sakál- az alábbi HVG cikken már nincs is mit kommentálni, hiszen jól kitűnik belőle, hogy a keresztény értékrendet való és állandóan az emberek megsegítéséről beszélő narancsuralmi politikusok tovább szegényítik az így is már teljesen szegény biztos megélhetés nélküli állampolgárokat. A kormány munkahelyteremtése és adópolitikája leszerepelt. A 4 millió mély szegénységben élő embert tovább kívánja sarcolni a FIDESZ bűnbandája! Fogjon össze mindenki és ne engedjük, hogy még rosszabb helyzetbe kerüljünk kedves honfitársak és blog olvasok!
Íme a cikk, hogy mi várható 2013-ban:
Úgy tűnik, a kormány megint a segélyre szorulókat pécézte ki
magának. A segélyplafon bevezetésével a leginkább rászorulók juttatásai
tovább csökkenhetnek. Pedig már így se lehet több pénzt kapni segélyből,
mint munkából, és nemzetközi összehasonlításban sem ezen a területen
költünk sokat.
Nem könnyű ésszerű magyarázatot találni, miért azokon spórolna ismét a
kormány, akik segélyre szorulnak. Mint hét elején kiderült, már készül a
jogszabály-módosítás, mellyel a kabinet segélyezési plafont vezet be
az egy főnek havonta összesen kifizethető szociális támogatásokra. A
plafon az önkormányzatok által fizetett szociális juttatásokra
vonatkozna és 10-20 milliárd forint megtakarítást remél tőle a
Nemzetgazdasági Minisztérium – értesült a hvg.hu kormánypárti forrásból.
Nem érintené viszont a gyermeknevelést közvetlenül segítő
juttatásokat (ilyen a családi pótlék vagy az anyasági támogatások), a
megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élő emberek
közvetlen ellátásait. Ennél többet nem közölt a kormány, de az érintett
fontosabb juttatások köre már így is körvonalazódik. Eszerint a plafon
elsősorban azt az összeget fogja szűkíteni, ami rendszeres szociális
segélyből, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásból, átmeneti
segélyből, ápolási díjból és lakásfenntartási támogatásból összesen
kapható.
Szociális szakértők véleménye szerint a plafon bevezetésének nincs
sok értelme, ugyanis a segélyek az egyéni szükségletekhez igazodva
működnek a társadalom számára is hasznosan. Inkább a minél
pontosabb célzásra kellene törekedni, hogy valóban a legrászorulóbbak
kapják, és a szociális védelem betölthesse a funkcióját. (Később például
ne kelljen még többet költeni a tömegesen elszegényedett rétegekre.) A
plafon bevezetése egyes szakértők szerint csak azt eredményezi, hogy aki
nem tudja kijátszani a szabályokat, az tovább szegényedik Az ügyesebb
pedig megoldja majd így is.
Mit kínál az állam a rászorulóknak?
A korlátozással a kormány célja az, hogy segélyből ne lehessen
magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából – közölte az Emberi
Erőforrások Minisztériuma. Ez azonban nem igazolja a segélyplafon
bevezetését, ugyanis a rendszeresnek számító szociális juttatásokból a
szigorú törvényi korlátok és a segélyösszegek miatt ma már csak
kivételes és meglehetősen indokolt esetekben lehet nagyobb összegre
szert tenni, mint munkából. Más szóval, egy átlagos rászoruló ma
valószínűleg jóval kevesebbet kaphat az államtól 60 ezer forintnál (ami a
minimálbér nettójának felel meg).
A legnagyobb tétel a rendszeres szociális segély: ebből legfeljebb
42 326 forintot kaphat valaki. Ehhez olyan alacsony jövedelmű,
munkaképes személynek kell lenni, akinek a családjában senkire sem jut
25 650 forintnál több jövedelem (ez az öregségi nyugdíjminimum 90
százaléka), vagyona nincs, nem talál munkát, és közmunkát sem tudnak
adni neki. További fontos feltétel, hogy vagy egészségkárosodottnak kell
lenni hozzá, vagy öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt kell lenni, vagy
pedig 14 év alatti gyermeket kell nevelni. Fontos kitétel még az is,
hogy egy családban egyszerre csak egy személy kaphatja.
Ha nem kap rendszeres szociális segélyt, a rászoruló kaphat
foglalkoztatást helyettesítő támogatást is (a kettő kizárja egymást),
ami 22 800 forint havonta, de nem jár egyszerre a rendszeres szociális
segéllyel. Ebből is egyszerre csak egy személy kaphat egy családban,
ráadásul, ha egy családtagnak rendszeres szociális segélye van, akkor az
legfeljebb 19 526 forint lehet már csak. Így a két családtag összesen
csak 42 326 forintot kaphat a két juttatással. Fontos még megjegyezni,
egy nyári törvénymódosításnak köszönhetően az önkormányzatok akár a
juttatás felét is adhatják Erzsébet-utalványban, ami valamelyest
leszűkíti az összeg felhasználhatóságát.
A két említett juttatás nem zárja ki, hogy valakinek átmeneti segélyt
(más néven rendkívüli szociális segélyt) is adjon az önkormányzat. Ez
önkormányzati szakértők szerint általában 5-15 ezer forint körüli
összeget jelent egyszer-kétszer évente, de adható szétosztva, rendszeres
utalásokkal is. Egy jellegzetes formája a gyógyszertámogatás, de
egyszeri kamatmentes kölcsönként is megítélhetik (ebben az esetben
általában 3-500 ezer forintot is lehet kapni). Az önkormányzat ezt
olyanoknak adja, akik rendkívüli élethelyzetbe kerültek, amely
veszélyezteti a létfenntartásukat, vagy tartósan ilyen gondokkal
küzdenek. A feltételek és az össszegek önkormányzatonként eltérnek. Van
például olyan település, ahol a család maximális jövedelmét 42 750
forintban szabják meg. Így jár el például Kaposvár önkormányzata, és
előírja azt is, hogy 42 750 forintnál több rendkívüli segélynél többet
évente egy személy nem kaphat. Ez havi szintre osztva 3500 forintos
juttatásra jön ki.
Emellett ápolási díjat is kaphatnak azok, akik otthon ápolják egy
tartósan gondozásra szoruló (pl. súlyosan fogyatékos vagy tartósan
beteg) nagykorú hozzátartozójukat. Ezért alapesetben 29 500 forintot
lehet kapni, de fokozott ápolást igénylő esetben 38 350 forint a
juttatás. Ebből azonban 10 százalék nyugdíjjárulékot még levonnak (így
jogosultsági időnek számít, viszont tb-ellátásra nem jogosít. Rendszeres
juttatásként számolhatunk az önkormányzatoknál kapható lakásfenntartási
támogatással is, amiből átlagosan 3 ezer forintos rezsitámogatást lehet
kapni, és az önkormányzat általában nem pénzben adja, hanem kifizeti a
számla egy részét a szolgáltatónál. A segélyplafon elvileg érintheti még
az önkormányzatok adósságkezelési szolgáltatását is. Ez a 3200
önkormányzatból legfeljebb száznál kapható (ugyanis valóban kell
adósságkezelési szolgáltatást is végezni, ha ilyen juttatást adnak),
vissza nem térítendő 300-600 ezer forintos juttatás lehet, amit
egyszerre és részletekben is utalhatnak adósságtörlesztésre (például fél
évnél régebbi rezsitartozásra, vagy lakáshitelre).
Mennyi jöhet össze?
Az adósságkezelési szolgáltatással nem számolva, ezekből a
segélyekből legfeljebb közel 90 ezer forintnyi juttatást lehet kapni
összesen (ami azt jelenti, hogy valaki olyan helyzetben van, hogy
rendszeres és rendkívüli segélyt, valamint lakásfenntartási támogatást
kaphat folyamatosan, és emellett teljes elfoglaltságot jelent neki
hozzátartozója ápolása). Valószínűleg valamivel közelebb esik egy
átlagos segélyes által elérhető maximális juttatáshoz, ha az ápolási
díjat kivesszük a számításból, akkor 48 826 forint a havonta elérhető
juttatás összesen.
Ez azonban még mindig csak egy maximum, és valószínűleg az esetek
többségében 30 ezer forintot sem lehet segélyből összeszedni (nem jön ki
a 30 ezer forint például, ha valaki nem rendszeres szociális segélyt,
hanem csak az alacsonyabb összegű foglalkoztatást helyettesítő
támogatást kapja, és emellé rendkívüli segélyt, valamint
lakásfenntartási támogatást ítélnek meg neki). A 30 ezer forint körüli
juttatás egyébként közel áll ahhoz az egy főre jutó segélyösszeghez, ami
a Központi Statisztikai Hivatal 2010-es adataiból
kiolvasható. Meg kell jegyezni viszont, hogy a juttatások 2010 óta
jelentősen csökkentek. Hogy 30 ezer forint mire elég havonta, nehezen
elképzelhető, tekintve, hogy a minimálbéresek is ennek a kétszereséből
élnek, a létminimum pedig elvileg 84 ezer forint.
Hol lehet a plafon?
Az elérhető összegeket nézve, nehezen érthető, miért látja
indokoltnak a kormány, hogy plafont húzzon a segélyekre. Az ugyanakkor
valószínűsíthető, hogy a minimális munkajövedelem, amihez képest nem
lehet majd többet kapni segélyekkel, a kabinet számára nem a minimálbér,
hanem a közmunkabér, ami nettóban 47 ezer forint.
Mivel ennél valamivel alacsonyabbnak kell majd lennie a segélyekkel
megszerezhető teljes összegnek, kínálkozik az a családi szinten tavaly
meghúzott plafon, amit a rendszeres szociális segély esetére rögzített a
kormány. A juttatás összege a közmunkás minimálbérnek csak 90 százaléka
lehet, így jön ki, hogy a rendszeres szociális segély legfeljebb 42 326
forint lehet (illetve az is a tavalyi változtatással jött be, hogy a
rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
összege sem haladhatja meg ezt a határt egy családon belül).
Évek óta csökkennek a juttatások
A segélyplafon ötlete egyébként azért is meglepő, mert a rendszeres
szociális segély tavalyi plafonjával a kormány már részben
megvalósította, amit most tervez, és az újabb plafon valószínűleg csak a
segélyek továbbszűkítésére kell. Csakhogy a kormány már második éve
csökkenti a szociális kiadásokat, köztük azokat is, amelyekre most még
plafont is tenne.
A szociális támogatások átalakítása hangsúlyos eleme volt a Széll
Kálmán-terv tavaly tavasszal kiadott első, és idén tavasszal elindított
második részének, a 2011-es konvergenciaprogramnak, valamint a 2011-es, a
2012-es és a 2013-as költségvetésnek is. 2011-ben és 2012-ben
nominális szinten befagyasztotta a családi pótlék, az anyasági
támogatás, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás,
életkezdési támogatás, pénzbeli gyermekvédelmi támogatás összegét.
Vagyis reálértéken ezek csökkentek, ami 2013-ban is folytatódik. A
családi pótlék mellett a konvergenciaprogramban a kormány meghirdette a
szociális támogatások nominális befagyasztását is.
További megtakarítást ért el és tervez a kormány a rokkantsági
nyugdíjak felülvizsgálatával és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó
ellátások átalakításával is. Emellett a 2012-es költségvetés a helyi
önkormányzatok által folyósított szociális támogatások átalakításával
tovább csökkentette a támogatásokat. A foglalkoztatást helyettesítő
támogatás átalakításával például 18 milliárd forintot spórolt. Utóbbi
lényegében azt jelentette, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
a tavalyi 28 500 forintról 22 800 forintra csökkent január elsejétől.
2013-ban marad a szociális és családi transzferek maximálása, valamint a
juttatások nominálisan befagyasztása. Ezzel összesen 38 milliárd
forintot takarít meg a költségvetés.
Nemzetközi összehasonlításban sem indokolt
A kormány a segélyek csökkentésével a szociális kiadásoknak arra a
részére lő, ahol a visegrádi országokhoz képest nem is költünk kiugróan.
A visegrádi országok kiadásainak összehasonlításával
ugyanis a 2010-es adatok alapján az jött ki, hogy ezeken a költéseken
belül a nyugdíjkiadások a legnagyobbak mindegyik országban, a magyar
nyugdíjkiadások pedig mind közül a legnagyobbak. Ez, a családtámogatások
2010-et megelőző emelkedésével együtt jelentős mértékben hozzájárult
ahhoz, hogy a szociális kiadásaink GDP-arányosan 3 százalékponttal
meghaladják a többi ország költési szintjét ezen a területen. Meg kell
jegyezni azonban, hogy még nincsenek elemzések arról, milyen
változásokat hoznak a szociális kiadásokban az elmúlt két év változásai.
A Magyar Nemzet a tervezett intézkedésről szóló első
híradásában azt sugallta, a nemzetközi szervezetek követelésének felelne
meg a kormány a segélyplafonnal. Ez azonban nem megbízható információ,
tekintve, hogy a Magyar Nemzet éppen az IMF-követelésekről
adott ki szeptember elején egy később manipuláltnak bizonyult listát. A
Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság kiszivárgott levelében
valóban utalnak a szociális kiadások csökkentésére, de konkrétumok
nélkül. Így valószínűleg a kormányon múlik, hogy mely területen farag
ezekből a költségekből. Amennyiben a segélyeket választja, akkor
valószínűleg azért teszi, mert nem akar vágni a nyugdíjkiadásokból,
amelyek régiós összehasonlításban magasabbak lehetnek a kelleténél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése