni a legelőre, hanem normális munkát akarok végezni a falumban, szintén megbüntetnek: negyed évig egy fillért sem kapok. Vagyis a családja, a gyerekei miatt senki sem fog nemet mondani, megy, ahová küldik. Így lesz a közmunkásból szimpla jobbágy...

Amerikai nehézfegyverek Magyarországra?

Budapest, 2015. június 14. vasárnap (MSZF)

     Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy nehézfegyverzeteket és egy amerikai zászlóaljat telepít Magyarországra. A harci erők telepítéséről konzultációk folynak a magyar kormánnyal – adta hírül a Magyar Békekört szervező Magyar Szociális Fórum vasárnap reggel, a Pentagon Reuters által idézett forrására hivatkozva.

     Az amerikai bejelentésről a magyar média nem adott hírt, és a magyar kormány sem reagált rá.

     A Reuters szombati jelentése szerint a névtelenséget kérő amerikai hadügyi forrás kijelentette: „Jelentős hadifelszerelést fogunk előre telepíteni Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Bulgáriába, Romániába és valószínűleg Magyarországra”. Tankokról, gyalogsági harci eszközökről, nehéz fegyverekről, és ötezer amerikai katona kelet-európai állomásoztatásáról, köztük egy zászlóalj magyarországi telepítéséről tett említést. Minderről még nem született döntés, de konzultációk folynak a NATO-szövetségesekkel, és várhatóan a NATO védelmi minisztereinek e havi brüsszeli tanácskozásán döntenek róla – mondta a névtelenségbe burkolózó amerikai hadügyi forrás.

    A Magyar Békekört szervező Magyar Szociális Fórum (MSZF) vasárnap arra szólította fel a magyar kormányt, hogy azonnal tájékoztassa a lakosságot, valóban tárgyal-e amerikai haderő magyarországi telepítéséről, és mi az álláspontja az amerikai tervvel kapcsolatban.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Pintér új ötlete: napszámosnak lehetne igényelni a közmunkásokat

Kötelező jelleggel el kellene fogadniuk a közmunkásoknak a nekik "felajánlott" napszámot Pintér Sándor új javaslata szerint, amelyben az áll, hogy a közmunkásokat átvezényelhetik mezőgazdasági idénymunkára. Hogy pontosan kiket, arról a polgármesterek egy személyben dönthetnének.

Mint arról beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter egy törvénymódosító javaslattal ismét változtatni kíván a közfoglalkoztatás rendszerén, a törvényjavaslat pedig három hónapra kizárná a közmunkából azokat, akiknek közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk, vagy akik saját maguk mondtak fel.

A VS.hu azonban most arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítással a mezőgazdasági idénymunkákra is közmunkásokat vezényelnének, aminek visszautasítása esetén automatikusan három hónapra kizárnák az illetőt.

A javaslat szerint ugyanis annak a gazdálkodónak, aki május és október közt embereket venne fel egyszerűsített foglalkoztatásban (így napi 500 forintnyi közterhet kell csak fizetni a munkavállalók után), a helyi polgármesternek kell majd bejelentenie a munkaerőigényét.

Ezután a polgármester fogja kiválasztani a megfelelő közmunkásokat, majd leadni a listát a járási hivatalnak, amely szól a közmunkás foglalkoztatójának, hogy mentse fel a „munkavégzési és rendelkezésre állási” kötelezettsége alól, a közmunkásnak pedig át kell mennie az idénymunkára, mert ha nem teszi, akkor három hónapra ki kell zárni a közmunkából és a segélyezésből is. A javaslat alapján pedig fel sem mondhatna például a rossz munkakörülmények miatt, mert ha otthagyja a neki kijelölt munkát, akkor három hónapra elveszítheti a közmunkát is.

A törvényjavaslat így azt jelenti, hogy a közmunkásokat lényegében szervezetten átküldenének szezonális mezőgazdasági munkákra, erről pedig a helyi polgármesternek kellene gyakorlatilag egy személyben döntenie.

A Belügyminisztérium közleménye szerint a törvényjavaslat nem kívánja röghöz kötni a munkavállalókat, hiszen a munkaviszony továbbra is a munkavállaló és a munkáltató megegyezése alapján jönne létre. Egy másik, a parlament előtt lévő törvényjavaslatra hivatkozva azt írják: attól függően mentik fel a közmunkást a munkavégzés alól, hogy „tesz-e írásbeli nyilatkozatot”. A BM is hivatkozik viszont a jelenleg is hatályos törvényre, amely szerint a felajánlott megfelelő munkahely el nem fogadását kizárással szankcionálják. A lényeg a tárca szerint, hogy „csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon”.

A javaslatot, más előterjesztések mellett, a jövő héten, június 16-17-én rendkívüli ülésen kezdheti tárgyalni a parlament.

 (forrás: hvg.hu)

Ez a közfoglalkoztatottak esetében miért nem jár?

Megduplázzák a gyermek után járó pótszabadságot

A családtámogatások mindegyike elérhető a férfiak számára is. A kormány célja ezzel az, hogy az apák is minél inkább jelen tudjanak lenni a család életében, részt tudjanak vállalni a gyermekek nevelésében – erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszélt a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szerdai budapesti rendezvényén.

Novák Katalin a VII. kerületi HellóAnyu! családbarát közösségi kávézóban azt mondta, a munka és a családi élet összeegyeztetése legalább akkora kihívás a dolgozó apák, mint az anyák számára, ezért szeretnék elismerni, támogatni és megerősíteni őket a minél aktívabb apai szerepükben. Az apák fokozottabb családi szerepvállalását segítő kormányzati intézkedések között említette a gyerekek után járó pótszabadság idejének kétszeresére emelését.

Duplázzák a szabadságot

Elmondta, korábban egy gyerek után 2, két gyerek után 4, három vagy több gyerek után 7 nap pótszabadság járt az egyik szülőnek, ezt úgy duplázták meg, hogy lehetővé tették, mindkét szülő igénybe vegye, akár egyszerre is. Az államtitkár úgy fogalmazott, egy gyermek megszületéséhez és felneveléséhez „két igenre” van szükség, az apáéra és az anyáéra is.

Azt hangoztatta, Magyarország családbarát ország, a kormányzat fontosnak tartja ennek a szemléletnek, a gyerekvállalás ösztönzésének a megerősítését, és ebben fontos partnereinek tartja a civil szervezeteket, köztük a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. Az államtitkár bemutatta a mozgalom Apafüzet II., Micsoda változás! című, legújabb kiadványát, amelynek megjelentetését az Emmi is támogatta.

Segítség az apáknak

A kiadvány ismertetője szerint a – védőnők által terjesztett – füzet célja segítséget adni az apák számára, hogy a gyerek érkezésével együtt járó „izgalmas és kritikus” időszakban helyt tudjanak állni. A füzettel a házasságok, kapcsolatok megóvása, a válások megelőzése is fontos cél – írták. A kiadvány írói – Andrek Andrea és Léder László pszichológus – a sajtótájékoztatón arról beszéltek, abban kívántak segítséget nyújtani a családoknak, hogy felismerjék az apák jelenlétének értékét a gyermek fejlődése és a család egészséges működése szempontjából, különösen az első, kulcsfontosságúnak számító évben.

A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az apára a gyermeknek ugyanakkora szüksége van, mint az anyára, ezért cél, hogy az apa közvetlen kapcsolatot alakítson ki a gyerekkel, ne csak az anyán keresztül. Azt is mondták, a kisgyermekek, akiknek jó a kapcsolatuk az apával, már a harmadik hónaptól jobban tudnak kommunikálni, és jobb lesz a mozgásfejlődésük is.

Hogy megszülethessenek a gyermekek

A füzetet kiadó mozgalmat 2009-ben Kopp Mária orvos hívta életre azzal a céllal, hogy annyi gyerek születhessen, ahányat a családalapító fiatalok terveznek. Ennek érdekében a civil szervezet számos konkrét javaslatot terjesztett már a döntéshozók elé, ezek közül többet be is építettek a kormányzati családpolitikába. Felmérések szerint a fiatal párok két-három gyereket szeretnének, ám végül átlagosan mindössze 1,3 gyermek születik meg a kapcsolatokból.

A mozgalom kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés valamennyi frakcióvezetője közös, ötpárti nyilatkozatot adott ki, amelyben a politikusok vállalták, hogy támogatni fognak minden olyan családpolitikai intézkedést, amely a születésszám növekedését eredményezheti. A nyilatkozatot idén májusban mind az öt, frakcióval rendelkező parlamenti párt képviselője megerősítette az Akadémián tartott nemzetközi családnap alkalmából.

(mno.hu)

origo.hu -Több idénymunkát vállalhatnak a közmunkások

A mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban vagy akár a vendéglátásban is végezhetnek alkalmi, illetve idénymunkát a közfoglalkoztatottak, akik évi 120 nap fizetés nélküli szabadságot kaphatnak. Erről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium () munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán pénteken.

A díjazás úgy történik, hogy a mezőgazdasági munkaadó napi 500, míg más alkalmi foglalkoztató napi 1000 forintot von le a foglalkoztatott béréből, azt más adó- illetve járulék nem terheli. Így a nettó járandóság meghaladja a minimálbért - jelezte az államtitkár.

Kérdésre válaszolva elmondta: ilyen alkalmi foglalkoztatás jelenleg is létezik és 3-90 napig tarthat. Most a felső határ tolódik ki egy hónappal. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter május végén számolt be a közfoglalkoztatottakat érintő változásról. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek közül minél többen a piaci foglalkoztatás irányába mozduljanak.

Trianon 95-ik évfordulóján

95 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni szerződést, melyről Baldwin brit miniszterelnök azt mondta, hogy "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."

A békeszerződés értelmében Magyarországtól elcsatolták területének ¾-ét és lakosságának 2/3-át. Magyarország 382.870 km2 területéből 92.963 km2-t, 18.264.533 főnyi lakosságából pedig 7.615.117 főt tarthatott meg.

A trianoni, a versaillesi békerendszer keretében kötött többi szerződéstől eltérően, nem tartalmazta és nem is alkalmazta a népszavazás elvét. „Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében. Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között” – mondta Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke. A népek önrendelkezésének elvét a legkirívóbban ugyan hazánk esetében sértették meg, de nem Magyarország volt a sérelem egyetlen szenvedő alanya. Meghiúsították Írország, Egyiptom és India önrendelkezését is. Az új államok, Jugoszlávia és Csehszlovákia sem a népek önrendelkezési joga alapján születtek. Az önrendelkezés elvét kiszorította a győztes hatalmak gyakorlata a világ újrafelosztására, és a Szovjetunióban végbement forradalmi változás tovaterjedésének feltartóztatására. "Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak” – értékelte Lenin a versaillesi békerendszert. Francesco Nitti olasz miniszterelnök pedig így vélekedett róla: "Trianonban egyetlen országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki sem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek."

A népek önrendelkezési elve Trianon óta is számtalan esetben megsérült szerte a világon, így Európában is. Ma a leglátványosabban Ukrajnában sérül, ahol még az anyanyelv használatának jogától is megfosztják az országot alkotó népeket, nemzeti kisebbségeket, etnikumokat, köztük a kárpátaljai magyarokat, ruszinokat és Kelet-Ukrajna 7,5 millió orosz lakosát. Teszik ezt az Egyesült Államok egyetértésével, és a kijevi hatalmi csoportnak nyújtott támogatásával. Annak a világhatalomnak a közreműködésével, amely az önrendelkezést alárendelte a keleti terjeszkedéshez fűződő érdekének, és mellyel Magyarország szövetségre lépett a NATO-ban.

Simó Endre

 www.mszfszk.hu