Több hónapra kizárható lesz az a közmunkás a
közfoglalkoztatási programból, akinek a gyereke 30 órát igazolatlanul
mulaszt, legalábbis ezt tervezi a belügyminiszter. Azokkal a
kérdésekkel, hogy mit tegyen az, akinek nincs cipője, nem futja
bérletre, vagy akinél az iskolai költségek miatt kikapcsolják a gázt, a
belügy nem foglalkozik.
A társadalmi elszegényedés
miatt szaporodni fognak a bűncselekmények, így egyre inkább szükség lesz
a rendőri szervekre - citálta Pintér Sándor 2010-es jóslatát az
Országgyűlés plenáris ülésén Nyakó István. A szocialista képviselő
szerint a belügyminiszter brutális rémálomnak tűnő jövőképe mára
valósággá vált, mivel az ország egyes részein a jog tiszteletét és a
becsületet maga alá gyűrte a nyomor. Példának okáért 2011 óta
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20 ezerről 23 ezerre ugrott a
bűncselekmények száma, Bács-Kiskunban 17 ezresről 22 ezresre romlott a
statisztika, Békésben 10 ezer helyett már 16 ezer üggyel van dolga a
rendőrségnek, míg Borsodban 23 ezerről 30 ezerre nőtt az ismertté vált
bűncselekmények száma. Csakhogy Nyakó - aki egyben a Közmunkás
Szakszervezet társelnöke - úgy látja, hogy az alapvető élelmiszerekért, a
téli tüzelőért, a túlélésért folytatott küzdelem "rontja a
statisztikát".
Csakhogy az MSZP-s
politikus szerint a társadalmi gondokat a kormányzat rendészeti
problémaként igyekszik megoldani, és leginkább a sokkolóban és a
gumibotban hisz a kabinet. Nem véletlen, hogy a közmunkaprogramot a
Belügyminisztérium alá sorolták, hiszen a közmunkások ügyét is
rendészeti kérdésnek tekinti a hatalom. Úgy tűnik, a belügyminiszter
legújabb tervei (is) Nyakó érvelését támasztják alá. Ugyanis Pintér
Sándor javaslata szerint ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki
ellen szabálysértési eljárás van folyamatban tanköteles gyermekének
iskolai hiányzása miatt, illetve akit ezért három hónapon belül
jogerősen elmarasztaltak. Ilyen eljárás akkor indul majd a szülő ellen,
ha gyermeke 30 órát igazolatlanul mulaszt az iskolában. (Jelenleg attól
vonják meg az iskoláztatási támogatást, korábbi nevén a családi
pótlékot, akinek a gyermeke több mint 50 órát "lóg" igazolatlanul.)
Tagadhatatlan, hogy a cél, amely szerint a gyereknek mindenképpen az iskolában a helye, támogatandó. Csakhogy számos esetben nem azért nem ülnek az iskolapadban, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak. "A gyerek elmegy fél hatkor Füzesabonyba, majd haza hozza a busz délután fél ötre. Hát, muszáj valamit csomagolni neki, vagy adni egy kis pénzt. De már nem tudok mit csomagolni, a bérletpénzről nem is beszélve" - panaszkodott egy hevesi asszony a nepszava.hu-nak, mondván: otthon csak könnyebben viseli a gyerek, ha éhes. (A középiskolások már csak kedvezményes ebédre jogosultak, ingyenesre nem.) Ráadásul - sorolja sérelmeit immár egy szabolcsi anya - a gyermekvédelmi támogatást legutóbb Erzsébet-utalványban osztották, azt meg nem fogadja el középiskolai menza.
"Két hetet kapáltam a gyerek tancsomagjára, 16 ezer volt" - sopánkodik egy nógrádi asszon, aki a bérlet árát egyre nehezebben tudja kigazdálkodni. "Ha veszek havijegyet a nagynak, akkor lecsapják otthon a villanyt. Mi lesz a két kicsivel?" - csikorog az asszony foga az elkeseredéstől. (A közüzemi tartozásokat automatikusan vonja az államkincstár a közmunkások béréből.) Ráadásul egyre nehezebb összekuporgatni az iskoláztatás költségeit, hiszen jelen állás szerint egy családban csak egy ember részesülhet közmunkás-ellátásban (ami nyolc órában jelenleg 49 ezer forint), és bizony olykor megesett, hogy egy hetet is csúszott a járandóság. Ugyanakkor az iskolával kapcsolatos költségeket sem a tanodák, sem a közlekedési vállalatok, sem az üzletek nem hitelezik meg. "El kellett volna döntenem, hogy új cipőt veszek a régi helyett, aminek kilyukadt a talpa, vagy iskolába megy a gyerek" - osztja meg dilemmáját az asszony. A dolgot úgy oldotta meg, hogy vett egy ív kartonpapírt, és az abból kivágott darabokból pótolta ki a talpat. Nem csoda, hogy mindig náthás a srác - teszi hozzá keserűen. És bizony szegénység ide vagy oda, a boltosok mindenképpen "fogni akarnak" a portékán: egy ceruza például az egyik szabolcsi faluban 300 forint. Drága, de így még mindig olcsóbb, mintha be kellene buszozni a közeli kisvárosba.
A jelek szerint a kormány továbbra is erőből oldaná meg a problémákat. Ezt bizonyítja, hogy a belügyminiszter ugyancsak kizárná a közmunkából azokat, akik nem teljesítik a lakókörnyezetük - kertjük, udvaruk - tisztán tartására vonatkozó, önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségüket. E feladatok ellátásához leginkább fizikai erőre van szükség, de a "rendezettségi körbe" beletartozik a szemétszállítás megrendelése is. Csakhogy - miközben a vizet, a gázt és az áramot is kikapcsolják - erre futja a legkevésbé, különösen most, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény életbe lépése után 5-100 százalékkal ugrottak meg a tarifák.
Tagadhatatlan, hogy a cél, amely szerint a gyereknek mindenképpen az iskolában a helye, támogatandó. Csakhogy számos esetben nem azért nem ülnek az iskolapadban, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak. "A gyerek elmegy fél hatkor Füzesabonyba, majd haza hozza a busz délután fél ötre. Hát, muszáj valamit csomagolni neki, vagy adni egy kis pénzt. De már nem tudok mit csomagolni, a bérletpénzről nem is beszélve" - panaszkodott egy hevesi asszony a nepszava.hu-nak, mondván: otthon csak könnyebben viseli a gyerek, ha éhes. (A középiskolások már csak kedvezményes ebédre jogosultak, ingyenesre nem.) Ráadásul - sorolja sérelmeit immár egy szabolcsi anya - a gyermekvédelmi támogatást legutóbb Erzsébet-utalványban osztották, azt meg nem fogadja el középiskolai menza.
"Két hetet kapáltam a gyerek tancsomagjára, 16 ezer volt" - sopánkodik egy nógrádi asszon, aki a bérlet árát egyre nehezebben tudja kigazdálkodni. "Ha veszek havijegyet a nagynak, akkor lecsapják otthon a villanyt. Mi lesz a két kicsivel?" - csikorog az asszony foga az elkeseredéstől. (A közüzemi tartozásokat automatikusan vonja az államkincstár a közmunkások béréből.) Ráadásul egyre nehezebb összekuporgatni az iskoláztatás költségeit, hiszen jelen állás szerint egy családban csak egy ember részesülhet közmunkás-ellátásban (ami nyolc órában jelenleg 49 ezer forint), és bizony olykor megesett, hogy egy hetet is csúszott a járandóság. Ugyanakkor az iskolával kapcsolatos költségeket sem a tanodák, sem a közlekedési vállalatok, sem az üzletek nem hitelezik meg. "El kellett volna döntenem, hogy új cipőt veszek a régi helyett, aminek kilyukadt a talpa, vagy iskolába megy a gyerek" - osztja meg dilemmáját az asszony. A dolgot úgy oldotta meg, hogy vett egy ív kartonpapírt, és az abból kivágott darabokból pótolta ki a talpat. Nem csoda, hogy mindig náthás a srác - teszi hozzá keserűen. És bizony szegénység ide vagy oda, a boltosok mindenképpen "fogni akarnak" a portékán: egy ceruza például az egyik szabolcsi faluban 300 forint. Drága, de így még mindig olcsóbb, mintha be kellene buszozni a közeli kisvárosba.
A jelek szerint a kormány továbbra is erőből oldaná meg a problémákat. Ezt bizonyítja, hogy a belügyminiszter ugyancsak kizárná a közmunkából azokat, akik nem teljesítik a lakókörnyezetük - kertjük, udvaruk - tisztán tartására vonatkozó, önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségüket. E feladatok ellátásához leginkább fizikai erőre van szükség, de a "rendezettségi körbe" beletartozik a szemétszállítás megrendelése is. Csakhogy - miközben a vizet, a gázt és az áramot is kikapcsolják - erre futja a legkevésbé, különösen most, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény életbe lépése után 5-100 százalékkal ugrottak meg a tarifák.
nepszava.hu
Kapcsolódó bejegyzés:
Ugrik a közmunka, ha lóg a gyerek
Ugrik a közmunka, ha lóg a gyerek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése