Míg némileg országosan is javult a foglalkoztatási helyzet a második negyedévben, addig a júniusi adatok szerint Kaposváron számottevően, több mint 16 százalékkal csökkent az állástalanok száma a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ám hogy ez mennyiben jelent tényleges javulást, arról megoszlanak a vélemények.
A Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai szerint június 20-án háromezer-háromszázhuszonnégy kaposvári tartózkodási székhelyű álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában. Számuk az előző év azonos időszakához képest 643 fős, azaz 16,2 százalékos csökkenést mutat. A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyított aránya 11,3 százalék volt júniusban, a munkavállalási korú népességhez viszonyított hányaduk pedig 7,7 százalék.
A munkaügyi központ szerint a jelentős csökkenés több tényezőre vezethető vissza. – Befolyásolták az álláskeresők számának alakulását a mezőgazdaságban, az építőiparban jelentkező, illetve az idegenforgalomhoz kapcsolódó idényjellegű munkalehetőségek – közölte a központ. – Azonban a nyilvántartott létszám idei évben tapasztalható intenzívebb mérséklődéséhez elsősorban az járult hozzá, hogy a közfoglalkoztatási programokba a 2013 első félében bekerülő kaposvári álláskeresők száma több mint kétszeresét tette ki az egy évvel korábbi adatnak. Valamint a munkaerő-piaci képzésbe kerülők száma is csaknem háromszorosára emelkedett a 2012 első félévi állapothoz képest.
A szociológus is az idénymunkákban és a közmunkaprogram kiterjesztésében látja a statisztikai adatok javulásának okát, korántsem a valós gazdaságfejlesztés munkaerőpiacra gyakorolt hatását említi. – Indult egy pályázati program is – mondta Szabó János szociológus –, ahol a pályakezdők és az ötven alatti regisztráltak elhelyezkedését támogatják nyolc hónapig négy hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Azaz tulajdonképpen egy évig. Meglátásom szerint e három ok hozta a számottevően javuló számokat, hisz én valós, hosszú távra szóló gazdaságfejlesztésről, így munkahelyteremtésről a városban nem tudok – hangsúlyozta.
Ezt a véleményt, vagyis, hogy a javuló foglalkoztatottsági adatok háttérben a közmunkaprogram áll, látszik alátámasztani a Népszabadság által közzé tett legfrissebb országos adat is: májusban minden eddiginél többen, 150 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben az előző rekordot áprilisban mérték, 140 ezerrel. A lap szerint csak ebben a két hónapban átlagosan 45 ezerrel több ember dolgozott közmunkásként, mint az elmúlt évben.
A GKI szakemberei viszont azt hangsúlyozzák, hogy a dolgozók számát felbecsülő, teljes népességre vetített foglalkoztatási arány nem tesz különbséget a jövedelemszerzés helye szerint. Ezért a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkások munkavállalása miatt is emelkedhet. Az azonban nem csupán magyar sajátosság, hogy számottevően nem változott a foglalkoztatás színvonala az elmúlt tíz évben. Illetve némileg igen, de negatív irányban, aminek az oka többek közt a működő tőke keletre áramlása, valamint számos munkafolyamat gépesítése.
Egyre több munkaügyi szakember veti fel éppen ezért, hogy a közmunkaprogramok csupán átmeneti megoldásnak tekinthetők. Egyesek szerint akár érdemes lenne csökkenteni a 40 órás munkahetet annak érdekében, hogy a kevesebb munkából többeknek jusson. Még akkor is érdemes ezen elgondolkodni, ha a somogyi munkaügyi központ szakemberei úgy vélik, a hosszabb ideje álláskereső személyek közfoglalkoztatási programokba vonása elősegíti, hogy a későbbiekben az elsődleges munkaerő-piacon nagyobb esélyekkel jussanak munkalehetőséghez. S ugyanezt a célt szolgálják a munkáltatói igényekre alapozott képzési programok is. Feltéve, ha idő közben nem fogy ki alóluk teljesen a munka...
A szociológus is az idénymunkákban és a közmunkaprogram kiterjesztésében látja a statisztikai adatok javulásának okát, korántsem a valós gazdaságfejlesztés munkaerőpiacra gyakorolt hatását említi. – Indult egy pályázati program is – mondta Szabó János szociológus –, ahol a pályakezdők és az ötven alatti regisztráltak elhelyezkedését támogatják nyolc hónapig négy hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Azaz tulajdonképpen egy évig. Meglátásom szerint e három ok hozta a számottevően javuló számokat, hisz én valós, hosszú távra szóló gazdaságfejlesztésről, így munkahelyteremtésről a városban nem tudok – hangsúlyozta.
Ezt a véleményt, vagyis, hogy a javuló foglalkoztatottsági adatok háttérben a közmunkaprogram áll, látszik alátámasztani a Népszabadság által közzé tett legfrissebb országos adat is: májusban minden eddiginél többen, 150 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben az előző rekordot áprilisban mérték, 140 ezerrel. A lap szerint csak ebben a két hónapban átlagosan 45 ezerrel több ember dolgozott közmunkásként, mint az elmúlt évben.
A GKI szakemberei viszont azt hangsúlyozzák, hogy a dolgozók számát felbecsülő, teljes népességre vetített foglalkoztatási arány nem tesz különbséget a jövedelemszerzés helye szerint. Ezért a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkások munkavállalása miatt is emelkedhet. Az azonban nem csupán magyar sajátosság, hogy számottevően nem változott a foglalkoztatás színvonala az elmúlt tíz évben. Illetve némileg igen, de negatív irányban, aminek az oka többek közt a működő tőke keletre áramlása, valamint számos munkafolyamat gépesítése.
Egyre több munkaügyi szakember veti fel éppen ezért, hogy a közmunkaprogramok csupán átmeneti megoldásnak tekinthetők. Egyesek szerint akár érdemes lenne csökkenteni a 40 órás munkahetet annak érdekében, hogy a kevesebb munkából többeknek jusson. Még akkor is érdemes ezen elgondolkodni, ha a somogyi munkaügyi központ szakemberei úgy vélik, a hosszabb ideje álláskereső személyek közfoglalkoztatási programokba vonása elősegíti, hogy a későbbiekben az elsődleges munkaerő-piacon nagyobb esélyekkel jussanak munkalehetőséghez. S ugyanezt a célt szolgálják a munkáltatói igényekre alapozott képzési programok is. Feltéve, ha idő közben nem fogy ki alóluk teljesen a munka...
(Sonline.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése