Tűzoltók takarítanak a kirúgott takarítónők helyett?
A Belügyminisztérium nem kívánt válaszolni a Népszabadság kérdéseire az ombudsman és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) vitájával kapcsolatban. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy panasz kapcsán vizsgálódott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól elbocsátott 19, korábban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő ügyében.
A panaszos azt kifogásolta, hogy a korábban határozatlan időre szóló
szerződéssel foglalkoztatott takarítónők helyére 22 közmunkást vettek
fel, akiket a törvényben előírt bruttó 71 ezer 800 forintért
alkalmaztak. A vizsgálatot követően Szabó Máté „a közfoglalkoztatás
céljával alapvetően ellentétesnek” minősítette, ha azt az álláshelyek
kiváltására kívánják használni úgy, hogy elbocsátják a munkavállalókat,
és az így felszabaduló státusokat lényegesen alacsonyabb bérű
közfoglalkoztatottakkal töltik fel.
A vizsgálat azt állapította meg, hogy az FKI Budapest Főváros
Kormányhivatala Munkaügyi Központjától közfoglalkoztatási program
támogatását kérte 22 közfoglalkoztatott alkalmazására nyolcórás
munkaidőben, takarítóként, udvari munkásként. Miután megkötötték az
erről szóló szerződést, elbocsátottak 19, határozatlan idejű
közalkalmazotti jogviszonyban álló takarítót. Szabó Máté szerint a
munkaügyi központtal megkötött hatósági szerződés nem felel meg az
országos közfoglalkoztatási program jogszabályi feltételeinek.
Nem tesz eleget annak a követelménynek sem, hogy a
közfoglalkoztatottak alkalmazását megelőző három hónapban, illetve a
közfoglalkoztatás időtartama alatt ne szüntessék meg azonos vagy hasonló
munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.
Az FKI közleményben reagált az ombudsmani vizsgálat megállapításaira.
Eszerint a közfoglalkoztatással összefüggő feladataikat az irányadó
előírások szerint végezték, és az igazgatóság az április elsejei
szervezeti átalakítás előtt állásfoglalást kért a fővárosi munkaügyi
központtól annak érdekében, hogy a helyes gyakorlat szerint járjon el. A
munkaügyi központ augusztus 22-én ellenőrzést tartott a fővárosi
igazgatóságon, és ennek során egyetlen hiányosságot, jogszabálysértést
sem tárt fel a közfoglalkoztatással vagy a hatósági szerződésben
foglaltakkal kapcsolatban.
„A közfoglalkoztatással nem álláshelyek kiváltása volt a szándék,
amit alátámaszt, hogy a közfoglalkoztatott dolgozók feladatköre bővebb,
mint a korábban elbocsátottaké. Takarítói, udvari munkás-,
kapusfeladatokat is ellátnak, valamint megfelelő végzettség esetén részt
vesznek állagmegóvási, javítási, karbantartási, rakodási, logisztikai
feladatok ellátásában is” – áll az FKI közleményében. Azaz: bruttó 71
ezer 800 forintért jóval több munkát végeztethetnek el, mint korábban a
közmunkásoknál magasabb fizetésű takarítókkal.
Lényegében az ombudsman kifogásaira adott válaszokat ismételte meg a
katasztrófavédelem illetékese szerkesztőségünknek. Attól a mellékes
körülménytől a legkevésbé sem zavartatta magát a katasztrófavédelem,
hogy kifogásaik az ombudsmant sem győzték meg. Szerintük két külön
dologról van szó. Egyfelől: a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
létrejöttekor jelentős strukturális átalakítást hajtottak végre,
másfelől: elbocsátották a takarítókat.
Az elődszervezetek (fővárosi tűzoltóság, polgári védelem, valamint a
parlamenti tűzoltóságot is magába foglaló repülőtéri katasztrófavédelem)
integrációját követően e három szervezet összesen 1928 státusából 1431
maradt. „A különbség – közel 500 státus – sem veszett azonban el, csak
átalakult: a katasztrófavédelem jogszabályi változások miatt
megnövekedett feladatainak biztonságos ellátása érdekében a végrehajtói
állományhoz átcsoportosították”, magyarázza a katasztrófavédelem
illetékese. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a később elbocsátott
takarítók státusaiból tűzoltó, katasztrófavédő és más közvetlen
beavatkozói (végrehajtói) közalkalmazotti munkakörök lettek. Arról, hogy
az igazgatóságnál takarítókra is szükség lesz, vagy megfeledkeztek az
új struktúra tervezésekor, vagy eleve úgy számoltak, hogy azt részben
közmunkásokkal, részben a végrehajtó állománnyal végeztetik el; azaz ha
épp nem oltanak tüzet, takarítanak a a tűzoltók – persze ingyen.
A magyarázkodások mögé nézve úgy tűnik: az FKI-nak valószínűleg
kevesebb státusa volt, mint amennyire feladatai ellátásához szüksége
lett volna, s miután nem kapott többet, trükközött. A takarítók rovására
„csinált magának” néhány pluszstátust, az emiatt elvégzetlenül maradt
takarítói feladatokat pedig közmunkásokkal oldotta meg, részben – külön
juttatás fizetése nélkül – paranccsal az állományra testálta.
Szerettük volna megtudni a Belügyminisztériumtól, hogy hasonló
gyakorlatot követnek-e majd a tárca más szervezetei is, ha a törvényben
előírt többletfeladataik ellátásához nem kapnak pluszstátusokat, de erre
a kérdésre nem kaptunk választ. Pedig a kérdés a katasztrófavédelmen
túlmutató: az olcsó állam igényével ugyanis könnyű egyetérteni, kérdés,
hogy a végén minden poszton közmunkások működtetik-e majd az államot. És
ez is kérdés, hogy az FKI 22 közmunkását hogy számolják el a
közmunkaprogramban, amikor az ő foglalkoztatásuk ára az, hogy a
munkáltatójuk „csinált” 18 munkanélkülit.
A cikk forrása: www.nol.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése