sakál- "Lázár János szerint ha egy közmunkás egyedül nem tud megélni egy közmunkásbérből, akkor két közmunkás gyerekekkel együtt meg tud élni két közmunkásbérből. A kérdés a február 20-án rendezett sajtótájékoztatón került elő. Valamikor a félórás tájékoztató első harmadában egy újságírónő megkérdezte a polgármester-képviselőt, hogy szerinte meg lehet-e élni 47 ezer forintból. Lázár a ezzel a tőmondattal hajtotta el a kérdezőt a bánatba: “Nem lehet megélni 47 ezer forintból.
Első kérdés: kapnak-e szakmunkás közmunkabért a közmunkások, vagy be kell érniük a havi nettó 47 ezer forinttal?
Tekintettel arra, hogy jellemzően olyan munkát adnak a közmunkásoknak, amihez nem kell szaktudás, vagyis a munka segédmunka, vagy betanított munka, a közmunkások döntő többségének nem fizetnek szakmunkás közmunkásbért, még akkor sem, ha van szakképesítése.
Második kérdés: jogosult-e rendszeres szociális támogatásra az, aki 47 ezer forintot keres?
A válasz: nem jogosult rá alanyi jogon. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény pénzbeli ellátásokról szóló fejezetében kimondja, hogy rendszeres szociális segély foglalkoztatottak részére nem állapítható meg.
Harmadik kérdés: jár-e bármilyen ellátás az önkormányzattól alanyi jogon annak a felnőttnek, aki 47 ezer forintot keres?
A válasz: nem jár. A fentebb linkelt törvény az ellátások formáiról szóló címének 25. § (1) pontjában ezt mondja: “A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.”Ez pedig azt jelenti, hogy még ha a törvény, és az ahhoz kapcsolódó helyi rendelet szerint jogosult lenne is valaki a támogatására, akkor sem jár neki alanyi jogon, legfeljebb adható, ha van erre fölös pénze a napi fenntartási problémákkal küszködő önkormányzatoknak.
Negyedik kérdés: hogyan döntik el, hogy kinek nem biztosított a megélhetése?
A válasz: megnézik, hogy mennyi az adott háztartásban az egy fogyasztási egységre eső jövedelem összege. Erről a törvény 33. §-a ezt mondja:
“Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:
- az első nagykorú családtag arányszáma 1,0
- a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik
- a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9
- az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8
- minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7″
A http://m.blog.hu/ma/maria/image/ táblázat utolsó sorából jól látszik, hogy még a példaként vett legnehezebb helyzetben lévő, öt gyermeket egyedül nevelő közmunkás sem felel meg annak a kritériumnak, hogy a háztartás egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át. Bármikor, bármelyik önkormányzat elutasíthatja a kérelmét azzal, hogy a törvény szerint biztosított a megélhetése. Hiszen az önkormányzat támogatása nem jár alanyi jogon, csak adható. Legfeljebb a Gyermekvédelmi törvényben leírt támogatásokra jogosult a kérelmező, erről majd később.
Ötödik kérdés: milyen támogatásokat lehet kérni, ha valaki dolgozik, és jövedelme van?
Lehet kérni lakásfenntartási támogatást
Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Tehát ha van saját lakásod, vagy egy szakadt Ladád, vagy egy földecskéd a falu határában, máris nem vagy jogosult a támogatásra.
Lehet kérni átmeneti segélyt
Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. Mivel az egyedülálló nettó 47 ezer forintot kereső esetében ez 165%, a fejenként 47 ezerből élő gyermektelen pár esetében pedig 173,7%, nem jár nekik átmeneti segély, ha bajba kerülnének, és az egy gyermeket nevelő közmunkás házaspárnak sem jár.
Lehet kérni adósságkezelési szolgáltatást
Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik.
Tehát ha az adott önkormányzat úgy határoz a helyi rendeletében, hogy adósságkezelési szolgáltatást csak annak nyújt, akinek az egy háztartási egységre eső jövedelme legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj összege, vagy ha úgy látja, hogy a kérelmező “túl nagy” lakásban lakik, akkor nem csak az egyedülálló 47 ezret kereső közmunkás, de az öt gyermekét egyedül nevelő sem veheti igénybe az adósságkezelési szolgáltatást. És miért ne határozhatna úgy?
Lehet kérni energiafelhasználási támogatást
A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendeletből tájékozódhatunk. (Sajnos ebben a jogosultsági időszak a 2009. január 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti időszak. Létezik ez a támogatás még egyáltalán?) E rendelet alapján a jogosultsági időszakban energiafelhasználási támogatásra jogosult a gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének három és félszeresét. Halleluja, gázár támogatást még a 47 ezerből élő egyedülálló is kaphat!
Update: az energiafelhasználási támogatást az Orbán-kormány megszüntette. Halleluja…
Milyen támogatások járnak a gyermeket nevelő, dolgozó szülőknek a gyermekek után?
Erről a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról rendelkező Gyermekvédelmi törvény, az 1997. évi XXXI. törvény szól.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, bizonyos esetekben a 130%-át, ám nem csak a jövedelmi, hanem a vagyoni helyzetet is vizsgálják.
Akik megfelelnek azoknak a szempontoknak, amelyek alapján jár a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ők kaphatnak kiegészítő gyermekvédelmi támogatást és óvodáztatási támogatást is.
A teljes írás és táblázatok itt olvashatók:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése