A Fidesz fiataloknak szóló karriertervének csúcsa a közmunka?

Sikerként könyveli el a Fidesz a közfoglalkoztatást célul tűző Start-munkaprogram eredményeit – mondta Selmeczi Gabriella, aki azt is közölte, tavaly már 300 ezer fölött volt azok száma, akiket bevontak a közmunkaprogramba. A sajtótájékoztatón az is téma volt, hogy 2012-ben 132,5 milliárd forinttal támogatta a kormányzat a közfoglalkoztatási programokat, az idén pedig ezt további 21 milliárddal növeli.

A közmunkaprogram előnyei között említette a szóvivő, hogy javítja az érintettek önértékelését, jó hatása van a helyi közbiztonságra, legalizálja a jövedelmeket, mintát ad a fiataloknak és munkahelyeket teremt a kisvállalkozásoknak.

Hát ... valószínűleg nagyon sokan vitatkoznának Selmeczi Gabriella szavaival.

• Önértékelés? Hogyne, majd osztálytalálkozón feláll valaki és közli, közmunkás. És legalább olyan rosszul érzi magát, mintha épp alkoholistának vallaná magát az anonimoknál - azzal az eltéréssel, hogy ott mindenki sortárs, az osztálytalálkozón meg sajnálkozó vagy épp kárörvendő pillantásokkal fog találkozni: "szegény (pedig milyen nagy szája volt egykor), aztán most meg még egy normális munkahelye sincs". És akkor még mindig számíthat olyan kérdésekre, "beleírod az önéletrajzodba?", "ha közmunkás vagy, mikor tudsz normális munkahelyet keresni?" , "és az asszony mit szól ahhoz, hogy alig viszel haza valamit?", "a hiteledet tudod belőle fizetni?". Lássuk be, csupa-csupa önbizalom-növelő kérdés.

• És az is nehezen képzelhető el, hogy a "jó minta a fiataloknak" jelszót követve otthon azzal biztatják a szülők a gyermeküket: "tanulj fiam, még közmunkás is lehet belőled". És valószínűleg igen kevesen készítik el úgy a karriertervüket (akár csak gondolatban is), hogy 12-15-17 év iskolapad koptatás, aztán irány szemetet szedni vagy csatornát tisztítani. Mert igaz ugyan, hogy erre is szükség van, de nem lenne olcsóbb egy 8 osztályt (vagy még annyit sem) végzettet betanítani arra, hogyan fogja a szerszámot és hogyan szúrja fel a botra a szemetet?

Hihetetlenül gazdag ország vagyunk, ha megéri generációknak olyan mintát adni, hogy "tanulj, költ rád az állam az adófizetők pénzéből, aztán a végén majd normális munkahely híján továbbra is az adófizetők pénzén gyomlálod a parlagfüvet az árokparton" - mindezt kormányzati szinten deklarálva, sajtótájékoztatón ország-világ elé tárva. Vajon hány szülő mondja ezek után a gyerekének, fiam, mindenáron itthon kell maradnod, légy közmunkás, miközben külföldön ugyanilyen színvonalú munkáért a többszörösét is keresheted és ott még előre lépési esélyed is lehet?

• A közbiztonság biztos javul - hiszen aki elfoglalja magát valamilyen tevékenységgel, addig nem ér rá mást csinálni. Hogy a közmunkáért kapott bér elegendő-e a megélhetésre? Kétséges. És miért nem halnak éhen ezek az emberek? Ezen is el lehet gondolkodni, és előbb vagy utóbb megint elérkezünk a közbiztonság kérdésköréhez.

• A közmunka legalizálja a jövedelmet? Hogyne, amit az adófizetők adnak, az fehér, jó sokba is kerül egy-egy közmunkás foglalkoztatása. Ha nem jut közmunka, vagy éppen fekete munkával többet kaphat kézhez a delikvens, hát tuti, hogy már meg is pattan, megy oda, ahol többet fizetnek. És miután a boltban neki is ki kell fizetni a kenyeret meg a tejet, sőt ruhát is kell venni a gyermekeinek, valójában a legkevésbé sem fogja érdekelni, fehér vagy fekete a pénz, amit el tud költeni. A közmunka (már ha van) csak arra szolgál, hogy túléljenek, nem pedig arra, hogy normális színvonalon meg is éljenek és ha normálisan működne a gazdaság, a közmunkára jelentkezők jó részét felszívná a munkaerőpiac és nem kellene kuncsorogniuk és gyakran olyan feltételek között dolgozniuk, ami kiütötte az ombudsmannál is a biztosítékot.

• A "munkahelyeket teremt a kisvállalkozásoknak" mint jó eredményt nehéz értelmezni - mire is gondolhat a Fidesz szóvivője? A közmunka munkahelyet teremt a kisvállalkozásoknak? Vagy a közmunkás teremt munkahelyet a kisvállalkozásoknál? Aki tudja a megoldást, az légyszi írja be kommentként.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy január 1-jétől a közmunkás-minimálbér a szakképesítés nélküliek esetében 75 500 forint, a középfokú iskolai végzettséggel vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknek pedig 96 800 forint a közfoglalkoztatási bérük.

A nagy sikersztorinak azonban van egy másik oldala, ez pedig az, hogy vajon mennyibe is kerül ma az adófizetőknek a közmunka-program? A válasz: sokba, és egyre többe - számolatlanul mennek el a milliárdok.

Az érintett kör nagyságrendje pontosan nem ismert, a Policy Agenda becslése szerintnapjainkban akár 600-700 ezer fő is érintettje lehetne a közfoglalkoztatási programnak. A kormányzati tervek 200 ezer (vagy még több) közmunkás foglalkoztatásáról szólnak, de eddig még a fele körül tart - igaz, a közmunkások száma növekszik, és a kormány is erre hivatkozva állítja, javulnak a foglalkoztatási mutatók.

"A foglalkoztatotti létszám statisztika adataiból az látszik, hogy a vizsgált körből 2011-ben havi átlagban 60.900 főnek tudtak munkát adni. Ez pedig kb. 60 milliárd forintjába került a költségvetésnek. Az idei év (2012) első hét hónap adatai szerint a közfoglalkoztatásban átlagosan 82.400 főt alkalmaztak, a rendelkezésre álló keretösszeget pedig jelentősen, 132 milliárd forintra emelték." (Policy Agenda, 2012)

Ha kiszámoljuk, mennyibe is kerül a közmunka egy főre vetítve az adófizetők számára, kiderül, drága munkanélküliséget eltüntető módszert finanszíroz a költségvetés.

"2011-ben átlagosan havonta 60.900 fő dolgozott közmunkában, erre a költségvetés közel 60 milliárd forintot használt fel és ez így egy fő havi foglalkoztatására vetítve 82 ezer forint kiadást jelentett.

Ebben az évben (2012-ben) az év első hét hónapjában 70,4 milliárd forintot költött el a költségvetés, amelyből átlagosan havonta 82.400 fő foglalkoztatása valósult meg. Ez az jelenti, hogy egy közfoglalkoztatottra havonta 122.000 forintot költöttek.

Amennyiben azt feltételezzük, hogy napi nyolc órában történik a foglalkoztatás (ez persze abszolút nem általános helyzet), akkor a közfoglalkoztatásban dolgozóknak - akik nem tudnak gyermekek után járó adókedvezményt igénybe venni - nettó 47 ezer forintot adnak oda. Ez a bér az államnak 92.263 forintjába kerül, azaz a korábban említett 122 ezer forintból 30 ezer forintot nem közvetlenül a munkások bérére használnak fel. (Policy Agenda, 2012)

A fenti adatok alapján idén a közfoglalkoztatás költségének kb. egynegyede "menedzsment" költség - a munkaszervezés, a szerszámok, a logisztika, az adminisztráció, valamint egyéb olyan  költségek, amelyek rárakódnak a közfoglalkoztatásra, de nagy eséllyel senki sem tudja, pontosan mire is megy el.

Árnyalja a képet, hogy a közmunkások elviekben olyan munkát végeznek, amelyet az önkormányzatoknak egyébként piaci körülmények között beszerzett munkaerővel kellene, hogy elvégeztessenek, ez pedig mindenképpen haszonként (ki nem fizetett vállalkozási díj, bér, stb.) jelentkezik. A közmunkás azonban ritkán hatékony munkaerő - nem biztos, hogy egy munkanélkülivé vált matematika tanár beválik hat órás lapátolásra, és egyes munkafajtáknál a teljesítményalapú piaci bér is sokkal ösztönzőbb. És nemcsak a szaktudás az, ami hiányozhat (lásd például gaz és kultúrnövény megkülönböztetése), hanem a fizikai állóképesség és egészségi állapot is gátja lehet a megfelelő  színvonalú munkavégzésnek, illetve az "embertelen" munkakörülményeket is kimerítheti az, ha egy pollenallergiában szenvedőt ároktisztításra vagy szemétszedésre osztanak be. Egyéb akadályozó tényezői is vannak a közmunkának - egyszerűen nem tud milyen munkát végeztetni az önkormányzat (nincs mit), vagy éppen ha nagyon összeszedné magát tudna, de például esztétikai okokból inkább profikkal dolgoztat.

Lehet azzal is érvelni, hogy az emberek munkaerő-piacra visszatérésének elősegítése az igazi nemes cél:

"Hoffmann Imre helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: 2011 első felében 74.058 személy fejezte be a közfoglalkoztatást, közülük 3.502 tudott elhelyezkedni, míg idén az első félévben 62.872-e kerültek ki a közfoglalkoztatásból, közülük 7.887 jutott munkához. Ez is mutatja, nő a közfoglalkoztatás hatékonysága." (stop.hu) 

Tehát a kormányzat szerint az hatékonyság-növekedés, hogy míg 2011. első felében 4,73% közfoglalkoztatásból kikerült munkavállaló tudott elhelyezkedni, 2012. első félévében már 12,53%. Akár még jól is mutathatna a majd háromszoros növekedés, ha a kiinduló érték nem lenne 5% alatti lenne - egyelőre nem úgy tűnik, hogy az érintettek tömegesen vetették volna meg újra a lábukat a munkaerőpiacon (lehet, hogy ők közmunka nélkül is találtak volna maguknak állást?). Ha viszont azt vesszük alapul, hány munkahely ígéretével is dobálózik rendszeresen miniszterelnökünk (egymilliós álom) vagy éppen Matolcsy, akkor valódi munkahelyek hiányában továbbra sem érződik a közmunka az igazi megoldásnak a "munkaalapú" társadalomhoz. 

A közfoglalkoztatás azonban egyéb problémát is hordoz: a közmunkások nemcsak az aránytalan kiszolgáltatottságtól meg a bürokráciától szenvednek, hanem ajogalkalmazási visszásságoktól is dr. Szabó Máté ombudsman vizsgálódása alapján (A közfoglalkoztatásról AJB-4162/2012):

• sérti a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot a közfoglalkoztatotti bérkifizetések ütemezésének bizonytalansága; a bérkifizetés időpontjáról szóló előzetes tájékoztatás esetleges, nincs pontos eljárási rend.
• általános tapasztalat, hogy az ellentmondásos feladatkijelölés és követelmények miatt figyelmen kívül hagyták a képzési programokkal kapcsolatos kötelezettségeket, a jogszabályi előírás ellenére sem tudtak elindulni az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó szükséges képzések, ami a mezőgazdasági programok eredményességét hátrányosan befolyásolta.
• sok ember önhibáján kívül azért szorult ki a szociális ellátásból, mert nem tudott igazolni évente legalább 30 napos kereső tevékenységet.
• a vizsgált települések többségében az önkormányzatnak arról sem volt információja, hogyan szervezhetne közérdekű önkéntes munkavégzést, bizonytalanok voltak abban is, hogyan, milyen dokumentumok bemutatásával igazolható az egyszerűsített foglakoztatás keretében végzett munka, illetve a háztartási munka.

A kormányzat most további 21 milliárddal kívánja növelni a közmunka volumenét, de

• vajon készítenek-e bármilyen számítást, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló költségvetési források elköltését?

• gondolkodnak-e azon, hogyan lehetne például ésszerű bürokrácia kiépítésével (ne költsenek szervezésre, adminisztrációra többet, mint amennyi alapvetően szükséges), illetve össztársadalmi szinten értéktermelő munkavégzés biztosításával (azaz olyan munkát végezzenek a közmunkások, amelyre ténylegesen is szükség van) a lehető leghatékonyabban gazdálkodni az adófizetők pénzével?

• esetleg az eddigi intézkedések alapjául szolgált az, hogy lemodellezték, valójában hány közmunkást bír el a költségvetés, és hány közmunkaszervezőt, valamint milyen ésszerű "menedzsment" költséggel érdemes számolni? Van-e határa annak, mennyi közmunkaórát lehet kicsiny hazánkban értelmes célra fordítani, vagy csak a képzelet szab határt? Esetleg cél a baráti vállalkozások rabszolgaigényének fedezése, mint ahogy rosszindulatú pletykákban hallani?

• van ma nyilvántartás, pontosan hány közszolga szervezi ma a közmunkáthazánkban? A hatékony munkavégzéshez sokan vannak, elegen vagy kevesen?

• mit tesznek az illetékesek annak érdekében, hogy a közmunka ne egy lesajnált (megvetett) tevékenység legyen, a programban résztvevők pedig úgy érezzék, ők is értékes tagjai a társadalomnak, munkaidejükben valami hasznosat tesznek le az asztalra?

• a kormány hogyan kívánja segíteni az önkormányzatokat, hogy a jogi visszásságok visszaszoruljanak és minél kevesebb dolga legyen az ombudsmannak?

• Vajon van rá kormányzati akarat hogy átláthatóbb legyen, és ki lehessen deríteni, hogy a költségvetési források kb. 25%-a hova lesz? (153,5 milliárd esetében ez kb. 38,375 milliárd forint)

És mi lesz, ha kiapadnak a források, ha az adófizetők saját munkahely hiányában nem tudják tovább  finanszírozni a közmunkát, mert maguk is arra szorulnak? Ki fog kinek és milyen mintát adni?

A kormány mindenesetre folyamatosan teszi a lépéseket annak érdekében, hogy minél olcsóbbak legyenek a jövő közmunkásai - a NAT nyelvoktatási követelményével jelentősen leszűkíti azok számát, akik a középiskolában meg tudják szerezni a felsőfokú oktatáshoz beugrónak számító középfokú nyelvvizsgát, ezzel egyidőben pedig a keretszámok csökkentésével is kísérletezik, kisebb-nagyobb eredménnyel, az itthonmaradást pedig olyan filmmel népszerűsíti, amelyben még véletlenül sem a közmunkabérből élő fiatalokat állítja példának.

És igen, a közmunka az a minta, amit biztos minden, normális önértékeléssel rendelkező fiatal el akar messzire kerülni.  

Forrás: http://morgasjoga.blog.hu/2013/01/07/kozmunka_te_draga