Ma ismét megemlékezzünk az 1848. március 15-ei eseményekről, mivel az akkor elhangzott 12 pont néhány eleme még most napjainkban is aktuális. (-a szerk)
A Petőfi és a márciusi ifjak nevével összeforrott magyar szabadságharc
több mint 160 év után is elevenen él a magyar emberek szívében. A
Pilvax-kör tagjai által megfogalmazott 12 pont néhány eleme napjainkban
különösen aktuális téma.
Előzmények
Hosszabb ideig gyűlt az a feszültség, ami oda vezetett, hogy 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom és szabadságharc. A Magyar Királyságnak és az Osztrák Császárságnak közös Habsburg-uralkodója volt. A magyar Országgyűlés is csak latin és német nyelven tarthatta üléseit. Minden önállósági törekvés kudarcot vallott, és bár az adóterheket csökkentették, ez nem volt elég a közhangulat javítására.
Hosszabb ideig gyűlt az a feszültség, ami oda vezetett, hogy 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom és szabadságharc. A Magyar Királyságnak és az Osztrák Császárságnak közös Habsburg-uralkodója volt. A magyar Országgyűlés is csak latin és német nyelven tarthatta üléseit. Minden önállósági törekvés kudarcot vallott, és bár az adóterheket csökkentették, ez nem volt elég a közhangulat javítására.
A francia forradalom hatása
Bár évtizedekkel korábban, 1789-ben volt a francia forradalom, hatását
mégis éreztette, különösen az értelmiség körében. Ráadásul a franciák
hadat üzentek a Habsburg-birodalomnak, ami újabb súlyos terheket
jelentett. 1805-ben a háború Magyarország területét is elérte. Napóleon
1809-ben követelte, hogy a magyar nemesség szakadjon el a
Habsburg-háztól. I. Ferenc hadisegély nyújtására is kötelezte a
magyarokat. 1815-ben Napóleon vereséget szenvedett, a hazai termékek
iránti kereslet ezáltal drasztikusan csökkent, az infláció az egekig
szökött.
A reformmozgalom erősödése
Kossuth Lajos már 1832-ben megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című folyóiratot, így a nemzet egyre szélesebb körben értesült a színfalak mögött zajló vitákról, a fokozódó feszültségről. A reformmozgalom erősödése egyre nagyobb méreteket öltött. Gróf Batthyány Lajos vezetésével 1847-ben megkezdte működését az ellenzéki párt, az ő programjuk volt az Ellenzéki Nyilatkozat, amit Deák Ferenc vetett papírra. Közben 1848 februárjában Franciaországban, 1848 március 13-án pedig Bécsben kitört a forradalom. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Petőfi és a radikális ifjak
A hírek gyorsan terjedtek és óriási hatással voltak a Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál nevével fémjelzett Pilvax-kör tagjaira. Csak pár ember volt, aki március 15-én elindult Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, hogy kinyomtassák Irinyi József 12 pontját és a Nemzeti dalt, Petőfi lelkesítő költeményét. A cenzúra nélküli nyomtatvány hamar terjedt, a március 15-e délutánjára hirdetett nagygyűlésre pedig már több tízezer ember ment el a Nemzeti Múzeum épülete elé. A gyűlés után a tömeg a Várba vonult, és a Helytartótanács el is fogadta a követeléseiket. Szabadon bocsátották Táncsics Mihályt, és a forradalom vér nélkül győzött. Sajnos az ünneplés és a szabadság nem tarthatott sokáig.
A reformmozgalom erősödése
Kossuth Lajos már 1832-ben megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című folyóiratot, így a nemzet egyre szélesebb körben értesült a színfalak mögött zajló vitákról, a fokozódó feszültségről. A reformmozgalom erősödése egyre nagyobb méreteket öltött. Gróf Batthyány Lajos vezetésével 1847-ben megkezdte működését az ellenzéki párt, az ő programjuk volt az Ellenzéki Nyilatkozat, amit Deák Ferenc vetett papírra. Közben 1848 februárjában Franciaországban, 1848 március 13-án pedig Bécsben kitört a forradalom. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Petőfi és a radikális ifjak
A hírek gyorsan terjedtek és óriási hatással voltak a Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál nevével fémjelzett Pilvax-kör tagjaira. Csak pár ember volt, aki március 15-én elindult Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, hogy kinyomtassák Irinyi József 12 pontját és a Nemzeti dalt, Petőfi lelkesítő költeményét. A cenzúra nélküli nyomtatvány hamar terjedt, a március 15-e délutánjára hirdetett nagygyűlésre pedig már több tízezer ember ment el a Nemzeti Múzeum épülete elé. A gyűlés után a tömeg a Várba vonult, és a Helytartótanács el is fogadta a követeléseiket. Szabadon bocsátották Táncsics Mihályt, és a forradalom vér nélkül győzött. Sajnos az ünneplés és a szabadság nem tarthatott sokáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése