Budapest,
2014. március 18. kedd
Az Alkotmánybíróság hétfői állásfoglalása a
devizahitel-szerződésekről arra utal, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a legfelső
bírói testületek társadalom iránti felelősségtudata. A Kúria 2013. december
16-i döntése után most az Alkotmánybíróság is értésre adta, hogy a megkötött
hitelszerződések nem ütköznek törvénybe, következésképpen a hitelezetteknek
akkor is teljesíteniük kell, ha hitelezőik megkárosították őket, vagy a
szerződéskötéskor adott helyzet lényegesen megváltozott, és ez kihat a
szerződésben foglaltak teljesítésére is. (Rebus sic stantibus jogelv.) Az AB
ezzel lényegében alátámasztotta a Kúriának azt a korábbi üzenetét, miszerint a
jogrend a pénzügyi érdekcsoportok érdekeit védi, nem pedig a fogyasztókét –
írta kedden a Magyar Szociális Fórum.
A Kúria decemberben azt állította, hogy a hitelszerződés nem ütközik jogszabályba, sem
jóerkölcsbe, és nem is uzsoraszerződés, az Alkotmánybíróság pedig
ezt megtoldotta most azzal, hogy Alaptörvénybe ütköző olyan
cselekmény sem történt, amely miatt kötelező volna a hitelszerződések
felülvizsgálása.
A szabad szerződéskötés elvét és
gyakorlatát az AB oly alapvetőnek ítélte, hogy nem is foglalkozott azzal a
bíróságok előtt több ízben is bizonyított ténnyel, miszerint a hitelezők visszaélhettek
erőfölényükkel a szerződések megkötésekor, és ez önmagában is Alaptörvénybe
ütközik. Hiszen az Alaptörvény kimondja, hogy az állam megvédi polgárait az
erőfölényükkel visszaélőkkel szemben. Az AB – közvetetten – felmentette az
államot (kormányt) ez irányú kötelezettségének teljesítése alól – vélik.
Ilyen körülmények között abszurdum és jogi
képmutatás az „érdekegyensúly” tiszteletben tartását kérni azoktól a
hitelezettektől, akiktől bankjaik a kétszeresét és háromszorosát követelik
vissza az eredetileg felvett hitelösszegnek – szögezik le.
Az AB szerint felül lehet ugyan vizsgálni
a szerződéseket, ám ehhez minden fél egybevágó akarata kell. Tekintettel arra,
hogy ez az akarat csak a Hitelkárosultakban van meg, a bankokból viszont
hiányzik, a hitelkérdés átfogó megoldása politikai akarattól függ. Nevezetesen
attól, hogy, kinek az oldalára áll a kormány. Az eddigi tapasztalatok arra
utalnak, hogy a kormány nem lép fel a bankok ellen egy átfogó megoldásért,
hiszen – sokak szerint - tőlük kapja a pénzt. Emiatt nem csak, hogy gyors
megoldás nem várható, hanem az is kétséges, hogy a devizahitelek jövőbeni „kivezetésén”
kívül számíthatnak-e a megkárosított emberek elégtételre, kártalanításra,
kárpótlásra.
A Magyar Szociális Fórum szerint egyelőre
csak az tűnik biztosnak, hogy a választásokig nem teljesül a kormány Hitelkárosultaknak
tett ígérete, és arra sincs semmi garancia, hogy valaha is teljesülni fog a
nagy pénzügyi érdekeket kiszolgáló politikai rendszerben.+++
Kiadta: MSZF SZK
+36 30 5927371
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése