Az ország legnagyobb érdekképviseletét hozhatja össze baloldal, ugyanis a 200 ezer közmunkás közül egyre többen lépnek be a most alakult Közmunkás Szakszervezetbe. Agitálni nem kell túl sokat, a nyomor elvégzi a meggyőzési munkát. A szakszervezet többek között 13 ezer forintos béremelésért, folyamatos közmunkáért és a heti fizetés eltörléséért küzd.
Képviselő úr, kérdezze már meg a fideszeseket, hogy milyen érzés egyre több pénzt hazavinni, miközben nekünk egyre kevesebb van! Képviselő úr, segítsen már dönteni, a vizet vagy a villanyt fizessem be, a gázt már nem kell, azt már kikapcsolták - sorjáznak a falvakban a közmunkások kérdései, a képviselő pedig egyelőre csak a kezét tárja szét, illetve ígér. Ígér egy szakszervezet, ami felvállalja a közmunkából élők érdekképviseltét. A Közmunkások Szakszervezetét július végén kalapálta össze 30 ember, zömük közmunkás, elnöke Ricse polgármestere, Vécsi István. A szervezet ezzel is jelezni akarja, hogy partnereknek tekinti a települések vezetőit, hiszen a közmunkások bérét a központi költségvetés szabja, ám a szociális feszültségeket helyben kell csillapítani. Az egyik társelnök az éhségmenetből ismert, jelenleg a "Munkát, kenyeret, tisztességes béreket" Egyesületet vezető Komjáthi Imre, hatgyermekes melós. És, persze, van szocialista szál is, a másik társelnök Nyakó István képviselő - aki szerint ez nem baj, mert egy deklaráltan szocialista kötődésű érdekvédő szervezetről van szó -, illetve a főtitkár, az egykori Foglalkozási és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Kordás László, az MSZOSZ volt alelnöke.
Ők ketten indultak toborzókörútra, minden héten más megyében verbuválnak, most éppen Hevesben, egy somsályi (Ózd egyik városrésze) roma fiatalember, Aradi Dániel társaságában. (korábban Komjáthi és Vécsi is velük tartott.) Mindhárman hálásak lehetnek Zsiga Marcellnek, a huszonéves miskolci alpolgármesternek, fideszes országgyűlési képviselőnek, akinek örökbecsű mondása, miszerint 47 ezer forintból meg lehet élni, a legpöttömebb falu legkisebb házában is kiverte a biztosítékot. Elég ezt felidézni, és máris "ökölbe szorul" a közmunkások hangulata. Agitálni nem sokat kell, ahogy sűrűsödik a nyomor, úgy pezsdül a belépési kedv, két Heves megyei településen három órás időkeretben (autózással együtt) vagy 100 ember szignálta a belépési nyilatkozatot. Szabolcs-Szatmár-Beregben 550-en csatlakoztak a szakszervezethez, Nógrádban vagy 350 ember állt kötélnek - pedig a verbuváló brigád megyénként csak 10 településen szervezkedett. Pedig akadnak falvak, kisvárosok, ahol a fideszes polgármester megpróbálja elrekkenteni Aradit, Kordást, Nyakót a közmunkásoktól. (Igaz, arra is volt példa, hogy szocialista településvezető kérte, jönnének vissza később, ha elbírálták a Belügyminisztériumnál futó pályázataikat.) "Ilyenkor a hivatal előtt szervezkedünk, de arra is volt példa, hogy az útszélen, a motorháztetőn írnak alá a kaszások"
Mindenestre van honnan meríteni: a kormány verziója szerint idén 200 ezer ember végez majd közmunkát, azaz dolgozik legalább egy hónapot. (Augusztus elejéig 106 ezer közmunkás után futott be igénylés az államkincstárhoz.) A közmunkások között pedig lassanként megtalálható mindenki: a belépési lapon szereplő végzettség rovatban a 4 osztálytól kezdve a szakmunkásképzőn, az érettségin át a főiskoláig, egyetemig minden szerepel. Nem csoda, ha akad olyan szabolcsi település, ahol diplomás nők dolgoznak közmunkásként hat órában, igaz, önkormányzati intézmények irodáin, de ugyanúgy 35 ezer forintért, mint bárki más. (Megjegyzendő: a közmunkás-létszám jóval nagyobb is lehetne, igény lenne rá, ám azt az állam dönti el, hogy a települések hány közmunkás-státuszra pályázhatnak.) Nem véletlen, meséli Aradi, hogy számos esetben - például egy több tízezres kisvárosban - komoly protekció kell, hogy valaki közmunkássá emelkedhessen. És itt tényleg a lét a tét, ugyanis legalább egy hónapnyi munkaviszonyt igazolni kell ahhoz, hogy valaki jogosult lehessen a havi 22800 forintos jövedelempótló támogatásra - ha már közmunka nincs elég.
A Közmunkások Szakszervezete öt pont teljesítését kéri szépen a kormánytól. Az első - a klasszikus bérharc jegyében -, hogy 47 ezer forintról tornássza vissza 60200 forintra a napi nyolc órában robotoló közmunkások járandóságát. "Ugyanis a kormányváltás előtt is ennyi volt, ám az Orbán-kormány 13200 forinttal csökkentette, azaz majdnem 160 ezer forinttól, mintegy 3,5 havi jövedelmüktől fosztotta meg őket" - indokol Kordás. Szerinte a versenyszféra dolgozóinak is érdeke ez a bérrendezés, hiszen a jelenlegi minimálbér esetében is 3000-3500 forintba kerül egy piaci munkás, míg egy "közkolléga" napi 1800 forintból kijön, így félő, hogy bér- és foglalkoztatási verseny alakul ki, és számos helyen közmunkással váltják ki a ma aktív dolgozókat.
Második pontként a szakszervezet azt szeretné, ha a kormány eltörölné a heti bérezést, és visszaállna a havi fizetésre. A heti részlet ugyanis a 12 ezer forintot sem éri el (hatórás munkaidő esetében még a 9 ezret sem), így pedig nehéz tervezni, hiszen egy vásárlás gyakorlatilag elviszi az egészet, a sárga csekkekre nem marad. (Ráadásul a kormány nemrég rövidítette 3-ról 2 hónapra a türelmi időt, azaz aki 60 napig nem fizeti a közműdíjakat, azt lekapcsolja a szolgáltató a rendszerről.) Továbbá az érdekvédelmi szervezet azt várja a kormánytól, tegye lehetővé, hogy egy családban legalább egy kereső egész évben végezhessen közmunkát, hiszen most a legjobb esetben is őszre-télre elfogy a dolog, azaz éppen a legkeményebb hónapokat kell pusztán jövedelempótló támogatásból átvészelni. (Rossz esetben pedig csak egy-két hónapnyi közmunka jut egy esztendőben.) A Közmunkások Szakszervezetének negyedik kérése, hogy szüntesse meg a kormány azt az állapotot, miszerint egy pályakezdő munkanélküli egy évig nem vehet részt közmunka-programban, ami azt jelenti, hogy jövedelempótló támogatásra sem jogosult, hiszen nem rendelkezik a szükséges egyhónapos munkaviszonnyal. A cél az, hogy e fiatalokat négy hónap után be lehessen emelni a közmunkaprogramba.
Az utolsó pont, hogy amennyiben talál valaki munkát, ne kelljen felmondania egyoldalúan - ahogy erre a jelenlegi szabályok kötelezik - a közmunkás-szerződését, ugyanis ebben az esetben 3 évig semmilyen ellátásra nem jogosult. "Ez a rendszer gyakorlatilag ellehetetleníti a munka-erőpiacra való visszatérést, hiszen senki nem adja fel a biztos közmunkáját, hiába talál egy állást, mert ha az ne adj' Isten egy év múlva megszűnik, akkor két évre ellátás nélkül marad. Ráadásul igazából a legális idénymunkákból is kizárja a közmunkásokat", panaszolja Kordás.
Ez a dolgozni vágyó kisemberek szakszervezete, hangsúlyozza Nyakó, amelyik december 31-ig, a költségvetés lezárásáig csak kéri a kormányt. A 13 ezer forintos emelés éves szinten mintegy 32 milliárd forintos pluszkiadást, az egy családban egy ember egész évben való foglalkoztatása pedig mintegy 70 milliárd forint többletterhet jelent. Ezt a summát a szocialista honatya szerint elő lehet teremteni, elég, ha a kormány befagyasztja a 100 milliárdot felemésztő stadionépítési projektet. Ám ha a büdzsébe nem épül bele az öt pont, akkor a kérések követeléssé keményednek, újra elindul az éhségmenet, és az Országgyűlés első, februári ülésnapján elégedetlen emberek tömege zárja körbe a Parlamentet. És, mosolyog Aradi, mi nem megyünk haza.
Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=516862671663168&set=a.334092996606804.100876.265440083472096&type=1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése