Itt még az is közmunkás, aki nem állástalan

Dübörög a közfoglalkoztatás hazánkban, noha az adatok alapján nem sikerül minden állástalant bevonni a programba, van olyan megye Magyarországon, ahol több a közmunkás, mint az álláskereső.

A kormányzati nyilatkozatokban rendre elhangzik a teljes foglalkoztatottság kifejezés, valamint a mondat, miszerint, mindenki aki akar, az dolgozhasson. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy van olyan megye, ahol ezt maximálisan sikerül teljesíteni, sőt a lehetetlen is lehetségessé vált. 

Az idei első kilenc hónap átlagos adatai alapján a regisztrált álláskeresők 53,2 százalékát vonták be valamilyen közfoglalkoztatási programba, vagyis 390 640 emberből 207 949-et - derül ki a belügyminiszter írásbeli válaszából, melyet Gúr Nándor és Mesterházy Attila kérdésére fogalmazott meg. Ez amellett, hogy jól szemlélteti, milyen hatással is van a közmunka a munkanélküliséggel kapcsolatos adatokra, azt is sugallja, hogy a kormányzati propagandával ellentétben 182 691 ember nem tud dolgozni, még az átmenetinek nevezett állami foglalkoztatási programba sem fértek be. Igaz, a munkanélküliek és álláskeresők száma csak egy idealizált irreális valóságban csökkenhetne 0-ra, a mindenki dolgozzon, aki akar elvéhez mérten azonban tetemes létszámról árulkodik az adatsor.

A megyei lebontás alapján azonban van olyan régió Magyarországon, ahol sikerült ezt az utópisztikus állapotot elérni. Békés megyében a belügyminiszter adatai szerint átlagosan 15 075 regisztrált álláskereső volt, a közfoglalkoztatásban résztvevők száma edig 15 168, ami 100,6 százalékos közfoglalkoztatási arányt jelent. Magyarul, még az is közmunkás, aki nem állástalan. Természetesen, ilyen a valóságban nem lehetséges, ez a helyzet a statisztikának és a matematikának az eredménye. Átlagokról van szó ugyanis, így pedig a szélsőértékek különbözőségéből fakadóan lehet a közmunkások átlaga magasabb az álláskeresőkénél.

Az álláskeresők közül arányaiban egyébként a legkevesebben a fővárosban kerültek be a közfoglalkoztatási programokba, a 34 471 álláskeresőből 4525-en lettek közmunkások. Mögötte Pest megye következik 20 százalékos aránnyal (32 ezerből közel 6500-an lettek közfoglalkoztatottak), majd Komárom-Esztergom megye következik 33 százalékkal (8168 álláskeresőből 2752 lett közfoglalkoztatott. Persze ezeknek az arányoknak a fordítottja sokkal érdekesebb. A budapesti 13 százalékos közfoglalkoztatotti arány azt is jelenti, hogy az álláskeresők 87 százaléka nem került be - ennek okát azonban nem tudjuk, elképzelhető, hogy még a "jogosultsági idő" előtt találtak maguknak munkát, vagy esetleg olyan régóta munkanélküli egyénekről van szó, melyeket az állam már nem tud foglalkoztatni.

Ezekben a városokban dolgozzák a legkevesebbet

Kattintásra galéria nyílik!

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék esetében, ahol döntő részben támaszkodik a piac a közfoglalkoztatásra, meglehetősen nagy arányokról árulkodnak a számok. Borsod megyében az álláskeresők 79,8 százaléka került be a közfoglalkoztatási programba, ami azt jelenti, hogy a 46 957 személyből 37 451-en a másodlagos piacon tudnak elhelyezkedni. Ennek oka részben a túlzottan kevés álláslehetőség a versenyszférában. Szabolcs megyében viszont még ennél nagyobb hangsúly van a közmunkán, hiszen az első 9 hónap átlagos 40 715 álláskeresőjából 32 723-an lettek közfoglalkoztatottak, ami 80,4 százalékos arányt jelent.

mfor.hu