Alkotmánybíróság
Elnöki Kabinet
dr. Mecsi Diána Kabinetfőnök
részére
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Az alábbi beadvánnyal fordulunk hivatalukhoz a szegény, elesett és rászoruló embertársaink nevében.
Kettő témában kérjük segítségüket.
Az egyik téma szociális tárgyú és az aktív korúak ellátása keretében folyósított úgynevezett Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás folyósításának szabályaival kapcsolatos.
A jelenlegi szabályozás szerint az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról értelmében az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. [Szt.33.§ (5)- (6)]
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. [Szt. 35. § (3)]
Álláspontunk szerint az alaptörvény ellenes, hogy az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, mivel Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy minden embernek joga van az állam olyan ellátásához, amely az önhibáján kívül bekövetkezett munkahely elvesztés miatt jár. Tehát senkinek nincs köze ahhoz, - egyik családtagnak sem-, ha munkanélküli lesz az egyik vagy a másik családtag egy családon belül, csak egy családi létfenntartási minimumhatárnak lenne, amely kizárhatná, hogy a milliomosok ne kapjanak szociális ellátásokat. De azt, hogy több munkanélküli van egy családban és azok közül csak egy kaphat rendelkezésre állási támogatást, az álláspontunk alapján teljességgel alaptörvény-ellenes. Ezt kérjük megvizsgálni és végig gondolni!
A másik ide kapcsolódó észrevétel az aktív korúak ellátása keretében folyósított úgynevezett Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás összegére vonatkozik, amely jelenleg: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2013.-ban 22 800 forint). [Szt. 35.§(4)]
Álláspontunk szerint ezt a 22 800 Ft-ot vissza kellene állítani legalább a korábbi 28 500 Ft-ra, mert álláspontunk szerint a kormány jogtalanul vett ki a rászorulók zsebéből 5700 Ft-ot.
A másik téma a köz-foglalkoztatottak bérezése és szabadságolásával kapcsolatos.
Ma Magyarországon a köz-foglalkoztatottakat megkülönbözteti a jelenlegi Kormányzat, mert részükre nem a mindenkori munkabéreket szabályzó 390/2012. (XII.20) Korm. rendelet szerinti munkabért fizetik ki, hanem egy másik Kormányrendelet szerint, egy jóval kevesebb összeget kaphat a lehetséges közmunka vállaló.
A 421/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet sérti az Egyenlő Munkáért Egyenlő Bér Jár elvet és hátrányos különbséget, azaz megkülönböztetést tesz és bérfeszültséget okoz Munkás és Közmunkás között!
Mivel például egy szakképzetlen munkás, melyre a 390/2012. (XII.20) Korm vonatkozik 8 órai munkájáért havi nettó 64 190 Ft-ot kap a borítékba, míg egy köz-foglalkoztatott, aki szintén szakképzetlen és szintén 8 órai munkát végez a 421/2012. (XII. 29.) Korm. szerint csak 49 453 Ft-ra jogosult! Ez nem elfogadható, mert a jelenlegi kormány a szakképzetlen Közmunka vállalók zsebéből is kivett közel 15 ezer forintot havonta. Ez igen nagy összeg azon szegény embereknél, ahol a családban csak egy munkaváló van, mert bizony a havi nettó 49 453 Ft-ból nem lehet lakhatást, rezsit, gyógyszereket kifizetni és az ember életeket fenntartani!
Ha csak 6 órát dolgozhat a köz-foglalkoztatott, akkor még rosszabbak lehetséges megélhetésének körülményei.
Kérjük ezért a 421/2012. (XII. 29.) Korm rendelet visszavonását és a közmunkások munkabérének visszaadását azzal, hogy ismét a 390/2012. (XII.20) Korm -ben irányadó mindenkori munkabérek kerüljenek kifizetésre.
A köz-foglalkoztatottak szabadságolása is sérti az egyenlőség elvét, mivel a köz-foglalkoztatottakat nem illeti meg az életkorhoz kötött és a pótszabadság.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével a 2011.évi CVI. törvény 2§ (4a)-(4e) bekezdésekkel egészült ki 2012. 07. 01.hatállyal a közfoglalkoztatottakat megillető, szabadság, betegszabadság megállapításával, valamint elszámolásával kapcsolatban.
(4a)12 A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap. Kérjük ennek is a kivizsgálását és azt hogy ismét egyenlő feltételek vonatkozzak a Munkát és a Közmunkát vállalóra, hogy a köz-foglalkoztatottak szabadságolása ismét a 2012. évi I. törvény előírásaiban rögzítettek szerint alakuljon és ez vonatkozzon a Köz-foglalkoztatottakra is!
Kérjük a tisztelt Alkotmány bírákat az általunk felvetettek kivizsgálására és kérjük a tisztelt Alkotmánybíróság, mint hivatalt, hogy szüntesse be azon megkülönböztetést, amelyek a Munkások és Köz-foglalkoztatottak között fennállnak, mint a munkák bérezése és a szabadságolások tekintete.
Kérjük a tisztelt Alkotmánybíróság, mint hivatalt, hogy vizsgálja felül az aktív korúak ellátásnak és a Foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának szabályait az Alaptörvényre nézve.
Köszönettel és intézkedéseiket várva maradunk tisztelettel az elesett és rászoruló állampolgárok nevében:
Kemenczei Róbert-érdekvédő
A Közmunka is Munka Blog és érdekvédelmi csoport
http://akozmunkaismunka.blogspot.hu/--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mai napon 2013.03.11-én a következő választ kaptuk fenti megkeresésre.
Köszönjük a választ, melyből jól látszik, hogy a kisemberek érdekeivel senki sem törődik ebben az országban!
Tisztelt Kemenczei Róbert Úr!
Az Alkotmánybírósághoz 2013. február 27-én érkezett, az Ügyfélkapun keresztül benyújtott levelére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.
Az Alkotmánybíróság hatáskörei az Alaptörvény és az alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 2012. január elsejei hatálybalépésével megváltoztak, így Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján utólagos normakontroll eljárást nem kezdeményezhet.
Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panasz eljárás keretében fordulhat az Alkotmánybírósághoz az érintett személy, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés bírósági kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben viszont az alaptörvény-ellenes
jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
Az Alkotmánybíróság Ügyrendje 28. § (1) bekezdése szerint a beadványt a benyújtására nyitva álló törvényi határidőben az érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez személyesen kell benyújtani, vagy ajánlott
küldeményként postára adni. Az Abtv. 26. § (2) bekezdésese szerinti alkotmányjogi panasz esetében az indítványt az Alkotmánybírósághoz kell benyújtani. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet
alkalmazni, ha a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján hivatali időben benyújtották vagy ajánlott küldeményként postára adták. A beadvány távközlési eszköz útján történő benyújtásának nincs helye.
Az Abtv. 51. § (2) bekezdése szerint továbbá az alkotmányjogi panasz benyújtásához kötelező a jogi képviselet.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Üdvözlettel,
Bitskey Botond Dr.
főtitkár
Elnöki Kabinet
dr. Mecsi Diána Kabinetfőnök
részére
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Az alábbi beadvánnyal fordulunk hivatalukhoz a szegény, elesett és rászoruló embertársaink nevében.
Kettő témában kérjük segítségüket.
Az egyik téma szociális tárgyú és az aktív korúak ellátása keretében folyósított úgynevezett Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás folyósításának szabályaival kapcsolatos.
A jelenlegi szabályozás szerint az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról értelmében az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. [Szt.33.§ (5)- (6)]
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. [Szt. 35. § (3)]
Álláspontunk szerint az alaptörvény ellenes, hogy az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, mivel Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy minden embernek joga van az állam olyan ellátásához, amely az önhibáján kívül bekövetkezett munkahely elvesztés miatt jár. Tehát senkinek nincs köze ahhoz, - egyik családtagnak sem-, ha munkanélküli lesz az egyik vagy a másik családtag egy családon belül, csak egy családi létfenntartási minimumhatárnak lenne, amely kizárhatná, hogy a milliomosok ne kapjanak szociális ellátásokat. De azt, hogy több munkanélküli van egy családban és azok közül csak egy kaphat rendelkezésre állási támogatást, az álláspontunk alapján teljességgel alaptörvény-ellenes. Ezt kérjük megvizsgálni és végig gondolni!
A másik ide kapcsolódó észrevétel az aktív korúak ellátása keretében folyósított úgynevezett Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás összegére vonatkozik, amely jelenleg: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2013.-ban 22 800 forint). [Szt. 35.§(4)]
Álláspontunk szerint ezt a 22 800 Ft-ot vissza kellene állítani legalább a korábbi 28 500 Ft-ra, mert álláspontunk szerint a kormány jogtalanul vett ki a rászorulók zsebéből 5700 Ft-ot.
A másik téma a köz-foglalkoztatottak bérezése és szabadságolásával kapcsolatos.
Ma Magyarországon a köz-foglalkoztatottakat megkülönbözteti a jelenlegi Kormányzat, mert részükre nem a mindenkori munkabéreket szabályzó 390/2012. (XII.20) Korm. rendelet szerinti munkabért fizetik ki, hanem egy másik Kormányrendelet szerint, egy jóval kevesebb összeget kaphat a lehetséges közmunka vállaló.
A 421/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet sérti az Egyenlő Munkáért Egyenlő Bér Jár elvet és hátrányos különbséget, azaz megkülönböztetést tesz és bérfeszültséget okoz Munkás és Közmunkás között!
Mivel például egy szakképzetlen munkás, melyre a 390/2012. (XII.20) Korm vonatkozik 8 órai munkájáért havi nettó 64 190 Ft-ot kap a borítékba, míg egy köz-foglalkoztatott, aki szintén szakképzetlen és szintén 8 órai munkát végez a 421/2012. (XII. 29.) Korm. szerint csak 49 453 Ft-ra jogosult! Ez nem elfogadható, mert a jelenlegi kormány a szakképzetlen Közmunka vállalók zsebéből is kivett közel 15 ezer forintot havonta. Ez igen nagy összeg azon szegény embereknél, ahol a családban csak egy munkaváló van, mert bizony a havi nettó 49 453 Ft-ból nem lehet lakhatást, rezsit, gyógyszereket kifizetni és az ember életeket fenntartani!
Ha csak 6 órát dolgozhat a köz-foglalkoztatott, akkor még rosszabbak lehetséges megélhetésének körülményei.
Kérjük ezért a 421/2012. (XII. 29.) Korm rendelet visszavonását és a közmunkások munkabérének visszaadását azzal, hogy ismét a 390/2012. (XII.20) Korm -ben irányadó mindenkori munkabérek kerüljenek kifizetésre.
A köz-foglalkoztatottak szabadságolása is sérti az egyenlőség elvét, mivel a köz-foglalkoztatottakat nem illeti meg az életkorhoz kötött és a pótszabadság.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével a 2011.évi CVI. törvény 2§ (4a)-(4e) bekezdésekkel egészült ki 2012. 07. 01.hatállyal a közfoglalkoztatottakat megillető, szabadság, betegszabadság megállapításával, valamint elszámolásával kapcsolatban.
(4a)12 A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap. Kérjük ennek is a kivizsgálását és azt hogy ismét egyenlő feltételek vonatkozzak a Munkát és a Közmunkát vállalóra, hogy a köz-foglalkoztatottak szabadságolása ismét a 2012. évi I. törvény előírásaiban rögzítettek szerint alakuljon és ez vonatkozzon a Köz-foglalkoztatottakra is!
Kérjük a tisztelt Alkotmány bírákat az általunk felvetettek kivizsgálására és kérjük a tisztelt Alkotmánybíróság, mint hivatalt, hogy szüntesse be azon megkülönböztetést, amelyek a Munkások és Köz-foglalkoztatottak között fennállnak, mint a munkák bérezése és a szabadságolások tekintete.
Kérjük a tisztelt Alkotmánybíróság, mint hivatalt, hogy vizsgálja felül az aktív korúak ellátásnak és a Foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának szabályait az Alaptörvényre nézve.
Köszönettel és intézkedéseiket várva maradunk tisztelettel az elesett és rászoruló állampolgárok nevében:
Kemenczei Róbert-érdekvédő
A Közmunka is Munka Blog és érdekvédelmi csoport
http://akozmunkaismunka.blogspot.hu/--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mai napon 2013.03.11-én a következő választ kaptuk fenti megkeresésre.
Köszönjük a választ, melyből jól látszik, hogy a kisemberek érdekeivel senki sem törődik ebben az országban!
Tisztelt Kemenczei Róbert Úr!
Az Alkotmánybírósághoz 2013. február 27-én érkezett, az Ügyfélkapun keresztül benyújtott levelére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.
Az Alkotmánybíróság hatáskörei az Alaptörvény és az alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 2012. január elsejei hatálybalépésével megváltoztak, így Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján utólagos normakontroll eljárást nem kezdeményezhet.
Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panasz eljárás keretében fordulhat az Alkotmánybírósághoz az érintett személy, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés bírósági kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben viszont az alaptörvény-ellenes
jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
Az Alkotmánybíróság Ügyrendje 28. § (1) bekezdése szerint a beadványt a benyújtására nyitva álló törvényi határidőben az érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez személyesen kell benyújtani, vagy ajánlott
küldeményként postára adni. Az Abtv. 26. § (2) bekezdésese szerinti alkotmányjogi panasz esetében az indítványt az Alkotmánybírósághoz kell benyújtani. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet
alkalmazni, ha a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján hivatali időben benyújtották vagy ajánlott küldeményként postára adták. A beadvány távközlési eszköz útján történő benyújtásának nincs helye.
Az Abtv. 51. § (2) bekezdése szerint továbbá az alkotmányjogi panasz benyújtásához kötelező a jogi képviselet.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Üdvözlettel,
Bitskey Botond Dr.
főtitkár
1 megjegyzés:
Én Ambrus Kálmánné ezzel a problémával még korábban fordultam az Alkotmánybírósághoz, még akkor nem módosították az alkotmányunkat, de akkor sem foglalkoztak az aktív korúaknak járó ellátásokkal, tehát azzal, hogy egy családban csak egy fő kaphat az aktív korúaknak járó ellátást. Valamint a fogyasztási egységgel sem, ami megalázó, mert nem egy teljes egésznek veszi az adott családtagokat, hanem 0,9-nek, vagy 0,8-nek. Ez milyen embertelen és sérti minden egészséges ember méltóságát, mégsem foglalkoztak vele! Ideje volna már, hogy normális alkotmányjogi munka folyjon ebbe az országba! Gyorsabb és olcsóbb alkotmány bírósági munkát kérünk és a szegény embereknek meg lehetőséget, mert nem mindenki tud alkotmányjogászt megfizetni! Ezt címzem a Fidesz Kormánynak is!
Megjegyzés küldése