Úgy éreztem csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom: a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét - mondta a baranyai Gyöngyfa polgármestere, aki a napokban azért mondott le, mert értelmetlennek tartotta a közmunkások által végzett munkát.
Távozását így kommentálta: A közmunkások rendszeresen nem jönnek dolgozni, elhagyják a munkahelyüket, s ha itt vannak, akkor sincs haszna a tevékenységüknek. Náluk 36 közmunkás egy 300 méteres árkot tísztított, fél éven keresztül.
A kormány munkanélküliség-csökkentő „csodafegyveréről” régóta tudják az érintettek, semmit sem old meg, csak a nyomort konzerválja. A társadalom egyre szélesebb köréből érik már emiatt kritikák. A nagyobb településeken több eséllyel töltik meg tartalommal, az aprófalvakban azonban fura helyzetekhez, feszültséghez vezet, hogy gyakran sokkal több a közmunkáskéz, mint a feladat. Somogyi aprófalvak polgármestereinek, közmunkásainak véleményét, s javaslataikat kérdeztük.
– A közmunka program nem mindig megalapozott, és nagyon sok benne az átgondolatlanság. Óriási hiba, hogy e programokat mindig úgy határozzák meg, hogy nem ismerik az adott község, település sajátosságait – jóformán ugyanazokat mondja Kiss Pál komlósdi,Kolics Gábor heresznyei polgármester, Traxler Balázs, korábbi somogyaracsi faluvezető. Szinte valamennyi megkérdezett azt is hozzá teszi: ezekért az áldatlan állapotokért az állam a legnagyobb felelős.
A közmunka elvégzése egy idő után minden kis faluban gondot jelent. Nincs annyi munka, ami folyamatos feladatot adna a nagy létszámú közmunkásnak. Az is tény, hogy nem minden szociális közmunkás végzi el a munkáját úgy, hogy ne legyen napi szinten súrlódás, vita, veszekedés. Ezeket a problémás ügyeket is a polgármestereknek kell megoldani.
– Mi vagyunk a villámhárítók – mondja Pirosné Tamás Krisztinaladi polgármester is, aki a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a települések önállóan próbálnak boldogulni e keretek között. – Jó programokkal piacképes terméket állíthatnának elő a települések, összefogással pedig sikerrel jelenletnénk meg a piacon. Persze ehhez az is kell , hogy megszűnjön a program rugalmatlansága.
A településvezetők a hivataloktól is több segítőkészséget várnának.Kolics Gábor, Heresznye első embere elmondta: ők azért vannak olyan bajban, mert közmunkásokkal kezdték el rendbe tenni a volt határőrség épületeit. Itt sokáig varroda működött, s most azért újítják fel az épületeket, mert szeretnék újraindítani a gyártást, 50 embernek biztosítva munkát. A polgármester elmondása szerint ebben épp a munkaügyi központ jelenti a legnagyobb akadályt, jelenleg bíróságon van az ügyük.
Bolhó, Komlósd, Somogyaracs Péterhida vezetői is azon a véleményen vannak, hogy az árkok, erdők, parkok tisztítását, a vízelvezetők, hidak, átjárók, földutak karbantartását nem lehet egy egész éven át művelni, náluk is elfogynak a kötelezően elvégzendő feladatok, és ez egy feszültséget okoz falvaikban is. - Egy 40 lakosú faluban egy-két munkás is el tudná végezni a napi teendőket, de mi van akkor ha, ott mindenki munkanélküli, szociális rászorult? - kérdezik. – Délelőtt a fele lakossággal kiásassunk egy gödröt, a másik felével meg betemettessük délután? – Megtehetnénk, de semmi értelme, és ebben van igaza a gyöngyfai polgármesternek! Minden felelősség a minénk, ugyanakkor a rendszer kialakításába nem szólhattunk bele.
Arra kérdésre, hogy ők mit tennének másként közmunka-ügyben, hogyan teremtenének ésszerűbb és tartalmasabb feladatot, amely a családoknak is jobb helyzetet teremtene, a következőket mondták többen: a kormányzatnak inkább olyan programban kellene gondolkodnia, amellyel földhöz juthatnának a szociálisan rászorult családok. Vetőmaggal, gépekkel, szakmai segítséggel eljuttatni őket arra a szintre, hogy megtanulják eltartani magukat, működőképes kis háztáji gazdaságok jöhessenek létre. Az vezetné vissza ugyanis az embereket a munka világába, nem pedig ez a fajta közmunka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése