Egyet értünk az alábbi cikkben megfogalmazottakkal és Róna Péter közgazdász úrral, aki szerint Kaposváron sem a terek felújítása a legfontosabb, hanem a munkahelyteremtés!
Érdekvédő Közösségünk szerint is munkahelyekre van szükség a városban és a köz-foglalkoztatottak megbecsülésére anyagi és erkölcsi értelemben!
Hiába mondjuk el észrevételeinket a város jobboldali vezetésének Ők egyszerüen nem vesznek tudomást a problémákról, hiszen Szita Károly polgármester úr és baráti köre szerint minden a legnagyobb rendben van még mindig a városunkban! Erre már egyszerűen nem is lehet mint mondani. A változás a választók kezében van!
Ajánljuk mindenkinek az alábbi Somogyi Hírlapos cikket:
Kaposvár Róna Péter szerint a terek felújítása helyett valódi
munkahelyteremtő fejlesztésekre és beruházás ösztönző programokra van
szükség.
– Elbúcsúzhatunk a presztízsberuházásoktól, a terek felújítása
helyett valódi munkahelyteremtő fejlesztésekre és beruházás ösztönző
programokra van szükség – hangoztatta csütörtökön a SKIK kaposvári
évadnyitóján Róna Péter közgazdász.
Négy tengelyre épülő javaslatának sarkalatos pontja az oktatás-képzés
minőségének javítása, a hazai energiahatékonyság erősítése. Gond, hogy a
vállalkozások nem tudják kitermelni a tőke árát. Elhangzott: legalább
három parlamenti ciklus kell ahhoz, hogy a lakosság érezze a gazdasági
intézkedések hatásait.
– Sokakat érdekel, hogy miként jutottunk ebbe a gazdasági helyzetbe – emelte ki köszöntőjében Varga József, a SKIK elnöke. – A vállalkozók, cégvezetők többségét azonban ennél is jobban a foglalkoztatja, hogy miként lehet kimászni.
Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke – utalva az intézményfenntartás átalakítására – rámutatott: a következő, 2014-2020 közötti uniós ciklusban a megyék átlagosan 40 milliárd forint brüsszeli forrásra számíthatnak, melyet gazdaságfejlesztésre fordítanak.
Kiemelt feladat a munkahelyteremtés: Róna Péter közgazdász szerint a nemzetgazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy nincs elég munkahely, illetve kevés a jó munkahely.
– Magyarországon alacsony a beruházási ráta, lényegesen alacsonyabbak a mutatók, mint az uniós átlag, vészesen zsugorodik a beruházási kedv, s ezzel együtt a befektetési ráta is elmarad a kívánatostól – összegzett. A tőke árának csökkentésének fontosságára utalva kifejtette: ezt a gazdasági szerkezet nem képes kitermelni, s így csak rendkívül kevesen tudnak sikeresen dolgozni. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, mely ösztönzi, s nem bünteti a fejlesztéseket.
– Olyan időket élünk, amikor spórolni kell, a szép napos időknek vége – fogalmazott. Róna Péter egyértelművé tette: Magyarország számára rövid- és hosszútávon létkérdés a humántőke fejlesztése. Az oktatás és a képzés messze elmarad az európai szinttől, ezen a téren nagyon sok a tennivaló. Olyan tudással kell felvértezni a fiatalokat, amivel nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, s magas hozzáadott értékű munka elvégzésére képesek. A kibontakozást jelentő negyedik pillérként az energiahatékonyság növelését említette.
– Ezen a téren is nekünk van az egyik legrosszabb mutatója az Európai Unióban – jelezte. – Ez súlyos hátrányt jelent, miközben az energiaárak növekednek, úgy romlik a gazdaságunk versenyképessége.
