A jelenleg elérhető legfeljebb 47 ezer forint
több mint duplájára, a mindenkori minimálbér összegére - ez jövőre 98
ezer forint lesz - kell emelni a kormánynak a közfoglalkoztatottak bérét
- igaz csak több lépcsőben, fokozatosan és nem tudni, mennyi idő alatt.
Legalábbis a
közfoglalkoztatás jelenlegi rendszerét jogilag több ponton elmarasztaló
Szabó Máté ombudsman jelentésében arra kérte fel a belügyminisztert,
hogy a vonatkozó kormányrendelet módosíttatásával "az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesülése érdekében több lépcsőben végrehajtott,
fokozatos emeléssel teremtse meg, hogy a közfoglalkoztatotti bérek
elérjék a kötelező legkisebb munkabér mértékét".
A csaknem kilenc hónapon át
tartó, az egész országra kiterjedő vizsgálatát mintegy 70 oldalas
jelentésben összegző alapvető jogok biztosa ugyanis azt állapította meg,
hogy a közmunkásokat számos területen - így a bér kérdésében is -
hátrány éri a többi munkavállalóval szemben. A közfoglalkoztatottak
"halmozottan kiszolgáltatott" helyzetben vannak - olvasható a
jelentésben -, mivel esetükben egyszerre jelenik meg a munkáltatók és a
hatóság önkényes jogalkalmazásának lehetősége, amit további
adminisztrációs problémák is súlyosbíthatnak. Szabó Máté rámutatott,
hogy a kiszolgáltatottság több szinten jelentkezik: kiszolgáltatott az,
aki közfoglalkoztatottként dolgozik, de az is, aki nem tud bekerülni
közéjük.
A jelentés kiemeli, hogy a közfoglalkoztatásban nem a hagyományos munkavállalói jogokat védő szabályok lebontása, hanem ellenkezőleg, további garanciák beépítése lenne az alkotmányosan elvárható gyakorlat. Márpedig az egyenlő mérce helyett a közmunkásokra a Munka törvénykönyve előírásait több helyen hátrányosan csorbító közfoglalkoztatásról szóló törvény az irányadó, amely alapján "számos munkavállaló jogait védő garanciális szabály nem vagy csak részben érvényesül" - állapítja meg a jelentés. Szabó - aki különösen a közfoglalkoztatotti bérkifizetési anomáliákat, a közfoglalkoztatásból való kimaradás következményeit, a képzés elmaradását vizsgálta - kitért arra az "alaphelyzetre" is, hogy a hivatalához forduló panaszosok "a retorziótól, a közfoglalkoztatási jogviszonyuk megszüntetésétől való félelmükben" névtelenséget kértek. Helyszíni vizsgálatai is ezt támasztották alá: "a közfoglalkoztatottak minden esetben hangsúlyozták, hogy a polgármester jóindulatától függően, szubjektív megítélés alapján kerülhettek be a közfoglalkoztatásba".
A közfoglalkoztatás rendszere amúgy is "több sebből vérzik". Mint arról beszámoltunk, miután a Fidesz a 2010-es választások után rájött, nem tudja teljesíteni az egymillió új, adófizető munkahelyről szóló ígéretét, feltalálta a "matematikamunkahely" fogalmát. A közfoglalkoztatással mesterségesen "felturbózták" a statisztikákat, melyekben már az is foglalkoztatottnak minősül, aki egy óra munkaviszonyt fel tud mutatni az adott évben. Ami pedig a bért illeti, a napi nyolc órás munkáért elérhető havi 47 ezer forint - melyből a Fidesz szerint meg lehet élni - sokkal kevesebb annál a 71 ezer 500 forintnál, melyet a szocialista kormány idején lehetett elérni. Akkor ugyanis a közmunkás megkereshette az ombudsman által most hiányolt minimálbér összegét is. Egyébként a közmunkások többségét nem is nyolc, hanem legtöbb esetben csak négy vagy hat órában foglalkoztatják.
Eközben - ombudsmani javaslatok ide vagy oda - úgy tűnik, 2013-ban sem lesz jobb a közmunkásoknak. Beszámoltunk róla, hogy az idei 132 milliárdhoz képest jövőre 145 milliárd forint jut közfoglalkoztatásra, amiből Pintér Sándor belügyminiszter szerint az idei 270 ezerrel szemben akár 300 ezer ember juthat így munkához, azonban a közmunkarendszer szakemberek szerint továbbra is az egyéni és a társadalmi kudarcot "kódolja". Hiszen rövid ideig biztosít a segélynél valamivel magasabb pénzt, ám nem ad érdemi esélyt a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez.
Jogsértések sora
- a garanciális, a munkavállalót védő szabályok nem vagy csak részben érvényesülnek a közfoglalkoztatásban
- sérül az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jog, valamint az egyenlő bánásmód követelménye
- a rendszer célja, hogy ne ragadjanak benne a közfoglalkoztatottak, ám ennek éppen a vonatkozó törvény a gátja
- "lerontott" szabályok a bérre és a kifizetésre, a szabadságra, a betegszabadságra és a táppénzre vonatkozóan
A jelentés kiemeli, hogy a közfoglalkoztatásban nem a hagyományos munkavállalói jogokat védő szabályok lebontása, hanem ellenkezőleg, további garanciák beépítése lenne az alkotmányosan elvárható gyakorlat. Márpedig az egyenlő mérce helyett a közmunkásokra a Munka törvénykönyve előírásait több helyen hátrányosan csorbító közfoglalkoztatásról szóló törvény az irányadó, amely alapján "számos munkavállaló jogait védő garanciális szabály nem vagy csak részben érvényesül" - állapítja meg a jelentés. Szabó - aki különösen a közfoglalkoztatotti bérkifizetési anomáliákat, a közfoglalkoztatásból való kimaradás következményeit, a képzés elmaradását vizsgálta - kitért arra az "alaphelyzetre" is, hogy a hivatalához forduló panaszosok "a retorziótól, a közfoglalkoztatási jogviszonyuk megszüntetésétől való félelmükben" névtelenséget kértek. Helyszíni vizsgálatai is ezt támasztották alá: "a közfoglalkoztatottak minden esetben hangsúlyozták, hogy a polgármester jóindulatától függően, szubjektív megítélés alapján kerülhettek be a közfoglalkoztatásba".
A közfoglalkoztatás rendszere amúgy is "több sebből vérzik". Mint arról beszámoltunk, miután a Fidesz a 2010-es választások után rájött, nem tudja teljesíteni az egymillió új, adófizető munkahelyről szóló ígéretét, feltalálta a "matematikamunkahely" fogalmát. A közfoglalkoztatással mesterségesen "felturbózták" a statisztikákat, melyekben már az is foglalkoztatottnak minősül, aki egy óra munkaviszonyt fel tud mutatni az adott évben. Ami pedig a bért illeti, a napi nyolc órás munkáért elérhető havi 47 ezer forint - melyből a Fidesz szerint meg lehet élni - sokkal kevesebb annál a 71 ezer 500 forintnál, melyet a szocialista kormány idején lehetett elérni. Akkor ugyanis a közmunkás megkereshette az ombudsman által most hiányolt minimálbér összegét is. Egyébként a közmunkások többségét nem is nyolc, hanem legtöbb esetben csak négy vagy hat órában foglalkoztatják.
Eközben - ombudsmani javaslatok ide vagy oda - úgy tűnik, 2013-ban sem lesz jobb a közmunkásoknak. Beszámoltunk róla, hogy az idei 132 milliárdhoz képest jövőre 145 milliárd forint jut közfoglalkoztatásra, amiből Pintér Sándor belügyminiszter szerint az idei 270 ezerrel szemben akár 300 ezer ember juthat így munkához, azonban a közmunkarendszer szakemberek szerint továbbra is az egyéni és a társadalmi kudarcot "kódolja". Hiszen rövid ideig biztosít a segélynél valamivel magasabb pénzt, ám nem ad érdemi esélyt a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez.
Jogsértések sora
- a garanciális, a munkavállalót védő szabályok nem vagy csak részben érvényesülnek a közfoglalkoztatásban
- sérül az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jog, valamint az egyenlő bánásmód követelménye
- a rendszer célja, hogy ne ragadjanak benne a közfoglalkoztatottak, ám ennek éppen a vonatkozó törvény a gátja
- "lerontott" szabályok a bérre és a kifizetésre, a szabadságra, a betegszabadságra és a táppénzre vonatkozóan
Forrás: http://www.nepszava.hu
1 megjegyzés:
Üdv!
Azért nem kellene utánaszámolás nélkül átvenni mindent.
A 75500 forint a bruttó minimál közmunkabér lesz 2013-ban.
Csak ezt nem kellene a 2012-s nettó 47000-el összekeverni. A Bruttó 2012-ben 71800 forint volt.
A 98000 meg végképp nem összehasonlítható mert az a középfokú közmunkás bér.
Ez igy piszok demagóg megfogalmazás és a hülyítés tipikus példája.
Megjegyzés küldése