Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2016. január 18., hétfő

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása

Békét fenyegető politikai felelőtlenség az emberek egymásra uszítása
Budapest, 2016. január 17. vasárnap (MSZF)

     Az emberek egymásra uszítása a békét fenyegeti, az a kormány, amely felelőtlen politikájával ezt teszi, a békét veszélyezteti – hangzott el a Magyar Békekör budapesti találkozóján, szombaton.
     A Béke helyzetéről Európában és hazánkban tartott előadásában Salga István annak a véleményének adott hangot, hogy a vallások egymással szembe állításából, az idegenellenes hangulatkeltésből, a mássággal szembeni gyűlöletkeltésből csak a béke kerülhet ki vesztesen, és aki ilyen politikát folytat, béke- és emberellenes cselekedet valósít meg. „Mivel különb a keresztényi kultúra az iszlám kultúránál?” – tette fel a kérdést. Kepler még sehol sem volt, amikor az arabok már asztronómiával foglalkoztak és csillagvizsgálóval rendelkeztek, a világ arab számokat használ, arab keletű az algebra, Avicenna arab orvos tudós ezer évvel ezelőtt betegségként diagnosztizálta és kezelte a depressziót, tisztálkodó szereink, mint a szappan, és az illatszerek arab eredetűek. Csodájára járunk az arab építészet remekműveinek, és gyönyörködhetünk költészetükben – érvelt. A „nem hagyjuk a kultúránkat” propaganda igencsak hamisan cseng mindezek ismeretében, és inkább azt sejteti, hogy hirdetői nem annyira a magyar kultúrát féltik, mint inkább a saját hatalmukat – folytatta.
     Felelős politikát az folytat, aki a konfrontáció helyett a konszenzust keresi, vallási türelmetlenség helyett türelmet és befogadó magatartást tanúsít. Nem uszítja egymásra a sokféle embert – mondta Kálmán Péter.
     Dobszay Károly szerint a „szintézis politikájára” van szükség, azaz a kultúrák és az értékek ötvözésére. Az autentikus keresztényi gyökereket az képviseli, aki a másikban is a jót keresi, nem pedig alávetni, alárendelni akarja a másikat magának.
     Vadai Mihály Zsolt abban jelölte meg a béke legfőbb zálogát, hogy kiküszöböljék a háborúhoz fűződő anyagi érdeket. Korlátozni kell a vagyont! Plafont kell megállapítani, melyen túl senki sem vagyonosodhat, nem érvényesítheti hódító, harácsoló ösztöneit további vagyongyarapodásáért – mondta. Vadai szerint a békét társadalmilag kell megalapozni: a megélhetés biztosításával, a javak igazságos elosztásával, a társadalom bevonásával a hatalom gyakorlásába.
     Varga Gábor Vilmos a tőke érdekének nevezte a háborút, és azt mondta, „megvezették az országot a rendszerváltással, becsapták ezt a nemzedéket, lefeküdtek a Nyugatnak”.
     A beszélgetésen rámutattak arra, hogy az a politika, amely szembe fordítja egymással az embereket, egymás ellen uszítja őket faji és vallási alapon, megfélemlíti az embereket, degenerálja a közgondolkodást, és ágyat vet a belső békétlenségnek is. Súlyos fejleménynek számít, hogy a honi sajtó nem ad teret az ezzel ellentétes törekvéseknek, a békeakarat kinyilvánításának, hanem eltűri a torz politikát, és nem lép fel ellene, ezzel pedig maga is a vétkesek cinkosává válik – hangzott el a Magyar Békekörben.+++

Kiadta: MSZF SZK

2016. január 9., szombat

Elmaradhat idén a közfoglalkoztatottak béremelése

Elmaradhat a közfoglalkoztatottak idei béremelése, mivel a kormány még nem döntött róla, így a közmunkások továbbra is havi nettó 52 ezer forintos juttatást kaphatnak - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
A közfoglalkoztatottak juttatása és a nettó minimálbér közötti különbség így 17 ezerről 20 ezer forint fölé emelkedhet, mivel a minimálbért viszont megemelték.

A közmunkások nettó alapbére nyolc órás munkaidő esetén 51 847 volt. A minimálbér nettója tavaly 68 775 forint volt, ami az idei emeléssel mintegy 72 ezer forintra nőtt - írja a lap.

A lap kitér arra, hogy a idén kormány minden eddiginél több pénzt, 340 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból a létszámot duzzasztják tovább - írják. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre a célra, amelyből 213 ezer ember dolgozhatott - ismertetik.

A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium tavaly mintegy négymilliárd forintot költött az általuk alkalmazott közfoglalkoztatottak bérére. A legtöbb közmunkást a rendőrségnél alkalmazták, átlagosan havonta 3165 embert.

MTI

2016. január 8., péntek

Béremelést követelnek a közmunkások

Idén elmaradt a közmunkások béremelése, így továbbra is a 2015 évi bérek vannak érvényben, melyet jelen oldalon a jogszabályoknál megtalálnak!

(Népszava.hu)

Január végéig kiderülhet, hogy a kormány mekkora béremelést ad a közfoglalkoztatottaknak – jelentette be tegnap az önkormányzati államtitkár. Pogácsás Tibor egyben részletezte azt is, milyen feltételekkel lehet majd hozzájutni az elhelyezkedési juttatáshoz, amelynek 3 milliárd forintos keretéről a hét elején először a nemzetgazdasági tárca adott hírt.
A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába címen megnyíló csomagból azok kaphatják meg a piaci munkahely elfoglalása után az eredeti közmunka szerződésükből még hátralévő időre szóló foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, akik legalább egy hónapja közmunkásként dolgoztak, továbbá az elmúlt két évben is legalább 180 napig ebben a formában foglalkoztatták őket. A Belügyminisztérium megerősítette a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár számításait, hogy akár 25 ezer ember közmunkából való kilépését is segíthetik ebben a formában.
A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint azonban sehol nem látszanak azok az új munkahelyek, amelyek befogadják majd ezeket az embereket. Nem a pluszpénzen múlik, hogy az illető keres-e és talál-e munkát, arra viszont alkalmas lesz a program, hogy helyi szinten feszültséget szítson. Komjáthi Imre azt gyanítja, a lehetőség megint csak azokon segít, akik mindenben kiszolgálják a Fideszes helyi kiskirályokat és ez azt az üzenetet erősíti: aki beáll a sorba, az továbbléphet, aki nem, az örüljön, ha közmunkát kap. A pénzt ő inkább arra fordítaná, hogy használható tudást kínáló képzések induljanak, mert ma fodrászokat és műkörmösöket készítünk fel tömegesen – a további közmunkára. Inkább azt kellene segíteni, hogy ezek az emberek elmehessenek állásinterjúra, amire szakemberek készítik fel őket – érvelt a Népszavának nyilatkozó érdekvédő.
A szakszervezet társelnöke nevetségesnek tartaná, ha a korábban megszellőztetett 1,6 százalékos béremelést kapnák a közmunkások, ami 5-600 forintos pluszt jelentene csupán. A Közmunkás Szakszervezet elnöksége tegnap megismételte, hogy a 2016-os minimálbér emelés mértékével megegyező, vagyis 5,6 százalékos béremelést követelnek. Közleményük arra emlékeztet, hogy amikor 2011-ben a kormány 13 ezer forinttal a minimálbér alá csökkentette a közmunkás béreket és megadóztatta őket, akkor felszámolta a minimális társadalmi igazságosságot. Ha pedig a jobboldali koalíció „tovább folytatja népnyúzó politikáját, a következményekért is neki kell vállalni a felelősséget” – figyelmeztetett a közmunkások érdekvédelmi szervezete.
G.E

2016. január 6., szerda

Jön az újabb segítség a közmunkásoknak az elhelyezkedéshez!

A kormány újabb foglalkoztatást segítő programokat indít az év első felében, elsőként a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című segítő program kezdődik el - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden, Budapesten.
Hozzátette: ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is.
Korábbi véleménycikkünk a tervezetről:
Cseresnyés Péter elmondta, hogy a kormány tervei között szerepel még a gyakornoki program kibővítése a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők támogatása érdekében, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok bevezetése is. Kifejtette: a gyakornoki programra azok a mikro,- kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak majd, amelyek vállalják a 25 év alatti szakképzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatását.
Cseresnyés Péter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kedden közzétett foglalkoztatási adatokról elmondta, a foglalkoztatottak száma elérte 4 millió 273 ezret, 2010-hez képest már 563 ezerrel többen dolgoznak. A munkanélküliségi adatokról pedig megjegyezte, 11 éve volt ilyen alacsony a munkanélküliség az országban, a jelenlegi munkanélküliségi ráta 6,2 százalékos.

MTI

2016. január 2., szombat

Tizennyolcan fagytak meg fűtetlen lakásukban

Tizennyolcan fagytak meg fűtetlen lakásukban
Budapest, 2016. január 1. péntek (MSZF)

     Az óév végéig negyvenen fagytak meg Magyarországon, közülük tizennyolcan fűtetlen otthonukban hűltek ki – tájékoztatott a Magyar Szociális Fórum az újév első napján.
     December második felében csaknem háromszor annyian hűltek ki fűtetlen otthonukban, mint ahányan közterületen, a szabad ég alatt. A Magyar Szociális Fórum szerint a tragédia hátterében az áll, hogy sok embernek választania kell, vajon egyen vagy fűtsön-e, mert mindkettőre nem futja a szerény jövedelemből. Elsősorban a magányosan élő, magukra maradt idős emberek életét fenyegeti a zord időjárás.
     A tények arra utalnak, hogy a szociális ellátó rendszer sok kívánni valót hagy maga után, ezért a Magyar Szociális Fórum a lakosságtól kér fokozott segítséget. Arra kéri az embereket, hogy jobban figyeljenek oda és segítsenek a nehéz körülmények között élőkre, különösen az egyedül élő idős emberekre. Legfőképpen az érintettek szomszédjait kéri fokozott segítőkészségre.
     Szolidaritással életet lehet menteni – hangsúlyozza az emberjogi szervezet.
     Ősztől december közepéig 25-en szenvedtek fagyhalált, december közepe óta pedig tizenöten hunytak el, köztük öt nő. Az év végéig nyolcra nőtt a megfagyott nők száma, és 32-re a férfiaké.
     Az áldozatok 45 százaléka (18 fő) saját fűtetlen otthonában lelte halálát, 37,5 százalékuk (15 fő) a szabad ég alatt, 17,5 százalékuk (7 fő) pedig kórházba szállításuk közben, illetve odaérkezésük után halt meg, mert már nem tudták őket megmenteni.
     Az MSZF újból közreadta a vészhelyzet esetén hívható telefonszámokat: 104, 107, 112, 06-1-3384186.+++

Kiadta: MSZF SZK


2015. december 23., szerda

590 közmunkás kellett a Kliknek októberben

Szeptemberhez hasonlóan októberben is igen nagy volt a fluktuáció a legnagyobb közfoglalkoztatóknál. Közülük is ismét a KLIK vitte a prímet - derül ki a Belügyminisztérium adataiból.
szerk.: A közmunkások egyébként az intézménynél egyrészről technikai munkaköröket látnak el, mint takarító, karbantartó, portás, adminisztrátor, másrészről pedig pedagógiai asszisztensi, vagy például szabadidő szervezői feladatokat végeznek, amennyiben az előírt végzettségi és szakképzettségi követelményeknek megfelelnek - válaszolta a KLIK az mfor.hu korábbi kérdésére.
A Magyar Közút ugyanis annak ellenére, hogy 559 közfoglalkoztatottól vált meg, tartotta a második legnagyobb közfoglalkoztató helyét. 3338-an dolgoztak ilyen formában a társaságnál októberben.
A legnagyobb közfoglalkoztató egyébként továbbra is a Nemzeti Művelődési Intézet, ahol 5 fővel emelkedett a létszám 5883-ra. Arányaiban jelentősebb mozgás volt még az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál, ahol 72 fővel (3,6 százalékkal) 1928-ra csökkent a közfoglalkoztatottak száma. A Felső-Tisza-vidéki és a Közép-Tisza-vidéki vízügyi igazgatóságoknál pedig közel azonos csökkenés volt, sorrendben 1,3 és 1,4 százalékos.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a  közmunkások számának csökkenése értelemszerűen nem feltétlenül "kirúgásokat" jelent, sokkal nagyobb esély lehet arra, hogy lejáró szerződések miatt szűnt meg a jogviszony, vagy épp néhányuknak sikerült munkát találni az elsődleges munkaerőpiacon.
A Belügyminisztérium adatai szerint októberben összesen 224 888 közmunkást foglalkoztattak hazánkban, ami 0,3 százalékkal magasabb csupán az egy hónappal korábbinál. A teljes létszám stagnálása úgy jött össze, hogy a megyék egy részében akár jelentősebb létszámnövekedések voltak, míg máshol nagyobb csökkenések mutatkoztak.
A legnagyobb mértékben egyébként Veszprém megyében emelkedett a létszám, 7 százalékkal 4006 főre, ez 6,5 százalékkal Heves megye követi, ahol októberben így 6531 közmunkás dolgozott. A rangsor másik végén pedig Vas megye található, ahol 6,8 százalékkal 2712 főre csökkent a létszám, előtte pedig Fejér megye áll 3,3 százalékos mínusszal, így itt 5587 közmunkás dolgozott októberben.
Bérkalkulátor 2016
Ismerje meg a 2016-os szabályokat!
Mennyit kaphat kézhez a bruttó bérből, mibe kerül a munkavállaló fizetésemelése?
Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre!


A havi átlagos létszámokat tartalmazó rangsorban egyébként nincs érdemi változás sem az élvonalban, sem pedig a sereghajtók között. A legtöbb közmunkás két megyéhez köthető októberben:
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 38 740-en voltak, 2,2 százalékkal többen, mint egy hónappal korábban,
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 35 559 közmunkás dolgozott, ami 2,1 százalékkal kevesebb a szeptemberinél.
A rangsor legvégén Győr-Moson-Sopron megye van 2080 közmunkással (2,2 százalékos csökkenés eredménye), előtte pedig Komárom-Esztergom megye szerepel 2649 közmunkással (1,9 százalékos mínusz után).
Székely Sarolta
mfor.hu

2015. december 12., szombat

Nemzeti és vallási kisebbségekről a nemzetközi konfliktusokban

Nemzeti és vallási kisebbségekről a nemzetközi konfliktusokban
Budapest, 2015. december 11. péntek (MSZF)

     Az erőszakos konfliktusok 50 százaléka összefügg az etnikai feszültségekkel. Felértékelődött a kisebbségi kérdés, és biztonsági tartalmat nyert – mondta Hevesi Ágnes, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese azon a tanácskozáson, amelyet a budapesti Corvinus egyetemen tartottak csütörtök este, az eseményről hírt adó Magyar Szociális Fórum szerint.
    „A kisebbségek jövője a globalizálódó világban” című rendezvényt a Közgáz Alumni, a Magyar ENSZ Társaság és a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézete szervezte az emberi jogok napja alkalmából.
     A nemzetközi jogban az államok primátusa érvényesül, még az ötletét sem támogatják, hogy különleges védelemben részesítsék a nemzeti kisebbségeket. A nemzetállamokból kiinduló állampolgári jogok szemben állnak az egyetemes emberi jogokkal – mondta Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
     Simai Mihály akadémikus úgy vélte, a kisebbségek egyre aktívabban harcolnak jogaikért, folytatódik a soknemzetiségű államok szétesése. Utalt Zbigniew Brzezinskire, aki szerint a XXI. Század végére akár 400-nál több állam is lehet a földkerekségen. A Szovjetunió szétesése előtt a magyar kisebbség számított Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének, utána az orosz lett azzá.
     Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint 25-26 millió orosz került az egykori Szovjetunió határain kívülre. Oroszország ma 143 millió lelket számlál, és egyre homogénebb: 83 százalékban oroszokból tevődik össze, 17 százalékban pedig 200 nemzeti kisebbséghez tartozó személyekből. Legalább egymillió lelket csak hat kisebbség számlál, közülük is a legnagyobb a tatár és az ukrán. Az oroszországi vallási közösségekről szólva elmondta, hogy az országot döntően pravoszlávok lakják, 2007-ben a lakosság 60-70 százaléka vallotta magát hívőnek, azóta viszont határozottan csökkent a magukat vallásosnak tartó emberek létszáma, havonta egyszer 8 százalékuk megy templomba, 38 százalékuk pedig sohasem. Oroszországban az ortodoxia a kulturális identitás kifejezője, ortodoxia és világi hatalom érdekes szimbiózist képez. A muszlimok 6-7 százalékkal esnek latba, 9-10 milliós közösségük döntően szunnita. Bíró ennek tulajdonította hallgatásukat az Aszad oldalán történt szíriai orosz katonai beavatkozással kapcsolatban, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a két csecsen háború (1994-96, 1999-2000) nem etnikai és vallási, hanem civilizációs jellegű volt.
     A Phd disszertációján dolgozó Tárnok Balázs azzal az eredeti kezdeményezéssel állt elő, hogy az Európába bevándorló kisebbségnek biztosítani kellene az európai őshonos lakosság jogait, az őshonos lakosságnak viszont a jelenleginél nagyobb jogokat kellene adni. Ezt azzal indokolta, hogy az őshonos és a bevándorló kultúra ütközését ezzel enyhíteni lehetne, vagy ki lehetne küszöbölni. 2015-ben soha nem látott menekültáradat érkezett Európába, és az Európai Unió lakosságának 10 százaléka nemzeti, etnikai kisebbség tagja – érvelt.
    Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy az EU-nak nincs jogköre a kisebbségek védelméhez, nincsenek kollektív jogok. EU szinten csak közvetve lehet fellépni a kisebbségi jogok védelmében.
    Februárban a határainkon túl élő magyar kisebbségekről tartanak tanácskozást ugyanebben a körben – írta a Magyar Szociális Fórum az eseményről kiadott összefoglalójában.+++

Kiadta: MSZF SZK

2015. december 10., csütörtök

Itt még az is közmunkás, aki nem állástalan

Dübörög a közfoglalkoztatás hazánkban, noha az adatok alapján nem sikerül minden állástalant bevonni a programba, van olyan megye Magyarországon, ahol több a közmunkás, mint az álláskereső.