Hír24: Alaposan megdrágult a közmunka

A kezdeti 64 milliárdhoz képest tavaly a közel háromszorosát költi az állam a programra – írja a Napi Gazdaság.

Tavaly decemberre több mint 387 ezerre emelkedett a közfoglalkoztatásban érintettek száma, így 2013-ban 179,9 milliárd forintot költött az állam a programra. A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés, ezeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltotta fel - derül ki a Napi Gazdaság cikkéből.

Az első évben a Munkaerő-piaci Alap „közfoglalkoztatás kiadásai" előirányzatából a közfoglalkoztatás támogatására 64 milliárd forint volt fordítható. 2012-ben már 137,5 milliárd forint ment a közfoglalkoztatás támogatására, tavaly pedig 153,8 milliárd forintot irányzott elő az állam erre a célra – közölte a Napi Gazdasággal a Belügyminisztérium. (Ezt az összeget ugyanakkor 26,1 milliárd forinttal kellett kiegészíteni, vagyis 2013-ban 179,9 milliárdba került a program.) Idén a közfoglalkoztatási költségvetési előirányzat mértéke 183,8 milliárd forint. A programban 2011-ben még csak 35 ezren vettek részt, egy évvel később már 271 ezer főre duzzadt a létszám, ami tavaly decemberre 387 ezerre emelkedett.

M E G H Í V Ó Békekonferenciára

Tisztelt Társadalmi Szervezet, kedves Egyetértő Személy! 

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal, civil szervezetek együttműködési fóruma, tisztelettel meghívja az Önök Szervezetét, az ukrajnai politikai rendezésről szóló budapesti tanácskozására. A kerekasztal tanácskozásra meghívtuk az országgyűlésben képviselt valamennyi pártot. Egyetlen kérdésre szeretnénk választ kapni tőlük: Mit kíván tenni az önök pártja Ukrajna békéjéért, és a nemzetközi békéért? Mint kezdeményezők, abból indulunk ki, hogy a magyar nép békét akar, és békepolitikát sürget a kormánytól és a pártoktól. Ezért akar választ kapni a feltett kérdésre.

 

Társadalmi kezdeményezésű, ideológiától mentes rendezvényünk kizárólagos célja a békés rendezés elősegítése, és a pártok ennek megfelelő politikai szándékainak és készségének feltérképezése, illetve konkrét kifejtése. A tanácskozásra az országgyűlésben képviselt pártokon kívül a parlamenten kívüli pártokat is meghívjuk, és a civil sorokban biztosítunk nekik helyet.

Kérjük, jelezzék a fenti e-mail címre, elfogadják-e meghívásunkat a tanácskozásra, és kit delegálnak társadalmi szervezetük képviseletében! A meghívót a Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére 2014. július 1-én megtartott civil békekonferencia békenyilatkozatának aláírói nevében küldjük Önöknek!

A jelzett béke-konferencián az alábbi Nyilatkozatot hagytuk jóvá: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=721:civil-beke-konferencia-ukrajnarol-nyilatkozat&catid=2:magyar

Tanácskozásunkat a Magyarok Házában tartjuk, Budapesten, az V. kerületi Semmelweis utca 1-3. sz. alatt (Astoria). Időpontja: 2014. július 6. (vasárnap) 10.00 – 13.00 óra között.

A béke-kerekasztal tanácskozás végig nyitott lesz a sajtó előtt.

2014. június 24.

Dr. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója

e-mail: szocialisforum@gmail.com

Magyar civil szervezetek békekonferenciát tartottak Ukrajnáról

Budapest, 2014. június 1. vasárnap (MSZF)

Magyar civil szervezetek vasárnap béke-tanácskozáson ítélték el azt a NATO-tervet, hogy Magyarországra vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, és bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen. A Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére létrejött kerekasztal-megbeszélésen 12 szervezet a magyarok békeakaratának adott hangot a polgárháborúvá fajuló ukrajnai válság közepette, és aktív béke-diplomáciára szólította fel a magyar kormányt.

Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az ukrán válságra nincs katonai megoldás, aki ezt nem veszi tudomásul, Európa és a világ békéjét kockáztatja, és a magyar nemzeti érdekkel sem törődik. Támogatásukról biztosították a „keleti nyitás” politikáját az EU és a NATO felelős tagjaként. Szorgalmazták Oroszország teljes jogú bevonását az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, és olyan kollektív biztonsági rendszer kialakítását, amely Oroszországot is magában foglalja. Felül kell vizsgálni a nyugati szövetségi rendszer orosz- és Kelet-ellenes stratégiáját – írják.

A politikai megoldás kulcskérdésének minősítették egy olyan ukrán föderáció kialakítását, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzeteknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak is, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Magyarország, Ukrajna szomszédjaként kiemelt szerepet játszhat a békefolyamatban, hiszen az Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában élő magyarok az anyaországgal együtt békés rendezésben érdekeltek, autonóm jogaik biztosításával.

A tanácskozás résztvevői találkozót kezdeményeznek a magyar kül- és biztonságpolitika felelőseivel, és a parlamenti pártokkal. Nyilatkozatukat vasárnap megküldték a Budapestre akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek is.

A Béke-kerekasztalnál az alábbi szervezetek képviseltették magukat:

Demokratikus Közéleti Alapítvány

Emberközpontú Országért Mozgalom

Európai Föderalisták Uniója, Magyar Tagozat

Igazságos Jogállamért Szövetség

Magyar Autonóm Néppárt

Magyar Szociális Fórum

Magyarok Világszövetsége

Május 1. Társaság

Mediátor Centrum Ózd

Nép Front

Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet

Semleges Magyarországért Alapítvány

+++ Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

Alább közreadjuk a civil béke-konferencia nyilatkozatát:
A Budapesten 2014. június 1-én megtartott civil békekerekasztal-konferencia Nyilatkozata

Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek a Magyar Szociális Fórum –Szociális Kerekasztal kezdeményezésére 2014. június 1-én békekonferenciát tartottunk Budapesten, hogy hangot adjunk a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette. Elítéljük azt a tervet, hogy Magyarországra, vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, és felvonulási, vagy átvonulási tereppé változtassák hazánk földjét. Elfogadhatatlannak tartjuk és tiltakozunk az ellen, hogy belerántsák a magyar szárazföldi vagy légierőt egy konfliktusba, és veszélybe sodorják lakosságunk életét. Népünk a békében érdekelt. Sem felvonulási területként, sem effektív katonai misszióban nem kívánunk részt venni. Elhatároztuk, hogy – hasonlóképpen az iraki, az afganisztáni, a grúziai és a szíriai konfliktusban tanúsított magatartásunkhoz - civil diplomáciába kezdünk a békét fenyegető súlyos veszély elhárításáért, és a nép akaratát szegezzük szembe a fegyverekkel. Békés kiutat akarunk mutatni a válságból, hogy a konfliktus az Ukrajnában élő népek és minden más nép javára oldódjék meg. Azt akarjuk, hogy folytatódjon az új történelmi távlatot feltáró együttműködés Magyarország és Oroszország, Oroszország és Nyugat-Európa között.

Meggyőződésünk, hogy az ukrán válságra nincs katonai megoldás. Aki ezt nem veszi tudomásul, Európa és a világ békéjét kockáztatja, és a magyar nemzeti érdekekkel sem törődik. Mi viszont törődünk mindkettővel! Nemzeti érdekünknek tartjuk a jó viszonyt Kelettel és Nyugattal egyaránt. Magyarország NATO iránti hűségét senki se értelmezze úgy, hogy szembefordulunk a Kelettel, lemondunk gazdasági érdekeinkről, hátat fordítunk nemzeti érdekeinknek. Magyarországnak a NATÓ-n belül és kívül azokkal a politikai és társadalmi erőkkel kell szövetséget keresnie, amelyek az együttműködés elmélyítésében érdekeltek, nem pedig a kelet-nyugati együttműködés leépítésében. Azokkal kell összefognunk, akik felismerték a világméretű átalakulást: hogy a világgazdaság súlypontja fokozatosan Keletre tevődik át, jövőnket új dimenziókban kell keresni, nem pedig elzárkózni előle. Világosan látni kell, hogy az érdekközösség építése Kelet és Nyugat között a béke záloga, és ennek megfelelően kell cselekedni.

Nemzeti érdekünknek tartjuk
A „keleti nyitás” politika folytatását az Európai Unió és a NATO felelős tagjaként.
Oroszország teljes jogú bevonását az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, Oroszország elszigetelése helyett.
Kollektív európai biztonsági rendszer kialakítását Oroszország bevonásával, a helyett, hogy a NATO-t szembeállítanák Oroszországgal.
Nemzeti érdekünk az együttműködés útjának egyengetése a Keleten kialakuló új erőpólussal.
Az együttműködés szellemében felül kell vizsgálni a nyugati szövetségi rendszer orosz-és Kelet-ellenes stratégiáját.

A magyar kormány teendőit a jelen helyzetben abban jelöljük meg, hogy
1. Hagyjon fel kétarcú magatartásával, és egyértelműen a békés rendezés mellett kötelezze el magát. Ne maradjon a politikai kinyilatkoztatások szintjén, hanem tettekkel bizonyítsa, hogy elutasít mindennemű katonai megoldást. Kezdjen aktív békediplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat.

2. Magyarország elevenítse fel a magyar diplomácia virágkorára jellemző aktivitását: a helsinki szellemet, amikor hazánk a Varsói Szerződés tagjaként is képes volt arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a hidegháborúban szembenálló feleket, és közreműködjön az enyhülésben Kelet és Nyugat között. Miért ne volnánk képesek erre a NATO tagjaként is?

3. Magyarország, Ukrajna szomszédjaként kiemelt szerepet játszhat a békefolyamatban. Erősíthetik elkötelezettségét a politikai rendezés mellett a Kárpátalján élő magyarok, továbbá a Romániában és a Szlovákiában élő magyarság is, mert valamennyien elutasítják a háborút, és békés rendezést akarnak az amerikai hadiipari lobby és a NATO héják katonai megoldásával szemben.

4. Az ukrajnai politikai megoldás kulcsát olyan föderáció kialakításában látjuk, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzetiségeknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak is. Helyi autonómiák sokaságát kell kialakítani, föderatív alapokra kell helyezni a központi hatalmat, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Támogatjuk az ukrán felek között 2014. február 21-én született kijevi megállapodást. Az egyezményt előre mutatónak tartjuk a belső béke, és a nemzetközi feszültség megszűntetése szempontjából egyaránt.

5. Semleges, a környezetével békében élő, a Kelettel és a Nyugattal egyaránt együttműködő ukrán politikában látjuk a megoldást.

Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek készek vagyunk társadalmi támogatást nyújtani egy ilyen békepolitikához. Ennek érdekében találkozót kezdeményezünk a magyar kül- és biztonságpolitika irányítóival, és még ma eljuttatjuk nyilatkozatunkat a kormányfőnek, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek.

Kelt Budapesten, 2014. június 1-én

Eddigi aláíró Szervezetek:
Demokratikus Közéletért Alapítvány
Emberközpontú Országért Mozgalom (EKO)
Igazságos Jogállamért Szövetség (IJÁSZ)
Magyar Autonóm Néppárt
Magyar Szociális Fórum
Mediátor Centrum Ózd
Népi Front
Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet

Civilek budapesti békekonferenciája az Ukrajnában elfajuló helyzetben

Budapest, 2014. május 30. péntek (MSZF)

     Az Ukrajnában elfajuló polgárháború közepette magyar civil szervezetek vasárnap kerekasztal-tanácskozást tartanak, hogy hangot adjanak a magyar nép békeakaratának, és elítéljék a NATO katonai főparancsnokának azt a tervét, hogy egyes kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, és felvonulási, vagy átvonulási tereppé változtassák hazánk földjét – jelentette a békekonferenciát kezdeményező Magyar Szociális Fórum.

     A Magyarok Házában vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő, és a sajtó számára nyitott tanácskozás résztvevői békés kiutat akarnak mutatni a válságból, hogy – mint írják – „a konfliktus az Ukrajnában élő népek és minden más nép javára oldódjék meg”. Azt akarják, hogy a magyar kormány folytassa a „Keletre nyitás” politikáját.

     Az ukrajnai politikai rendezés kulcskérdésének tartják a nemzetiségek, a nemzeti kisebbségek közti megegyezést egy olyan föderáció keretében, amely elismeri a népek egyenjogúságát, szavatolja a nyelvhasználati, a kulturális és a politikai jogokat, a sokféle ukrajnai kisebbség anyaországhoz fűződő közösségi és emberi jogait, köztük a kárpátaljai magyarságét is.

     A konferencia véglegesítés alatt álló zárónyilatkozatában arra készülnek, hogy Magyarország nemzeti érdekének minősítsék a békét, és a politikai rendezés érdekében „aktív békediplomáciára” szólítsák fel a magyar kormányt.+++

Kiadta: MSZF SZK

www.mszfszk.hu

Tájékoztató a Béke-kerekasztal előkészítő tanácskozásának határozatairól

Hét szervezet képviselőinek részvételével 2014. május 16-án tanácskozást tartottunk, a Magyar Szociális Fórum javasolta Béke-kerekasztal tartalmi és technikai előkészítéséről. A megbeszélésen az alábbi szervezetek képviseltették magukat: Igazságos Jogállamért Szervezet, Magyar Autonóm Néppárt, MEKESZ, Magyar Nemzeti Rend Párt, Népi Front, Semleges Magyarországért Alapítvány, Magyar Szociális Fórum.

      A résztvevők egyetértettek a kerekasztalt kezdeményező MSZF javaslatával, hogy a Béke-kerekasztal tanácskozás célja legyen a magyar civil társadalom közös akaratnyilvánítása a béke mellett, a békés politikai megoldásért, a kelet-nyugati együttműködés elmélyítéséért. Minden szervezet kapjon szót 5-8 percben, a résztvevők számától függően. A Kerekasztal résztvevői adjanak ki közös nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét előzetesen egyeztessük a neten. A szövegtervet a konferenciát kezdeményező MSZF bocsássa a résztvevők rendelkezésére, hogy a végleges nyilatkozat a konferencia előtt már elkészüljön. A sajtó számára a tanácskozás végén hozzuk nyilvánosságra. A tanácskozás végig legyen nyitott a sajtó előtt.

     Tartalmát tekintve a Kerekasztalnál hazánk békéhez és békés együttműködéséhez fűződő érdekéből induljunk ki. A magyar nép békeakaratából. Utasítsuk vissza, hogy hazánkba idegen katonai erőket telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, felvonulási tereppé változtassák hazánk földjét! Mutassunk kiutat a válságból! Helyezzük a hangsúlyt az Ukrajnában élő nemzetek, nemzeti kisebbségek, etnikumok egyenjogúságára, és bevonásukra a központi hatalomba egy föderatív Ukrajna keretében. Szólítsuk fel a kormányt az aktív békediplomáciára. Követeljük, hogy a NATO iránti hűséget senki se értelmezze a szembenállás melletti elkötelezettségként, lemondásként gazdasági érdekeinkről, szembefordulásként nemzeti érdekeinkkel.

         Az előkészítő tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a Béke-kerekasztal döntése alapján civil diplomáciába kezdenek a fenti célok elérése érdekében.

A tanácskozást 2014. június 1-én, vasárnap délelőtt 10 és 14 óra között tartjuk meg Budapesten. (Pontos helyszíne véglegesítés alatt.)
A békekonferencia nyitva áll minden olyan szervezet előtt, amely egyetért a fenti céllal és tartalommal, és kész kiállni a békéért, és az ukrajnai konfliktus politikai rendezéséért. Kérünk mindenkit, hogy a minél szélesebb társadalmi részvétel érdekében küldje tovább ezt a tájékoztatót! A konferencián való részvételi szándékot az alábbi e-mail címen kérjük jelezni:

magyarszocialisforum@gmail.com

M E G H Í V Ó B É K E K O N F E R E N C I Á R A

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal meghívja Tisztelt Szervezetüket a 2014. június 1-én (vasárnap) 10-13 óra között tartott Béke-kerekasztal tanácskozásra

Helyszíne: Magyarok Háza, Csontváry terem. Budapest, V. ker. Semmelweis u. 1-3.

Regisztráció: 9.30 órától

A béke-konferencián, mely végig nyilvános a sajtó előtt, 5-7 perces felszólalási lehetőséget biztosítunk minden olyan szervezet képviselőjének, amely egyetért a tanácskozás felhívásban megfogalmazott céljával, és előzetesen jelezte részvételi szándékát a magyarszocialisforumj@gmail.com címen.

A Békekonferencia

Célja legyen a magyar civil társadalom közös akaratnyilvánítása a béke mellett, a békés politikai megoldásért, a kelet-nyugati együttműködés elmélyítéséért. Minden szervezet kapjon szót 5-8 percben, a résztvevők számától függően. A Kerekasztal résztvevői adjanak ki közös nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét előzetesen egyeztessük a neten. A szövegtervet a konferenciát kezdeményező MSZF bocsássa a résztvevők rendelkezésére, hogy a végleges nyilatkozat a konferencia előtt már elkészüljön. A sajtó számára a tanácskozás végén hozzuk nyilvánosságra.

Javasoljuk, hogy a tanácskozás végig legyen nyitott a sajtó előtt.

Tartalma: A Kerekasztalnál hazánk békéhez és békés együttműködéséhez fűződő érdekéből induljunk ki. A magyar nép békeakaratából. Utasítsuk vissza, hogy hazánkba idegen katonai erőket telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, felvonulási tereppé változtassák hazánk földjét! Mutassunk kiutat a válságból! Helyezzük a hangsúlyt az Ukrajnában élő nemzetek, nemzeti kisebbségek, etnikumok egyenjogúságára, és bevonásukra a központi hatalomba egy föderatív Ukrajna keretében. Szólítsuk fel a kormányt az aktív békediplomáciára. Követeljük, hogy a NATO iránti hűséget senki se értelmezze a szembenállás melletti elkötelezettségként, lemondásként gazdasági érdekeinkről, szembefordulásként nemzeti érdekeinkkel.

2014. május 26.

Békekonferencia a keletinyitás-politika támogatása jegyében

Budapest, 2014. május 25. Vasárnap (MSZF)

      Békekonferenciát hívott össze hét társadalmi és politikai szervezet jövő vasárnapra, hogy hangot adjon a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette. A tanácskozást a Magyarok Házában tartják és nyitva áll minden olyan szervezet és szerveződés előtt, amely békés politikai megoldást akar Ukrajnában, és támogatja a keletinyitás-politikát, mert a kelet-nyugati együttműködést a béke és a nemzeti fejlődés zálogának tartja – tudatta a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal vasárnapi közleményében.

      A sajtónyilvánosság előtt tartott konferenciáról nyilatkozatot fognak kiadni, melynek szövegét jelenleg egyeztetik. A dokumentum-tervezet Magyarország nemzeti érdekének tartja a keleti nyitás politikájának folytatását az Európai Unió és a NATO tagjaként. Ugyanakkor elítéli azt a tervet, hogy Magyarországra, vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, és bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen.

      A Béke-kerekasztal szervezői abban jelölik meg a magyar kormány teendőit a konfliktussal terhes helyzetben, hogy elutasítson mindennemű katonai megoldást, és – Ukrajna szomszédjaként - segítsen a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz ültetésében, egy semleges, a környezetével békében élő, a Kelettel és Nyugattal egyaránt együttműködő ukrán politika létrejöttében.

      A szervezetekhez és a béke mellett elkötelezett csoportokhoz és személyekhez intézett felhívásában az MSZF a következőket írja: „Mutassunk kiutat a válságból! Helyezzük a hangsúlyt az Ukrajnában élő nemzetek, nemzeti kisebbségek, etnikumok egyenjogúságára, és bevonásukra a központi hatalomba egy föderatív Ukrajna keretében! Szólítsuk fel a kormányt az aktív békediplomáciára! Követeljük, hogy a NATO iránti hűséget senki se értelmezze a szembenállás melletti elkötelezettségként, lemondásként gazdasági érdekeinkről, szembefordulásként nemzeti érdekeinkkel!” +++

 Jelentkezni lehet:

magyarszocialisforum@gmail.com

www.mszfszk.hu

HVG Lázár százmilliárdos álma: a kétmillió közmunkás országa

Lázár János azt ígérte, 2015-től a kormány minden munkaképes magyarnak ad legalább közmunkát. Ez szigorúan véve azt is jelentheti, hogy egy éven belül 2-3 millió közmunkás rohangál Magyarországon, de sokkal reálisabb, hogy a közmunkások jelenlegi létszámát a két-háromszorosára emelnék. Az első abszurd, a második drága.

 

A kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munkaképes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson – mondta Lázár János hétfőn. Ha szó szerint vesszük a Miniszterelnökséget vezető államtitkár állítását, ez meredek, egyes vélemények szerint abszurd célkitűzés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-piaci adatai alapján ugyanis nagyjából 4 millió foglalkoztatottal számolhatunk, ezen felül mintegy 2,7 millió munkavállalási korú magyar van, aki nem dolgozik (2012-es KSH adatok). Lázár kijelentésében a szó szorosan vett értelmében ezt a tömeget nevezte meg, azaz nekik biztosítana legalább közmunkát a kormány 2015-től.

Talán mégsem erre gondolt

Ha az ígéret napi nyolcórás, egész évben fenntartott közfoglalkoztatásról szól, akkor a kormány célkitűzése irreális. Tavaly ugyanis összesen 128 ezer főnek tudott egész éves munkát biztosítani a közmunkaprogram. A célkitűzés még akkor is túl nagy tömegre vonatkozik, ha komolyan vesszük azt a kiszivárgott információt, mely szerint a kormány azt tervezi, hogy a közmunkások átlagos létszámát 2014-ben 200 ezer főre emeli az eredetileg tervezett 140-160 ezer helyett.

Ez nem a közmunkaprogramban év közben megjelent emberek száma, hanem az összes közfoglalkoztatott munkaóráinak száma lebontva napi nyolcórás, egész évben tartó munkára. Azok, akik év közben hosszabb-rövidebb ideig közmunkások voltak, körülbelül 300 ezren lehettek. Jellemző gyakorlat, hogy 3-4 hónapot dolgoznak a közmunkások, majd hosszabb-rövidebb átmeneti időszak következik. A jelenlegi szabályok szerint egy teljes évig senki nem dolgozhat, a maximális idő 11 hónap. Fontos adat még, hogy a közmunkások csaknem fele hat, nem pedig nyolc órában dolgozik.

Ha az államtitkár által említett célkitűzés nem a teljes munkaidős, átlagos létszámra vonatkozott, a kormány célkitűzése akkor is elérhetetlennek látszik (főleg ilyen rövid idő alatt). Elképzelhetetlen, hogyan és milyen költségvetési forrásból lenne képes közmunkát biztosítani a kormány az említett 2,7 millió munkaképes korú embernek.

Inkább erről szólhat a célkitűzés

Valószínűleg akkor közelítjük az ígéretet a realitás felé, ha feltételezzük, hogy a kormány által megcélzott csoport szűkebb annál, amit az államtitkár említett. A 2,7 millió munkaképes korú, nem dolgozó tömegben mintegy 360 ezer korai nyugdíjas, illetve 380 ezer olyan van, aki munkaképtelennek mondja magát. 270 ezren gyesen vagy gyeden vannak, 830 ezren tanulnak, 100 ezren háztartásbeliek, és 70 ezren pedig egyik kategóriába sem sorolhatók be.

Ezen kívül 700 ezer olyan ember van, aki munkanélkülinek mondja magát (ebben a számban benne vannak a közmunkások, illetve azok, akik nem szerepelnek a munkanélküli nyilvántartásban is). Ennél a munkanélküliekről szóló hivatalos adat kisebb, mert beleszámolják a közmunkásokat is: idén az első negyedévben 370 ezer munkanélkülit mutattak a KSH adatai. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2014. március végén 431 ezer ember volt nyilvántartott álláskereső.

Elképzelhető, hogy Lázár János erre a kisebb csoportra gondolt (ebből a szempontból mindegy, melyik számot vesszük), amikor megemlítette az új célkitűzést. Az ebben az esetben is kérdés, hogy egész éves, vagy csak átmeneti közmunkát biztosítana a kormány nekik. Ha állandó munka lenne, akkor a tavalyi 128 ezres állandó közmunkásállományt közel a hatszorosára kellene emelni. Ha Lázár csak átmeneti, néhány hónapos munkát ígért, akkor a tavalyi 300 ezer közmunkás helyett több mint a kétszeresének kellene munkát – és fizetést – adni. A költségvetési kiadások növekedése felől nézve ugyanakkor egy fontos kérdés marad: ez mennyi állandó munkahelynek felelne meg?

Mennyibe kerülne ez?

Hiába vesszük azonban a lehető legkisebb munkanélküli csoportot, attól ez még nagy falat marad a megvalósíthatóság és a finanszírozás szempontjából. Ha 300 ezer embert megforgat a közfoglalkoztatási rendszer egy év alatt, akkor technikailag valószínűleg nem lehetetlen 600-700 ezret sem. Az viszont biztos, hogy ehhez a közfoglalkoztatást végrehajtó önkormányzatok (illetve az állami közreműködő szervek) kapacitását meg kell duplázni, amivel eljutunk a legfontosabb problémához, a célkitűzés árához.

Olyan kimutatás eddig nem jelent meg, amelyből kiolvasható lett volna, hogy mekkorák a közmunkaprogram járulékos költségei. Mennyibe kerülnek például a használt munkaeszközök, és az a többletkapacitás, ami a munkaügyi központoknál vagy más érintett önkormányzati hivataloknál jelentkezik a közmunka miatt?

Emiatt jobbára csak a költségvetésben található nagyobb számokra támaszkodhatunk. A 2014-es büdzsében a kormány 183,8 milliárd forintot szánt közfoglalkoztatásra. Ez volt az eredetileg tervezett 140-160 ezer fő állandó közfoglalkoztatására előírt forrás, amire jelentős többletforrást kell majd átcsoportosítani, ha 200 ezerre akarják emelni a létszámot.

Az még nem derült ki, mennyivel tervezi emelni az előirányzatot a kormány, azt viszont a közmunkabér alapján nagyjából meg lehet határozni, mennyi pénzt fizet ki a költségvetés a közfoglalkoztatottaknak. Kétféle közmunkabér van, az egyik a szakképzettséget nem igénylő munkákra (idén bruttó 77 300 forint havonta, teljes, 8 órás munkaidőre), a másik a szakképzettséget igénylő munkákra (idén bruttó 99 100 forint havonta, szintén teljes munkaidőre).

A költségvetési kiadások hozzávetőleges becsléséhez az egyszerűség kedvéért az alacsonyabb közmunkabérrel számolhatunk, mivel a közfoglalkoztatottak döntően képzettséget nem igénylő munkát kell végezzenek. Ha a kormány idén az eredetileg tervezett 160 ezer főnek adott volna egész éves közmunkát, akkor a teljes bruttó bérköltség közel 150 milliárd forint lett volna (a betervezett 183 milliárd forintos előirányzat maradék 30 milliárdja valószínűleg a magasabb bérezésű közmunkásokra, és a program egyéb költségeire volt).

Az államtitkár által említett kormányzati célkitűzés biztosan azt jelenti, hogy a teljes munkaidőre számolt közmunkás létszám 2015-ben tovább emelkedik, de nem tudjuk, mennyivel. Ha az összes munkanélkülinek, vagyis 700 ezer embernek állandó munkát adna a kormány, annak csak a bérköltsége bruttó 650 milliárd forint lenne a jelenlegi 183 milliárd forint helyett. Ez azonban kevéssé valószínű, hiszen így mindenkinek, akinek elvben lehet, teljes éves, napi 8 órás közmunkát biztosítana a kormány, ami nem életszerű. Ha csak 350 ezer ember kap állandó munkát, akkor a bruttó bérköltsége nagyjából 320 milliárd forint lenne.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a költségvetés bruttó kiadása a közmunkaprogramban nem azonos a tényleges költségvetési kiadással. A kifizetett bérek egy része, az adó és járulékok ugyanis az állam egyik zsebéből a másikba kerülnek. A tavalyi 150 milliárd forintos közfoglalkoztatásra szánt keretből 135 milliárd forint volt a bértömeg, de ebből csak 73 milliárd forint volt a költségvetés nettó kiadása, a többi pénzt ugyanis az állam személyi jövedelemadóként, nyugdíjjárulékként és egészségbiztosítási járulékként a költségvetésbe fizette be (hozzá kell tenni persze, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetése ebben az esetben egyáltalán nem virtuális költség, hiszen ez tényleges nyugdíj- és egészségügyi szolgáltatásra tesz jogosulttá).

A költségvetés tényleges kiadásait csökkentené az is, hogy egy kiterjedt közmunkaprogram miatt csökkennének a szociális kiadások is. Akkor ugyanis kevesebb foglalkoztatást helyettesítő támogatást kellene fizetnie az államnak (ez tavaly körülbelül 50 milliárd forint volt).

Még ha mindezt figyelembe is vesszük, egyes számítások szerint akkor is legalább 100 milliárd forinttal nőnének a költségvetés kiadásai a tavalyihoz képest, ha a 128 ezer átlagos közfoglalkoztatotti létszám helyett ennek a két-háromszorosára emelnék a keretet.