Eladósodottság, rendkívül alacsony hazai bérek – foglalta össze a legégetőbb problémákat Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Ha valaki jelenleg bruttó 226 ezer forintot kap, Magyarországon a középosztály tagja, ugyanakkor ez Nyugat-Európában a legalacsonyabb osztályba sorolják. Szerinte is óriási jelentősége van az új munkahelyeknek. A kormány által gyakran hangoztatott egymillió állással szemben egyes számítások szerint már 750-770 ezer valódi munkahellyel elérhetővé válna az ide vonatkozó uniós átlag, s ha a bérek nőnének, érezhető közgazdasági változások indulhatnának el. Több személyi jövedelemadót fizetne a lakosság, nagyobb lenne az áfabefizetés, s a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos kérdések is kevésbé lennének feszítőek. S 20 százalékos termelékenység-növekedéssel akár kétszeresére nőhetnének a bérek. A szakember osztja Róna professzor álláspontját: az oktatás stratégiai kérdés.
– Azokban az országokban, ahol magas a foglalkoztatási ráta, évről évre jelentős összeget költenek képzésre – fejtette ki. – Magyarországon a GDP 5,2 százalékát használják erre a célra, eközben Dániában 8 százalékát fordítják.
Barcza György vezető elemző, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa – egyebek mellett – azokat a kormányzati intézkedéseket, elképzeléseket összegezte, mely a gazdaság megerősítését tűzték ki célul. Felidézte: a '70-es, '80-as években az adósságalapú gazdaságpolitika instabil szerkezetet eredményezett. Ugyanakkor a munkára építő, megtakarításból vagyonosodó nemzet gondolatán nyugvó elképzelés alapeleme, hogy a külső eladósodottságot leépíti az ország, s minél több ember dolgozhat. Bár – mint a számok sokaságával illusztrált előadásból kiderült – ezen a területen bőven van még hová fejlődnünk... A kormány célja többi közt a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzése, a hazai középvállalkozói szektor megerősítése, a szakképzés megerősítése, a méltányos közteherviselés, és a családbarát adózási rendszer. Ennek átalakítása kapcsán megpendítette: a kormány áldozatokat kért, ám ellenpéldaként említette, hogy az egy gyermekes családok 90 százaléka jól járt.
Súlyos megrázkódtatásokat élt át magyar gazdaság – utalt a világgazdasági krízis következményeire Parragh László, az MKIK elnöke. Leült a kereskedelem, visszafogott hitelezési gyakorlat jellemezte az elmúlt időszakot, a cégek jelentős része a túlélésért küzd. A növekedés alapja a kereslet, ám attól óva intett: nem szabad devizahitelből növekedni. Rámutatott: a kivitelnél gondot jelent, hogy a magyar export 80 százaléka az EU-ba megy. Parragh László – utalva a korábbi kormányok alatt elrontott célmeghatározásokra – kiemelte: a 2014-2020 között EU-ciklusban a fejlesztések legalább felét, de inkább kétharmadát gazdaságfejlesztésre kell fordítani.
– S az alrendszerek átalakítását nem lehet megspórolni – fűzte hozzá az MKIK elnöke. – Leginkább az egészségügy, az oktatás sorolható ide.
– Sokakat érdekel, hogy miként jutottunk ebbe a gazdasági helyzetbe – emelte ki köszöntőjében Varga József, a SKIK elnöke. – A vállalkozók, cégvezetők többségét azonban ennél is jobban a foglalkoztatja, hogy miként lehet kimászni.
Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke – utalva az intézményfenntartás átalakítására – rámutatott: a következő, 2014-2020 közötti uniós ciklusban a megyék átlagosan 40 milliárd forint brüsszeli forrásra számíthatnak, melyet gazdaságfejlesztésre fordítanak.
Kiemelt feladat a munkahelyteremtés: Róna Péter közgazdász szerint a nemzetgazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy nincs elég munkahely, illetve kevés a jó munkahely.
– Magyarországon alacsony a beruházási ráta, lényegesen alacsonyabbak a mutatók, mint az uniós átlag, vészesen zsugorodik a beruházási kedv, s ezzel együtt a befektetési ráta is elmarad a kívánatostól – összegzett. A tőke árának csökkentésének fontosságára utalva kifejtette: ezt a gazdasági szerkezet nem képes kitermelni, s így csak rendkívül kevesen tudnak sikeresen dolgozni. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, mely ösztönzi, s nem bünteti a fejlesztéseket.
– Olyan időket élünk, amikor spórolni kell, a szép napos időknek vége – fogalmazott. Róna Péter egyértelművé tette: Magyarország számára rövid- és hosszútávon létkérdés a humántőke fejlesztése. Az oktatás és a képzés messze elmarad az európai szinttől, ezen a téren nagyon sok a tennivaló. Olyan tudással kell felvértezni a fiatalokat, amivel nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, s magas hozzáadott értékű munka elvégzésére képesek. A kibontakozást jelentő negyedik pillérként az energiahatékonyság növelését említette.
– Ezen a téren is nekünk van az egyik legrosszabb mutatója az Európai Unióban – jelezte. – Ez súlyos hátrányt jelent, miközben az energiaárak növekednek, úgy romlik a gazdaságunk versenyképessége.
Eladósodottság, rendkívül alacsony hazai bérek – foglalta össze a legégetőbb problémákat Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Ha valaki jelenleg bruttó 226 ezer forintot kap, Magyarországon a középosztály tagja, ugyanakkor ez Nyugat-Európában a legalacsonyabb osztályba sorolják. Szerinte is óriási jelentősége van az új munkahelyeknek. A kormány által gyakran hangoztatott egymillió állással szemben egyes számítások szerint már 750-770 ezer valódi munkahellyel elérhetővé válna az ide vonatkozó uniós átlag, s ha a bérek nőnének, érezhető közgazdasági változások indulhatnának el. Több személyi jövedelemadót fizetne a lakosság, nagyobb lenne az áfabefizetés, s a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos kérdések is kevésbé lennének feszítőek. S 20 százalékos termelékenység-növekedéssel akár kétszeresére nőhetnének a bérek. A szakember osztja Róna professzor álláspontját: az oktatás stratégiai kérdés.
– Azokban az országokban, ahol magas a foglalkoztatási ráta, évről évre jelentős összeget költenek képzésre – fejtette ki. – Magyarországon a GDP 5,2 százalékát használják erre a célra, eközben Dániában 8 százalékát fordítják.
Barcza György vezető elemző, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa – egyebek mellett – azokat a kormányzati intézkedéseket, elképzeléseket összegezte, mely a gazdaság megerősítését tűzték ki célul. Felidézte: a '70-es, '80-as években az adósságalapú gazdaságpolitika instabil szerkezetet eredményezett. Ugyanakkor a munkára építő, megtakarításból vagyonosodó nemzet gondolatán nyugvó elképzelés alapeleme, hogy a külső eladósodottságot leépíti az ország, s minél több ember dolgozhat. Bár – mint a számok sokaságával illusztrált előadásból kiderült – ezen a területen bőven van még hová fejlődnünk... A kormány célja többi közt a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzése, a hazai középvállalkozói szektor megerősítése, a szakképzés megerősítése, a méltányos közteherviselés, és a családbarát adózási rendszer. Ennek átalakítása kapcsán megpendítette: a kormány áldozatokat kért, ám ellenpéldaként említette, hogy az egy gyermekes családok 90 százaléka jól járt.
Súlyos megrázkódtatásokat élt át magyar gazdaság – utalt a világgazdasági krízis következményeire Parragh László, az MKIK elnöke. Leült a kereskedelem, visszafogott hitelezési gyakorlat jellemezte az elmúlt időszakot, a cégek jelentős része a túlélésért küzd. A növekedés alapja a kereslet, ám attól óva intett: nem szabad devizahitelből növekedni. Rámutatott: a kivitelnél gondot jelent, hogy a magyar export 80 százaléka az EU-ba megy. Parragh László – utalva a korábbi kormányok alatt elrontott célmeghatározásokra – kiemelte: a 2014-2020 között EU-ciklusban a fejlesztések legalább felét, de inkább kétharmadát gazdaságfejlesztésre kell fordítani.
– S az alrendszerek átalakítását nem lehet megspórolni – fűzte hozzá az MKIK elnöke. – Leginkább az egészségügy, az oktatás sorolható ide.
Álvita folyik föld-ügyben
– Szerintem igen jelentős a somogyi agrárgazdaságban a tőkehiány – felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Róna Péter közgazdász. – A tőke árát, a tőkéhez fűződő költségeket jelentős mértékben kellene és lehetne is csökkenteni. Sokkal könnyebben kellene az agrárágazatot tőkéhez juttatni.
A közgazdász professzor szerint – a rendkívül nehéz helyzet ellenére –
minden olyan szakterület sikerre számíthat megyénkben, amelyik
folyamatosan rendkívül jó minőségű terméket állít elő.
– Kisasszondon van egy kis birtokom, ahol tehenészet és sajtüzem is található: egészen jól működik, de folyamatosan nagy figyelmet fordítunk a minőségre – utalt a saját példára. – S ez meghozta a várva várt eredményt.
A föld-ügyre célozva álvitának nevezte a nagy- és a kisbirtok kapcsán fellángolt kérdést. Róna Péter azt mondta: teljes tévedésről van szó. Ugyanis léteznek olyan tevékenységek, amelyeket csak nagybirtokon lehet folytatni, s vannak olyan mezőgazdasági munkák, amihez viszont nem kell különösebben nagyméretű terület. Holland példa kapcsán azt mondta: számos helyen orhcideákat termesztenek, s ennek során óriási hozzáadott érték keletkezik, miközben a gazdálkodók 2-3 hektáron vagy még annál is kisebb területen dolgoznak, s ebből a tevékenységből mégis nagyszerűen megélhet egy-egy család.
Róna Péter egyetért számos somogyi szakértővel, miszerint az agrárium súlyos gondja a növénytermesztés és az állattenyésztés megbomlott egyensúlya.
– Ez komoly gond, s nem könnyű feladat – emelte ki. – Feladtuk a cukorgyárakat, a takarmányként szolgáló növények egy része kiesett a takarmányozási láncból, ez jelentősen megnövelte az állattenyésztési költségeket. Ez gond, de a jóval magasabb tőkéésítési helyzet sokat segítene. Ha a dán állattenyésztés tőkésítési szintjét vesszük mérceként, s ahhoz hasonlítjuk a jelenlegi állapotunkat, akkor van tennivalónk.
– Kisasszondon van egy kis birtokom, ahol tehenészet és sajtüzem is található: egészen jól működik, de folyamatosan nagy figyelmet fordítunk a minőségre – utalt a saját példára. – S ez meghozta a várva várt eredményt.
A föld-ügyre célozva álvitának nevezte a nagy- és a kisbirtok kapcsán fellángolt kérdést. Róna Péter azt mondta: teljes tévedésről van szó. Ugyanis léteznek olyan tevékenységek, amelyeket csak nagybirtokon lehet folytatni, s vannak olyan mezőgazdasági munkák, amihez viszont nem kell különösebben nagyméretű terület. Holland példa kapcsán azt mondta: számos helyen orhcideákat termesztenek, s ennek során óriási hozzáadott érték keletkezik, miközben a gazdálkodók 2-3 hektáron vagy még annál is kisebb területen dolgoznak, s ebből a tevékenységből mégis nagyszerűen megélhet egy-egy család.
Róna Péter egyetért számos somogyi szakértővel, miszerint az agrárium súlyos gondja a növénytermesztés és az állattenyésztés megbomlott egyensúlya.
– Ez komoly gond, s nem könnyű feladat – emelte ki. – Feladtuk a cukorgyárakat, a takarmányként szolgáló növények egy része kiesett a takarmányozási láncból, ez jelentősen megnövelte az állattenyésztési költségeket. Ez gond, de a jóval magasabb tőkéésítési helyzet sokat segítene. Ha a dán állattenyésztés tőkésítési szintjét vesszük mérceként, s ahhoz hasonlítjuk a jelenlegi állapotunkat, akkor van tennivalónk.
(Harsányi Miklós Sonline.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése