Húsvéti bírálat a keresztény elvekkel ellentétes politizálás miatt

Budapest, 2013. március 31. vasárnap 

    Bírálta a kormány, mindenekelőtt a Kereszténydemokrata Néppárt politikáját, és a képviselők visszahívhatósága mellett foglalt állást a keresztényeket tömörítő Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEKA), húsvéti legfrissebb közleményében – adta hírül a Magyar Szociális Fórum vasárnap.

     Bajnok István, az alapítvány vezetője értesítőjük legfrissebb, áprilisi számában Kereszténység és politika címmel a következőt írta: „A KDNP parlamentbe kerülése után alig hallhattunk keresztény felszólalásokat a párt képviselőitől. Látszólagos, semmitmondó, sokszor a keresztény elvekkel ellentétes nyilatkozatokat tettek.” A szerző olyan alapvető keresztény értékeket hiányol a KDNP politikájából, mint amilyen az emberség, a tisztesség, az erkölcsös magatartás, a szociális érzékenység, a munka- és a tudás megbecsülése. „Más párt mögé bújással nem lehet meggyőzni az embereket. Más párt mögé bújva, annak véleményét ismételgetve nem lehet választást nyerni” – folytatta. 

      Bajnok a szerénységet és az alázatosságot is hiányolja a politikusi viselkedésből. A képviselők megalkuvó magatartását összefüggésbe hozza a frakciófegyelemmel, amelyre az jellemző, hogy „a választók akaratából megválasztott képviselők a parlamentben már nem feltétlenül választóikat képviselik, hanem csak pártjuk véleményét”. Példaként idézi Ángyán József esetét, akit bíráló magatartásáért meg is büntetett a Fidesz, mert nem szavazott a párttal. Ez alakoskodáshoz és megalkuváshoz vezet, pedig egy politikusnak nem kisebb, inkább nagyobb szociális, megértő, együtt érző tulajdonsággal kell rendelkeznie. Egy politikus sem több jogot, sem külön jövedelmet nem igényelhet magának. A politikusnak szolgálónak kell lennie, a nép, az emberiség, a nemzet szolgálatában – írja.

    Bajnok István abban jelöli meg egy keresztény képviselő dolgát, hogy legyen bátor, öntudatos, értelmes, szociálisan gondolkodó, tenni kész, megértő, más véleményét is meghallgató és elfogadó, segíteni akaró, munkára kész, emberszerető, becsületes ember.

       A visszahívhatósággal kapcsolatban a keresztény közéleti személyiség a következőt írja: Véleményünk szerint egy képviselőnek a választók érdekét kell szolgálnia. Ha a választópolgár képviselőt választhat, akkor legyen jogosultsága annak visszahívására is. Bajnok ezért azt javasolja, hogy iktassák alaptörvénybe a képviselők visszahívhatóságát.+++

www.mszfszk.hu

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk Mindenkinek!

Közmunkás-botrány: alulmaradt a katasztrófavédelem az MSZP-s honatyával szemben

Perre ment Harangozó Tamással Bakondi György, ám az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első embere alulmaradt a szocialista képviselővel szemben - a bíróság első fokon ugyanis arra jutott, hogy az MSZP-s képviselő egyrészt véleményt formázott, másrészt őt igazolják a tanúk. Emlékeztetőül: Harangozó arról beszélt, hogy az elbocsátott közalkalmazottak helyett - azok státusát megszűntetve - ugyanarra a munkakörre közmunkásokat vettek fel.

A főigazgató azon "rágott be", amikor az MSZP-s politikus úgy fogalmazott: jó lenne azt hinni, hogy ez Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének elfogadhatatlan és aljas magánakciója, de sokkal valószínűbb, hogy a főigazgató a Fidesz-kormány foglalkoztatási programját hajtja végre. (Ezt minősítette a bíróság politikai véleménynyilvánításnak.)

Harangozó egyébként arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban csaknem ezer közalkalmazottat bocsátottak el a katasztrófavédelmi intézményektől. Ugyanakkor - folytatta - a katasztrófavédelem takarítói, gondnoki és ügyviteli feladatok ellátására négyszáz közfoglalkoztatott alkalmazását tervezi. "Emberek százait elbocsátják, majd 47 ezer forintért - ha részmunkaidősök, ennél is kevesebbért - visszafoglalkoztatják őket, vagy közmunkásokat vesznek fel helyettük" - mondta a szocialisták frakcióvezető-helyettese.

Egyébként az élet már menet közben alátámasztotta Harangozót, például novemberben szép purparlé kerekedett belőle amikor a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) kirúgott 19, korábban határozatlan idejű jogviszonnyal foglalkoztatott, takarítói munkakörben dolgozó embert, majd az igazgatóság a fővárosi Munkaügyi Központtal kötött közfoglalkoztatási program keretében 22 embert vett fel takarítóként és udvari munkásként, ugyanarra a munkakörre. Az ügyet egy panasz nyomán az alapvető jogok biztosa vizsgálta, és arra jutott, hogy a közfoglalkoztatás céljával ellentétes, ha azt álláshelyek kiváltására használják, úgy, hogy elbocsátják a munkavállalókat, és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérű közfoglalkoztatottakkal töltik be.

"A közfoglalkoztatottak alkalmazása nem vezethet oda, hogy évek óta fennálló, határozatlan idejű jogviszonyokat, meglévő munkahelyeket szüntessenek meg, és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérezésben részesülő, a közfoglalkoztatás jellegéből és határozott idejéből adódóan kiszolgáltatott helyzetben lévő közfoglalkoztatottakkal töltsék be" - jelentette ki Szabó Máté, aki szerint az FKI eljárása sérti a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot, és összeegyeztethetetlen az állam feladataival és alapjogi kötelezettségeivel is.

"A közfoglalkoztatással nem álláshelyek kiváltása volt a szándék, amit alátámaszt, hogy a közfoglalkoztatott dolgozók feladatköre bővebb, mint a korábban elbocsátottaké. Takarítói, udvari munkás, kapus feladatokat is ellátnak, valamint megfelelő végzettség esetén részt vesznek állagmegóvási, javítási, karbantartási, rakodási, logisztikai feladatok ellátásában is" - védekezett az FKI. Magyarán: a szervezet kevesebb pénzért több feladatot végeztet el a közmunkás-konstrukcióban.

nepszava.hu

Orbán Viktor nem tárgyal a civilekkel

Budapest, 2013. március 25. hétfő

      Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadja a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal Róna Péter vezette küldöttségét – tudatta hétfő délután Török Kristóf, a miniszterelnöki hivatal munkatársa Simó Endrével, az MSZF szervezőjével.

      A delegáció március 13-án kért sürgős találkozót a kormányfőtől, hogy elé terjeszthesse a Kerekasztal tervét a hiteles-probléma átfogó rendezéséről. Ezt a Szociális Kerekasztal március 3-i budapesti tanácskozásán fogadták el, melyen egyúttal megbízták Róna Péter, nemzetközi hírű pénzügyi szakembert a küldöttség vezetésével.

      Török Kristóf arról is tájékoztatott, hogy az MSZF megkeresését „átküldték a nemzetgazdasági tárcának”. Simó megkérdezte tőle, ki fogadná a delegációt Orbán Viktor helyett, és adott-e a kormányfő utasítást a nemzetgazdasági tárcának a delegáció fogadására. Török nem tudott válaszolni a kérdésre, s – paragrafusokra hivatkozva - csak annyit mondott, hogy az anyagot átküldik az NGM-nek.

      A Magyar Szociális Fórum a történtekkel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányfő civilekkel szemben tanúsított elutasító magatartása időben egybeesik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentésével arról, hogy a „devizahitel-probléma megoldhatatlan”. Nem világos – áll az MSZF híranyagában -, hogyan tehet felelős politikus ilyen nyilatkozatot anélkül, hogy előzőleg megismerné a Szociális Kerekasztal megoldási tervét.

      „Bízunk benne, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem akar kitérni a Szociális Fórum Hitelesekkel egyeztetett megoldási javaslatának megismerése elől, és nem fogja elutasítani a Hitelesek megoldási tervét. Mivel így is túl sok időt kellett várni a kormányfő elutasító válaszára, reméljük, hogy a miniszter még e héten válaszolni fog a miniszterelnökségről átküldött civil megkeresésre!” – áll az MSZF közleményében.+++

 

www.mszfszk.hu

www.hitelkarosultakert.hu

Jogaik tiszteletben tartását követelik a civilek Orbán Viktortól

Budapest, 2013. március 24. vasárnap

     Orbán Viktor miniszterelnök második hete nem reagál a Hitelkárosultak kérésére, hogy sürgősen fogadja Róna Péter vezette delegációjukat a hitel-probléma átfogó rendezésére irányuló tervük ismertetése céljából. A miniszterelnöki hivatalban még a telefont sem veszik fel, csak hangposta üzenetet lehet hagyni, de erre sem válaszol senki – tudatta a Magyar Szociális Fórum vasárnap kiadott közleményében.

    A Szociális Kerekasztal március 3-án hozott határozatot arról, hogy Róna Péter, a devizahitelt hibás terméknek minősítő pénzügyi szakember vezetésével háromtagú küldöttséget meneszt a kormányfőhöz, hogy tájékoztassa „olyan finanszírozási mechanizmusra vonatkozó tervükről, amely nem közpénzből oldaná meg a válságot, hanem az állam és a bankok Hitelkárosultak érdekében történő kölcsönös felelősségvállalásával”. 

    A miniszterelnökhöz küldött kérésükhöz mellékelték a Hitelkárosultak 8 pontos követelését is, mely többek között leszögezi, hogy a Hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával. S hogy a keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.

   Az MSZF a súlyos társadalmi probléma átfogó, megnyugtató rendezésére való tekintettel arra kérte a kormányfőt, tegye lehetővé, hogy a küldöttség, melynek további két tagja egy Hitelkárosult és az MSZF képviselője, mielőbb felkereshesse. A válasz azóta is várat magára.

   A Hiteles Mozgalom a történtekkel kapcsolatban szombaton közleményt adott ki. Megállapította: a miniszterelnök részéről az MSZF Szociális Kerekasztalának megkeresése teljesítésének elmaradása sérti a civil érdekvédelem érvényesülésének lehetőségét az állampolgárok védelmében, egy demokratikus jogállamban, sérti a jogállamiság törvényben meghatározott elveit, ezzel együtt sérti az állampolgárok jogbiztonsághoz való jogát is. A Hiteles Mozgalom arra kérte a kormányfőt, hogy fogadja a Róna Péter vezette delegációt.

    A hiteles-üggyel kapcsolatban megszólalt Széles Gábor nagyvállalkozó, az Echo TV tulajdonosa is. A Facebookon szombaton megjelent blogjában a Hitelkárosultak védelmére kelt a hitelező bankokkal szemben. Többek között azt írta, hogy  „Ha a Fidesz jövőre nyerni akar, akkor az Igazságügyi Minisztériumon keresztül meg kell indítania a (közérdekű) pereket, és nem hallgathat tovább a kormány, nem kereshet tovább mű megoldásokat.”  

   A Magyar Szociális Fórum vasárnap arra kérte a Hitelkárosultakat, és mindazokat, akik megoldást akarnak az ügyben, hogy sms-, telefon-, fax- és internetes üzenetekkel árasszák el a miniszterelnöki hivatalt, követelve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sürgősen fogadja delegációjukat a devizahitel-probléma átfogó rendezésére irányuló tervük ismertetése céljából.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu

www.hitelkarosultakert.hu

Közmunkások újították fel a polgármester házát?

Írta: Doros Judit / NOL Feltöltve: 2013. március 22. Lapszám: on-line tartalom

Dolgoztatott-e a háza építésén közmunkásokat a tiszatenyői polgármester, vagy épp ellenkezőleg: csak társadalmi munkában ácsoltak tetőt öten azok közül, akiket amúgy közmunkásként ismernek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Törökszentmiklóshoz közeli településen. Kicsi falu ez, így névvel nem nyilatkozik senki ebben az ügyben, nem akarnak kellemetlenséget: könnyen bocsátanak el ma bárkit, aki bírálni mer, még ha nem is a faluban, hanem máshol dolgozik – mondták érvként többen.

– Magam láttam pár hónappal ezelőtt, hogy vagy féltucatnyian serénykedtek a polgármester házánál, a tetőt javították épp, de amikor megkérdeztem őket, mennyi pénzt kapnak a munkáért, azt felelték, szívességből, társadalmi munkában csinálják a tetőt – mondja egy tenyői férfi. Szerinte ez mindenképp furcsa: miért dolgoznának ingyen olyan emberek, akik amúgy is kínkeservesen teremtik elő a betevőre valót, állásuk nincs, ezért kénytelenek közmunkát vállalni.

A sajátos helyzet többeknek feltűnt, s akadt, aki a megyei kormányhivatalnál bejelentést is tett az ügyben. Ott úgy tájékoztattak bennünket, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja egy helyi lakos bejelentése nyomán vizsgálatot folytatott a tiszatenyői önkormányzat által 2012-ben megvalósított közfoglalkoztatási programmal kapcsolatban. A bejelentő állítása szerint a polgármester vagy közeli hozzátartozója ingatlanán közfoglalkoztatottak végeztek munkát.

Az ellenőrzés az érintett programokat utólagosan vizsgálta, mivel azok időközben lezárultak. A vizsgálat keretében a bejelentőt és öt érintett személyt meghallgattak, s tanulmányozták a jelenléti íveket is. A tanúk állítása és a jelenléti ív tanúsága szerint a munkások a bejelentő által megjelölt napokon szabadságon voltak, s ez idő alatt dolgoztak az ingatlanon. Az ellenőrzés szabálytalanságot, valamint hatósági szerződésszegést nem állapított meg.

Kérdésünkre a kormányhivatal közölte: a foglalkoztatás „életszerűségét” illetően a munkaügyi központ nem foglalt állást, feladata csupán a bejelentés jogszabályok alapján történő vizsgálata volt.

Megkerestük a falu fideszes polgármesterét, Kazinczi Istvánt, mit szól ő a faluban terjedő hírekhez, melyek szerint közmunkásokkal építtette volna a házát. Közölte: informátoraink – akiket név szerint ismer – nemcsak a kormányhivatalnál, hanem minden lehetséges hatóságnál megpróbálták már rossz hírét kelteni. – Jelzem önnek, hogy a hatóságok, közöttük a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal is megvizsgálta ezen bejelentéseket, és megalapozatlannak találta őket. A rám és a képviselő-testületre irányuló rágalmak miatt a napokban bírósági feljelentést tettünk informátorai ellen. Ezúton meghívom önt településünkre, és szívesen tájékoztatom az itt folyó, országosan elismert közmunkaprogramról – válaszolt.

A tiszatenyői közmunkaprogram valóban több elismerést kapott az utóbbi időszakban: nemrégiben Pintér Sándor huszonkét önkormányzat – köztük a tiszatenyői – vezetőjének adott át elismeréseket azért, mert sikeresen menedzselték a kormányzat által elindított közmunkaprogramot. Az Origo beszámolója szerint Kazinczi István az ünnepségen arról beszélt: önkormányzata olyan mezőgazdasági és kertészeti közmunkaprogramokra pályázott, amelyek keretében zöldségeket termelnek, s a település valamennyi közintézményét el tudják látni ezekkel. Következő lépésük – tette hozzá – egy seprűüzem megnyitása lesz.

FORRÁS: NOL.hu

Mire van pénz és mire nincs?

"Az emberi jogokat
nemcsak terrorizmussal,
elnyomással vagy
merénylettel lehet
megsérteni, hanem
igazságtalan gazdasági
rendszerekkel is,
amelyek hatalmas
egyenlőtlenségeket
teremtenek"
I. Ferenc pápa 

Mire van pénz és mire nincs? Írta: Tamás "Norris" Gábor Feltöltve: 2013. március 25. Lapszám: on-line tartalom

Néhány héttel ezelőtt a Klubrádió egyik hírműsorában hallottam, hogy Czomba Sándor, a Fidesz foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arra a kérdésre, hogy miért nem fizetnek a közmunkásoknak - akik létszáma lassan eléri a 300.000 főt - legalább nettó minimálbért (ami 60.200 Ft jelenleg) a mostani 36.000 illetve 47.000 Ft helyett, azt válaszolta, hogy azért, "mert ezt nem bírná el az ország gazdasága."

A hír szerint az a többlet, amelynek felhasználásával meg lehetne ezt tenni, éves szinten 150 milliárd forintot tenne ki. (Ez az éves GDP mintegy 0.7%-a) Ezzel a hírrel még önmagában meg is békéltem volna, ha nem hallok néhány nappal később egy másik hírt, mely szerint a tavalyi évben a Fidesz kormány 160 milliárd forinttal támogatta a Magyarországon megtelepedett multicégek munkahelyteremtő programjait, amelynek során a nevezett cégek 30.000 új munkahelyet hoztak létre.

Ezt a két adatot egymás mellé raktam és elkezdtem gondolkodni. A kormány azt állítja, hogy közel 300.000, szegény, hányatott sorsú ember életkörülményeinek valamennyivel jobbá, könnyebbé tételére nincs az országnak 150 milliárd forintja évente, ellenben a zsíros, napi problémákkal egyáltalán nem küzdő, ráadásul magántulajdonú multicégek (szerintem szükségtelen) támogatására van 160 milliárdja, amely során csak tized annyi munkahely létesül, mint amennyien közmunkán vannak? Jól van ez így?

Ráadásul közmunkán éppen az a réteg van (a vidéki szegények, az alacsony iskolázottságúak), akik pont hogy a hagyományos munkaerőpiacról kiszorultak, ellenben a multik általában nem a teljesen képzetleneket foglalkoztatják, és nem is mindig ott települnek meg, ahol nagy munkanélküliség tombol. Továbbá, a multicégek az így foglalkoztatott dolgozók által megtermelt értéket legnagyobb részben nem itt fektetik be, forgatják vissza a gazdaságba, hanem kiviszik az országból, hogy a befektetői és tőkés igényeket kielégítsék, és teszik mindezt úgy, hogy köztudomású, hogy éppen a multicégek azok, amelyek mesterei az adóoptimalizálásnak, azaz olyan kevés adót fizetnek vissza a központi költségvetésbe, amennyire keveset csak lehet. Érthető, hiszen ez is része a "versenyképességi" világjátéknak.

Lehet az ellen érvelni persze, hogy miért támogatná a kormány a termelő multikkal szemben, a klasszikusan nem termelő közfoglalkoztatást...ám kérdem én, hogy ki tiltotta meg a kormánynak, hogy a közmunkásokat ne a termelő szektorban foglalkoztassák? Nem kell minden közmunkásnak árokpartot kaszálnia, szemetet szednie parkokban és hasonlók. Mi az akadálya annak, hogy ezeket az embereket a helyi sajátosságoknak megfelelő termelő ágazatokban foglalkoztassák valamiféle közösségi (szövetkezeti) megoldással karöltve? Például vidéken a mezőgazdaságban olyan munkafolyamatokban amelyet még nem gépesítettek? Vagy ehhez kapcsolva a feldolgozó iparban? Ebből a 150 / 300 milliárd Ft-ból igen sok termelő üzemet létre lehetett volna hozni, ahol a közmunkások garantáltan magyar termékeket állítottak volna elő, ha az EU-s szabályok miatt exportra nem is, de belső fogyasztásra mindenképpen. Ezek pedig akár versenyképesek is lennének a külföldi, feleslegesen és messziről idehordott termékekkel szemben.

Az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok és hírek adnak számomra alapot arra, hogy azt gondoljam és mondjam, hogy a Fidesz kormány "magyar embereket segítő" vagy segíteni szándékozó politikája nem más, mint egy ócska színjáték, amely néhány populista intézkedéssel (mint pl a rezsicsökkentés) igyekszik elfedni azt, hogy ez a kormány is (akár csak az előző) nem bír saját akarattal, elképzeléssel, hanem csakis úgy táncol, ahogy a nemzetközi érdekcsoportok fütyülnek. De remélem ez a dal hamarosan véget ér!

Rabokkal varratják a közmunkások ruháit

Noha papíron minden közmunkásra mintegy 115 ezer forintot költ az állam, ebből az összegből közel 70 ezret zsebre is tesz. Most pedig úgy látszik, hogy újabb állami területeket akarnak finanszírozni a közmunka-programból.

A közmunka a jelek szerint tényleg túlmutat önmagán - a hatalomnak politikai hasznot, a központi költségvetésnek pénzügyi profitot is hoz. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy felpörgött a közmunkavédelem ügye. Bár számtalan példa mutatta korábban, hogy a közfoglalkoztatottak testi épségének védelme nem elsőrendű szempont (egy borsodi városban a patakmedret puha gumitalpú cipőben tisztították, egy békési településen víz nélkül kellett a nyolc órát ledolgozni a földeken, stb.), mára az állam szívébe zárta a mintegy 300 ezer közmunkást, és óvja is őket.

Védelmüket pedig nem bízza a véletlenre, maga Hoffmann Imre, a közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár vette a közmunkásokat a nevére. Pontosabban az ő nevében írnak leveleket a munkaügyi kirendeltségek vezetői, mondván: az ő megbízásából küldik az Ábránd Textil Kft. egyik munkaruhacsaládjáról szóló tájékoztatást. Ami hasznos kiindulási pont, ha egy település mégis úgy dönt, hogy védőfelszereléssel látja el közmunkásait. A levél úgy fogalmaz: a közfoglalkoztatók számára ajánlott a fenti gyártótól származó beszerzés.

Ám hiába szerepel a mondatban az ajánlott szó, a jelek szerint a cég választása nem opcionális, ugyanis csak kivételes esetben lehet mástól rendelni, vagyis akkor, ha a munkaruhákat a gyártó nem tudja az önkormányzat által megjelölt határidőre leszállítani. (Ezt egyébként a hivatali intenciók szerint igazolni szükséges.)

Ami a céget illeti, azonkívül hogy textilre szakosodott (gyárt ágyneműt, terítőt, munkaruhát, és így tovább), illetve hogy piaci árakon dolgozik, annyit érdemes tudni, hogy az állam a gazdája. Az Ábránd Textil jogelődje az 1955-ben alapított Sátoraljaújhelyi Fehérneműgyár, jelenleg a Magyar Állam (címe alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) száz százalékos tulajdona, míg a tulajdonosi joggyakorló a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

A kvázi börtöncégnek 2009-ben mintegy 178 millió forint volt a nettó árbevétele, 2010-ben 171,56 millió, míg 2011-re már 211,8 millióra izmosodott ez a mutató. Ám a zárás már nem sikerült olyan szépen: a 2009-es 45,4 millió forintos adózás utáni eredményt ugyan 2010-re sikerült 22.8 millió forintos nyereségre feltornászni, 2011-re ismét 16 milliós mínuszba szaladt a társaság.

Az alapeszmével, vagyis azzal, hogy állami munkákhoz az állam biztosítson felszerelést, nincs baj, ám a megvalósítás hibádzik. Amennyiben az önkormányzatok pénzszűke miatt nem rendelnek munkaruhát a közfoglalkoztatottaknak, akkor a fenti konstrukció ebben a helyzetnem nem segít. A piacon ugyanis elérhetők hasonló árak, nagy tétel esetén talán jutányosabbak is. Azaz, ha az önkormányzatok és a közmunkások érdeke az elsődleges, akkor az állami beszállítónak kvázi bekerülési áron kellene szolgáltatnia.

Amennyiben az ajánlat nem lehetőségként, hanem "parancsként, utasításként" értendő, akkor viszont a közmunkásokra hivatkozva finanszíroztatnának egyéb területeket (például a büntetés-végrehajtást). Miközben egyébként így is bőven vannak tartalékok a rendszerben, tavaly ugyanis mintegy 130 milliárd forintot költöttek el közfoglalkoztatás címén. Ez egy emberre vetítve 115 ezer forintot jelent havonta, amelyből, ahogy az adatok is mutatják, átlagosan 47 ezer forintot kaptak meg az érintettek. Vagyis 70 ezer forintot magánál tartott az állam.

Közmunkás gyűjteni is jó

Egy borsodi faluban "eligazítás" során a 16 közmunkás közül négy asszonyt vezényelt ki aláírásgyűjtésre a polgármester. (A település vezetője a rezsicsökkentést támogató szignókat akart látni.) A négy asszonynak kedden végig kell járnia a település összes lakott ingatlanát (ez mintegy 180 ház), az íveket pedig szerdán le kell adniuk. Az asszonyok március 1-je óta takarítási munkákat végeztek a településen, tegnap például - szintén sárban és latyakban - a polgármesteri hivatal udvarán gallyaztak, tettek rendet.

 nepszava.hu