Magyar
mezőgazdaság – a rendszerváltozás nagy vesztese
Budapest, 2012. december 19.
szerda
A rendszerváltozás nagy vesztesének minősítette a magyar
mezőgazdaságot Raskó György az
Európai Tanulmányok Alapítvány kedd esti budapesti szimpóziumán. Miközben a
világpiacon óriási az élelmiszer iránti kereslet, és szinte mindent el lehetne
adni, az Európai Unió termeléscsökkentő ártámogatási rendszere miatt Magyarországon
is csökken az agrártermelés, és kb. másfél milliárd euróval kevesebbet
termelünk, mint a rendszerváltás előtt – foglalta össze az agrárközgazdász
előadását a Magyar Szociális Fórum
szerdán.
Raskó hibásnak nevezte a termelés
visszafogását, és felhívta a figyelmet az ázsiai piacok fontosságára. A készülő
földtörvényről azt mondta, hogy azokat hozza még előnyösebb helyzetbe, akik nem
hajlandóak munkaigényes termeléssel foglalkozni, mert az EU-támogatások nem a
foglalkoztatás növelésére ösztönzik őket. Raskó abban jelölte meg az EU agrárpolitikájának
és ártámogatási rendszerének legfőbb fogyatékosságát, hogy nem a termelés és a
foglalkoztatás fellendítésére irányul, hanem mindkettő visszafogására miközben
a világpiaci kereslet nőttön-nő, egyre nagyobb a fogyasztás. Bár Kanada, az
Egyesült Államok és Ausztrália nem támogatja termelőit, így is lekörözi az
EU-t. Erre utal, hogy az EU agrártermelőinek jövedelme mindössze egyharmada, a
magyaroké pedig egy húszada az amerikaiakénak. A társadalomban betöltött szerepére
egykoron oly büszke magyar gazda ma szégyelli magát, mert értéktelennek tartja
munkáját. Másfél milliárd euróval kevesebbet termelünk, mint régen, és ez
hiányzik. Magyarország a világ egyetlen olyan országa, amelyikben a
rendszerváltás óta visszaesett (csaknem a felére) a búza átlaghozama” – mondta.
Éder
Tamás, az ÉFOSZ és a Hússzövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy 1990 óta
25 százalékkal esett vissza a magyar élelmiszeripari termelés. Ennek legfőbb
oka az, hogy a hazai termékek fogyasztása 35 százalékkal csökkent a magyar
piacon. A külföldi tőke részaránya az élelmiszeripari termelésben 57 százalékos
volt 2011-ben. „Élelmiszeriparunk messze alulteljesít lehetőségeihez képest, a
termékpályák versenyképtelenek, még a szinten tartó fejlesztések is rendre
elmaradnak, hiszen nincs nyereség, vagy legfeljebb 1-2 százalékos nyereség
adódik” – mondta. Éder hangsúlyozta a keleti
nyitás fontosságát, mert véleménye szerint is nő az élelmiszerek iránti
világpiaci kereslet.
Gráf
József volt mezőgazdasági miniszter emlékeztetett honi mezőgazdaságunk „ideális
korszakára”, a termelőszövetkezeti rendszerre, majd annak lebontására a
rendszerváltással. A mezőgazdaság ma mindössze 4-5 százalékot képvisel a bruttó
hazai termékben (GDP). Elmondta, hogy az EU-hoz újonnan csatlakozott államok,
köztük hazánk 75 százalékkal kevesebb támogatást kaptak, mint amennyiben az
előttünk csatlakozók részesültek. „Akkor léptünk be az EU-ba, amikor a fő irány
a termelés elválasztása volt a támogatástól” – mondta. Az EU új támogatási
rendszere keretében arra kötelezi tagjait, hogy művelhető területük 7
százalékán „fenntartható gazdálkodást” folytassanak, azaz ökológiai termesztésre
rendezkedjenek be, vagy pihentessék a földet. Magyarországon ez minden
valószínűség szerint azzal jár majd, hogy a termelők 99 százaléka pihentetni
fog 400 ezer hektárt, mert a pénzért nem kell tennie semmit – vélekedett. Gráf
elismerően szólt a hazai termelés minőségi javulásáról, különösen a borászat és
az állattenyésztés terén. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a tejkvóta
tervezett megszüntetése miatt, mert tejtermelőink nagyon nehéz helyzetbe
kerülhetnek. +++
Kiadta: MSZF SZK
Krízis helyzetek – budakalászi jó példa
Budakalász
alpolgármestere még aznap 30 ezer forintos krízis segélyben
részesítette azt a családot, amelynek válságos helyzetére kedden a
Magyar Szociális Fórum (MSZF) hívta fel Rogán László polgármester
figyelmét – tudatta az MSZF szerdán.
Az érintett 22 éves asszony az alábbi üzenetet küldte az MSZF-nek:
Tisztelt Szociális fórum!
Szeretném megköszönni segítségüket!
Felkeresett ma Budakalász alpolgármestere, aki tényleg nagyon segítőkész volt velem.
Krízis segélyt adott, ami egyszeri 30.000Ft-ot jelent, és
szeretett volna tűzifa segélyt is adni, de az sajnos elfogyott.
Felajánlott egy munkalehetőséget is, jelenleg takarítói állásüresedés
van náluk, ha minden igaz, ezt a munkát januári kezdéssel megkapom, ami
iszonyatosan nagy segítséget jelentene!
Az MSZF felidézte a panaszos eredeti levelében leírtakat:
„A párommal és a nővéremmel élek a szüleim
családi házában. Csak a páromnak van munkahelye, ebből képtelenség
fizetni a gázszámlát. Két napja bekapcsoltuk a fűtést 10 fokra, mert nem
szeretnénk fagyhalál áldozatai lenni, de nem tudjuk, hogy miből fogjuk
majd kifizetni. 22 éves vagyok és teljesen elkeseredett. Munkát se én,
se a nővérem sehol nem találunk. A polgármesteri hivatal nem válaszol a
segítségkérésünkre.”
A Magyar Szociális Fórum köszöni a budakalászi gyors intézkedést, és
követendő példának állítja azok elé a polgármesterek elé is, akik még
mindig nem siettek krízishelyzetbe került embertársaik megsegítésére.+++
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése