sakál-Az alábbi cikket ezúton osztom meg, azonban felháborító ez a mondata "Amíg dolgozik az ember, legalább nem lop" egy nem egészen tisztelgéses politikai bűnözőtől, aki ismertté vált az olajszőkítési ügyek során és az egyéb maffia tevékenységek okán...

Amíg dolgozik az ember, legalább nem lop

Kölyökpezsgővel koccinthattak Pintér Sándorral azok a településvezetők, akik sikeresen menedzselték a kormányzat által elindított közmunka programot. Pintér annak örül, hogy a közmunka a közbiztonságot is javítja, mert aki dolgozik, addig legalább nem lop. A polgármesterek keveslik ugyan a pénzt, de a programot hasznosnak ítélik meg.

Pintér Sándor belügyminiszter elismeréseket adott át péntek délelőtt huszonkét olyan települési önkormányzatnak, amelyek "kiemelkedő tevékenységet" végeztek a kistérségi startmunka mintaprogramok szervezésében. A kistérségi startmunka mintaprogramok keretében hátrányos helyzetű kistérségekben adnak pénzt az önkormányzatoknak arra, hogy több más terület mellett mezőgazdasági, útjavítási, energiatermelési vagy hulladékgazdálkodási programokat csináljanak közmunkások bevonásával.

"Ritka ebben az épületben a dicsérő szó, de most mégis dicsérek" - mondta Pintér Sándor, majd dicsérte a közmunka programokat szervező minisztériumi intézményrendszert és a kreatív önkormányzatokat, amelyek kitalálták mire akarják költeni az állami pénzt. Pintér szerint a programok kialakításakor és elbírálásakor az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy a közmunkások hasznos munkát végezzenek, ne csak az utcát sepregessék vagy a sövényt nyírják. A lényeg, hogy adjon önbecsülést a dolgozóknak és ezáltal mutassanak jó példát a gyerekeknek, akik valószínűleg még nem látták dolgozni a szüleiket - mondta. A miniszter hozzátette, hogy a közbiztonság növelése is fontos szempont volt, amit szerinte egyesek úgy fogalmaztak meg, hogy "amíg dolgozik az ember, addig legalább nem lop".

Az [origo] által megkérdezett díjazott polgármesterek mindannyian azt mondták, hogy a településeiken korábban is voltak már közmunkaprogramok, a minisztérium programja csak egy újabb lendületet adott ezeknek. A jász-nagykun-szolnok megyei Tiszatenyő polgármestere, Kazinczi István például elmondta, hogy az önkormányzata elsősorban mezőgazdasági és kertészeti projektekkel pályázott a minisztériumhoz. Az önkormányzati, állami, illetve bérelt földeken termő zöldségekkel el tudják látni a település összes közintézményét. A település korábban egy biokazán programot is elindított, amihez maguk termelik a fűtőanyagot, amivel be tudják fűteni az összes önkormányzati intézményt. Ezekhez a programokhoz csak jól jött a minisztérium támogatása - mondta a polgármester és hozzátette, hogy a következő lépés egy seprűüzem megnyitása lesz.

A polgármester leginkább azt sajnálja, hogy még mindig sokan járnak távoli nyugat-magyarországi városokba feketén dolgozni havi körülbelül hatvanezer forintért, holott a közmunkából helyben 47 ezer tudnának tisztán keresni. Szerinte, ha egy kicsit több pénz lenne a közmunkások bérére, akkor biztos, hogy mindenki helyben maradna. A polgármester azt is elmondta, hogy a közmunkából tényleg csak azok maradnak ki, akik nem akarnak semmit csinálni az életben, csak "ölbe tett kézzel várják a lottóötöst".

A többi megkérdezett polgármester is a kevés bért tartja a program legnagyobb hibájának. Egy közmunkásra 120 ezer forint jut. Ebből a pénzből egy teljes munkaidőben dolgozó szakképzett közmunkás kicsit több mint hatvanezret, egy szakképzetlen pedig 47 ezret kap kézhez. A maradék az önkormányzatoknál marad, akik befizetik a munkások után a járulékokat és beszerzik a közmunkához szükséges eszközöket. A pénzzel kapcsolatban a polgármesterek még a rugalmatlan bérezési rendszert tartják a legnagyobb problémának. Szerintük nagyobb szabadságot kellene adni az önkormányzatoknak arra, hogy mérlegeljék ki mennyit kap.

A szintén jász-nagykun-szolnok megyei Tiszaugar polgármestere, a harmincas évei elején járó Szilágyi László szinte önellátóvá tette a települését, annyi mindennel foglalkoznak. A közmunka program segítségével meg tudták teremteni az áhított teljes foglalkoztatottságot, sőt, még a környező településekről is járnak a faluba dolgozni a közmunkások. A tiszaugari önkormányzat a növénytermesztéstől kezdve, a húsgalamb-tenyésztésen át a papírbrikett-gyártásig szinte mindenben benne van. A galambhúst a karcagi kórháznak szeretnék eladni, a papírbrikettel pedig többszázezer forintot tudnak spórolni a falu gázszámláján. De foglalkoznak méhészettel, a faluban még úthengert is vettek a közmunka-program eszközforrásaiból, sőt, még a térkő-gyártásra is ráálltak. A polgármester elmondta, hogy térkő-készítés tudnivalóit leszedte az internetről, rendeltek - szintén a netről - öntőformákat, és néhány közmunkás már el is kezdhette a gyártást. A polgármester legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az emberek elkezdtek foglalkozni magukkal, nincs rendezetlen porta és "beindult a háztájizás" is.

A rendezvény végén Pintér Sándor egy pohár kölyökpezsgővel köszöntötte a díjazott polgármestereket, ugyanis a Belügyminisztérium épületében nem lehet alkoholt fogyasztani.

A cikk forrása: www.origo.hu