A Magyar Szociális Fórum (MSZF) csütörtökön mélységes felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodájára bízta a kilakoltatások leállítására, a rohamos elszegényedés feltartóztatására, és a devizahiteleseknek okozott károk megtérítésére vonatkozó népi követelések megválaszolását. Az MSZF tiltakozását fejezte ki az érintettek nevében, és megállapította: a politikai módszer jelzi, milyen szinten kezeli a kormány a magyarországi megélhetési válságot, az élethez, a megélhetéshez és a lakhatáshoz való jogot .
A pártoktól független társadalmi mozgalom csütörtökön kiadott közleménye szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodája május 29-én hétoldalas dolgozatban reagált a március 25-i Népi Gyűlés Orbán Viktorhoz eljuttatott követeléseire. Öt oldalon a devizahitelekről írnak. Felsorolják, milyen intézkedéseket hozott a kormány fennállásának két éve alatt a hitelkárosultak érdekében. Beismerik ugyan, hogy „a bajba jutott hitelesek száma egyre növekszik”, de ezt a szocialista kormányok örökségének tulajdonítják, és azt állítják, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által „mindenkori istencsapásnak” minősített devizahiteles-problémát a Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodással sikerült megoldani. (A Népi Gyűlés azt követelte, hogy az állam indítson közérdekű keresetet a bankok által megkárosított állampolgárok érdekében, és kényszerítse rá a hitelezőket a hitelezetteknek okozott kár megtérítésére a realizált banki extraprofit terhére.)
Egyetlen szóval sem reagálnak arra a követelésre, hogy azonnal állítsák le a kilakoltatásokat, és ne engedjék meg, hogy elárverezzenek 5050 lakást 15 ezer ember feje fölül. Figyelmen kívül hagyják azt a követelést is, hogy a rendőrséget ne vegyék igénybe a kilakoltatások elősegítésére, és szigorúan lépjenek fel azokkal szemben, akik felelőtlen magatartásukkal, vagy szándékosan embereket kergetnek a halálba a végrehajtás közben. A dolgozat nélkülözi a választ arra a követelésre is, miszerint „fogjanak hozzá olyan intézkedések meghozatalához, amelyekkel megszüntethető, hogy Magyarországon évről-évre tömegesen fagyjanak meg a szabad ég alatt és fűtetlen otthonukban”. A civilek az intézkedések sorában a legelsőnek azt tartották, hogy megszűnjenek a kilakoltatások, és ne kerüljön még több ember az utcára. Nem válaszolnak arra a követelésre sem, hogy állítsák vissza és mindaddig tartsák érvényben a kilakoltatási moratóriumot, amíg nem orvosolják megnyugtatóan a megélhetési válságot.
Az adórendszerről azt írja a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodája, hogy a 16 százalékos egykulcsos SZJA és a 25 százalékról 27-re emelt ÁFA „az igazságos tehermegosztás felé viszi az országot”. (A Népi Gyűlés ezzel szemben azt követelte, hogy az alapvető élelmiszerek, a mindennapos szükségleti cikkek, az életmentő gyógyszerek és az egészségügyi segédeszközök esetében csökkentsék az ÁFÁ-t 27 százalékról 9-re, a megélhetéshez és az életben maradáshoz szükséges szolgáltatások, így a földgáz, a víz, a csatorna és a villanyáram díját terhelő 27 százalékos ÁFÁ-t pedig 12-re mérsékeljék. Számításuk szerint, az intézkedés negyedével csökkentené a rezsiköltséget, és több százezer családnak jelentene azonnali könnyebbséget. Sürgették továbbá az EU átlagárát messze meghaladó ivóvízdíj EU-átlagra mérséklését, a csatornaszolgáltatási díjak jelentős mérséklését, és a hatósági árak inflációval arányos kiigazítását az inflációt meghaladó áremelés helyett.)
Arra a követelésükre, hogy ne vonjanak el forrásokat az önkormányzatoktól, mert ezzel a helyi adók és a lakossági terhek növelésére kényszerítik őket, az ügyfélszolgálat azt írta, hogy „az önkormányzatok nem kényszerülnek a helyi adók növelésére, hiszen ellátandó feladataik is mérséklődnek”.
Arra a követelésre, hogy a közmunkásoknak is adják meg a minimálbért, és ennek megfelelően kapjanak 60 ezer Forintot a jelenlegi 47 ezer helyett, az a válasz érkezett, hogy „az idén rendkívüli mértékben megemelt minimálbér azért van magasabban megállapítva, mint a közfoglalkoztatás bér, hogy ahol van rá lehetőség, ott jobban megérje munkát vállalni az elsődleges munkaerőpiacon”.
Az ügyféliroda egyetlen szóra sem méltatja a rokkantak követelését a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. december 29-i (CXCI.) törvény visszavonásáról, és az „új komplex minősítő vizsgálatok” néven elhíresült intézkedés felfüggesztéséről. (A kormányzó párt nem volt hajlandó átvenni a rokkantak ezzel kapcsolatos petícióját a FIDESZ Lendvay utcai székháza előtt május 25-én tartott tüntetésen.)
A magáncsőd honi intézményesítésével kapcsolatos igényre az a válasz érkezett, hogy „az eddigi koncepciók megvalósíthatatlannak bizonyultak”.
Az ügyfélszolgálati iroda egyetlen szót sem ejt arról a követelésről, hogy „a kormány szerezzen érvényt az élethez való emberi jognak, és tegyen eleget az Emberi Jogok Egyetemes Törvényéből fakadó kötelezettségének”.
Nem érkezett válasz arra a követelésre sem, hogy a kormány tárgyaljon a Népi Gyűlés képviselőivel. (A rokkantak képviselőivel május 2-án főosztályvezetői szinten tartott találkozó eredménytelennek bizonyult, mert a kormány megbízottja nem rendelkezett felhatalmazással tárgyalni a rokkantak követeléseiről.)
A miniszterelnök ugyancsak a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodájára bízta annak a kérdésnek a megválaszolását is, amelyet az MSZF tett fel neki: megfelel-e a valóságnak az a tervezet, amely szerint a kormány a nyugdíjrendszer átalakítására, és a nyugdíjak 20 százalékos csökkentésére készül január 1-től. Az ügyfélszolgálati iroda kitérő választ adott a kérdésre, és azt írta, hogy „a nyugdíjak csökkentésével korábban sem foglalkozott és most sem foglalkozik a kormány”. +++
A Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodájának levelét ide kattintva olvashatja el az MSZF honlapján: http://www.mszfszk.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése