Régész, művészettörténész, építészmérnök, könyvtáros, magyartanár.
Ilyen és más diplomával rendelkezők is kénytelenek közmunkásnak
jelentkezni. A jelenleg folyó kulturális közfoglalkoztatási programok
résztvevői közt rengeteg a diplomás, őket a kormány most újra meg akarja
tanítani dolgozni. A közintézményeknek és a munkanélküli diplomásoknak
is jól jönnek ezek a programok, de méltatlannak tartják a helyzetet.
"Két egyetemi diplomám van, nyelveket beszélek, elhelyezkedni mégsem
tudtam, úgyhogy maradt a közmunka” – meséli a negyvenes évei közepén
járó István, aki nemrégiben archívumok digitalizálásával foglalkozott
egy állami kulturális intézménynél. Összességében örül annak, hogy
legalább néhány hónapig kiszámíthatóbb volt az élete, és kapta a
közfoglalkoztatottaknak járó fizetést, de tudja, hogy számtalan gond van
a rendszerrel. "Örültem ennek a pár tízezer forintnak, de ha már a
képzettséget igénylő, társadalmilag fontos munkákat is közmunkásokkal
végeztetjük, az semmiképp sem vezet jó irányba. Mi a következő lépés?
Mindenki közmunkás lesz?”
Megtanítják dolgozni a mérnököket, tanárokat
Új perspektívát nyitott
a kormány a diplomások számára: mehetnek kulturális
közfoglalkoztatottnak. Halász János kulturális és Hoffmann Imre
közfoglalkoztatási államtitkárok a legújabb közfoglalkoztatási program
indításáról szóló sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a projekt "újra
megtanítja dolgozni a résztvevőket, olyan tudás birtokába hozva őket,
amelynek köszönhetően aztán a munkaerőpiacon is meg tudják állni a
helyüket”, de olyan kulturális szakemberek jelentkezését is várják, akik
szeretnék felfrissíteni a tudásukat. Mindezért a Nemzeti Művelődési
Intézet projektjének hat hónapos időtartama alatt havi bruttó 96 800
forintot kínál az állam. Cikkünk megjelenése után tájékoztatta az Origót
a programot koordináló Nemzeti Művelődési Intézet, hogy a programba
jelentkezők bizonyos feltételek mellett bruttó 106 480 forintot is
kaphatnak.
Korábban más kulturális közfoglalkoztatási programok keretében már
több állami intézmény fogadott közfoglalkoztatottakat, az MTVA
archívumaiban digitalizáló közmunkások tapasztalatairól még
propagandakiadvány is készült Közfoglalkoztatás másként
címmel. A brosúra szerint több tanár és könyvtáros végzettségű munkás
vett részt az MTVA programjában, de a felsorolásban szerepel mongol
szakos régész és építészmérnök is, sőt van köztük olyan
művészettörténész, akinek már több könyve és publikációja is megjelent
Gulácsy Lajosról.
Az MTVA tájékoztatófüzete szerint a közmunkásaik több mint fele
felsőfokú végzettségű volt, nyelvvizsgával pedig a belső, szerződéses
munkatársaknál is nagyobb arányban rendelkeztek. Feladatuk elsősorban az
archívumok digitalizálása volt, ami annak ellenére, hogy nem hangzik
annak, határozottan fontos feladat: az MTVA kottaarchívuma például olyan
zeneművek papírkottáit is tárolja, melyek sehol máshol nincsenek
lejegyezve, ha ezek elvesznek vagy megsérülnek, az egész alkotásnak
vége.
A kulturális intézményeknek jól jön
A november elején indított, új kulturális közfoglalkoztatási program alapjait a Nemzeti Művelődési Intézetben dolgozták ki. Eszerint nagyjából 3700-an kapnak majd lehetőséget közmunkára, az államnak pedig 2,5 milliárdjába kerül mindez. Az ország minden megyéjében hirdettek meg kulturális közmunkás pozíciókat, de információink szerint Nyugat-Magyarországon (ahol eleve valamivel kedvezőbbek a munkaerő-piaci adatok) többnyire aluljelentkezést tapasztaltak, keleten viszont a várakozásoknak megfelelően nagy volt az érdeklődés.
Cikkünk megjelenése után a Nemzeti Művelődési Intézet arról
tájékoztatott, hogy a programban 3706 közfoglalkoztatott mellett
felvesznek 160 közösségi koordinátort és 134 asszisztenst is, tehát
összesen 4000 fő foglalkoztatását biztosítják. A kulturális közmunkások
főleg kulturális közösségszervezést végeznek majd.
A kulturális közmunkára jelentkezők legtöbbje eddig digitalizált, az
MTVA mellett például a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
(MaNDA) is ilyen feladatokra vett fel korábban közfoglalkoztatottakat. A
MaNDA továbbra is indít közfoglalkoztatási programokat, a jelenlegibe
például 1000 ember jelentkezését várják. Közülük 700 közmunkás vidéken,
300 pedig a fővárosban dolgozik majd. Ujvárossy Andor, a MaNDA
projektmenedzsere szerint az anyagi gondokkal és
emberierőforrás-hiánnyal küzdő kulturális intézményeknek nagyon jól jön a
program, hiszen ingyen kapnak képzett munkaerőt, ráadásul a
munkaerőpiac jelenlegi helyzete miatt sok diplomás is kerül hozzájuk. „A
vidéki archívumok többsége az utóbbi időben kénytelen volt leállítani a
digitalizálási projekteket, mert egyszerűen nem tudták kigazdálkodni a
folytatást. Most ez megváltozik. Nyilván nem kellemes, hogy
közmunkásbérért csinálja valaki az ilyesmit, de a legtöbb jelentkező már
ennek is örül” – mondta.
A szívem szakad meg
Számos közfoglalkoztatási program keretében azonban nem központi
állami kulturális intézmények és önkormányzatok foglalkoztathatnak
közmunkásokat, hanem civil szervezetek. Nagyné Takács Ágnesnek, a
Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete elnökének is
vegyes érzései vannak a programról. „Egyrészről örülök, hogy hat hónapra
ingyen felvehetek valakit, mert ennyi idő alatt ki is lehet tanítani.
Másrészről viszont szörnyű, hogy ilyen jó képességű emberek kószálnak a
munkaerőpiacon, és egy ilyen lehetőségnek is örülnek.”
Több civil szervezet is beszélt arról, mennyivel jobb képességűek
most a közmunkások, mint korábban. Öt-hat éve ugyanis szintén mehettek
közmunkások civil szervezetekhez, akkor egy teljes évet is
ledolgozhattak egy helyen. Viszont – ahogyan Takács Ágnes is kitért rá –
akkoriban csak azok kerültek a közmunkaprogramba, akik kedvezőbb
munkaerő-piaci lehetőségek mellett sem tudtak elhelyezkedni. "Pár éve
volt egy közmunkásunk, az hol jött dolgozni, hol nem. Szinte sosem
tudtuk, hol van. Őt valószínűleg akkor sem alkalmaznám rendes
fizetésért, ha módom lenne rá. Viszont ami most van, azon a szívem
szakad meg. Mert az egyszerűen nem állapot, hogy bejön ide egy
többdiplomás ember, külföldi szakmai tapasztalattal, nyelvtudással,
mindennel, és annyit tudok mondani neki, hogy közmunkásnak fel tudom
venni. Nem hiszem el, hogy rá máshol, rendes bérért nincs szükség ebben
az országban” – mondta egy budapesti civil szervezet irodavezetője.
De hogyan látják a közmunkások?
A közmunkások többsége a ha nincs ló, jó a szamár is filozófia alapján örül annak, ha néhány hónapig kottákat vagy rádiófelvételeket digitalizálhat, vagy a Nemzeti Művelődési Intézet programja keretében népművelőknek nyújthat segítséget. Főleg azért hálásak, hogy valami végre visszacsempészi az életükbe a napi rutint, mert a munkanélkülilét komolyan kikezdi az idegeket. Ezenfelül viszont a problémákat is látják, és tisztában vannak azzal, hogy érdemeik alapján nem a közfoglalkoztatásban lenne a helyük. Van, aki azt is tudni véli, hogy a kulturális közfoglalkoztatási programokat csak azért húzta elő a kalapjából a kormány, mert „jön a tél, és a polgármesteri hivatalok előtt kevesebbet lehet majd kapálni meg gereblyézni, az viszont fontos, hogy télen is sok legyen a közmunkás, mert különben rájönnek az emberek, hogy mennyire magas igazából a munkanélküliség”.
Egy másik, valaha filozófiát és nyelvészetet is tanuló közmunkás
pedig így foglalta össze a helyzetet:„Több probléma van. Az egyik az,
hogy aljasság fontos kulturális munkát diplomásokkal, közmunkában
végeztetni. Két oldalról is aljasság, egyrészt az adott diploma és a
diplomás megbecsültségét rontja, másrészt a végzett munka
megbecsültségét. Mert persze munka a közmunka, de azért mindannyian
tudjuk, hogy nem olyan munka. Ezért nem becsüli senki a
közmunkásokat, ezért válik egyre lekezelőbbé a társadalom velük szemben,
de ami rosszabb, hogy a kormány is egyre lekezelőbb, pedig ők találták
ki ezt az egész mostani rendszert. A kulturális államtitkár is azt
mondja, hogy majd megtanít engem újra dolgozni. Hát engem ne tanítson
dolgozni, mert én tudok. Nem azért nem dolgozom, mert meg kell tanítani
engem dolgozni, vagy mert nem akarok, hanem azért, mert egyáltalán nincs
munka.”
Cikkünk egy korábbi változatában a mi tévedésünkből összemostuk a
korábban folyó kulturális közoktatási programokat a Nemzeti Művelődési
Intézet által most novemberben indított új programmal. A félreérthető
mondatokat javítottuk. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését
kérjük.
(forrás: origo.hu-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése