sakál- Egyik olvasónk juttatta el a minap alábbi megkeresését, melyet Miniszterelnök úrnak írt, aki továbbította a megkeresést illetékességből dr. Szűcs Erika Államtitkár Asszonynak, aki válaszolt a megkeresésre. Olvasónk kivesézte államtitkár asszony válaszát, amely igen elgondolkodtató és fényt derít arra a tényre, hogy, hogy születnek az egymásnak ellentmondó törvények és jogszabályok egy jogállamban. Érdemes mindenkinek elgondolkodnia a kész tényeken.
Íme Miniszterelnök úrnak írt levél:
Botrányos dr.Szűcs Erika Közigazgatási Minisztérium Államtitkárának hivatalos véleménye és tudása!
Szégyent hozott a Fidesz Kormányra és a magyar nemzetre!
Botrányos, hogy állampolgárként jobban tudom azokat a jogszabályokat, amelyekből a Közigazgatási Minisztériumnak dolgozni kellene és ellenőrizni!
dr.Szűcs Erika kijelentésével olyanról tanúskodik, hogy nem ismeri az önkormányzati törvény módosításait és az alaptörvényünket!
Levelét ezen levelemhez bemásolom és egyből rá fognak jönni, hogy milyen szakmai nullaságról van szó a Közigazgatási Minisztériumba, hogy milyen szakmai hibáknak köszönhetjük azt, hogy a szociális helyzetünkben senki nem nézi az alkotmányos jogokat. A saját munkaterületükhöz nem ismerik a jogszabályokat és Magyarország Országgyűlési Képviselőire, az Alkotmánybíróságra mondják ki, hogy értelmezhetetlen a munkájuk!
Ez BOTRÁNY!
Tisztelt Orbán Viktor Miniszter Úr!
Kérem, hogy a Közigazgatási Minisztérium szakmai nullaságát lássa meg és kezdeményezze az egész Közigazgatási Minisztérium apparátus cseréjét, mert ahogyan az alaptörvényünket, az Önök munkáját meghazudtolják és elferdítik, óriási kárt okozva országunknak nem érdemlik meg, hogy az adófizetők pénzéből éljenek!
Ezen levelemmel be fogom bizonyítani, hogy milyen szakmai nullaságról van szó!
Íme dr.Szűcs Erika Államtitkár Asszony levele fenti megkeresésre:
„XXII-6/1810/5/2012
Tisztelt ……..!
Levelében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban:
kormányhivatal) által a Mezőcsát Város Cigány Nemzetiségi
Önkormányzatával (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat)
kapcsolatosan lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárások
tekintetében élt panasszal. A panaszában foglaltakkal összefüggésben az
alábbiakról tájékoztatom.
1.
Panaszában előadta, hogy a kormányhivatal IV-B-09/584-5/2012. iktatószám
alatti levelében a nemzetiségi önkormányzati képviselők
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan tett
megállapításokkal nem ért egyet. Álláspontja szerint a nemzetiségi
önkormányzati képviselők egyben helyi önkormányzati képviselők is, így a
helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok rájuk is
érvényesek.
Amit azt levelében Ön is említett, az Alaptörvény XXIX. cikk (2)
bekezdése alapján „ a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre.”
Téves azonban az a megállapítása, mely szerint az Alaptörvény fenti
rendelkezéséből az következik, hogy a nemzetiségi önkormányzati
képviselők egyben helyi önkormányzati képviselők is.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Ötv.), valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
(a továbbiakban: Njtv.) egyértelműen és egymástól kellőképpen
elkülöníthetően meghatározza a helyi önkormányzat, valamint a
nemzetiségi önkormányzat fogalmakat.
Az Ötv. 1. § (1) bekezdése alapján helyi önkormányzat „a község, a
város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata”. Ebből
következően helyi önkormányzati képviselő alatt a helyi önkormányzat
képviselő-testületének tagjait kell érteni.
Az Njt. 2. § 2. pontja alapján „ a nemzetiségi önkormányzat törvényben
meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi
formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus
választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a
nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a
nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és
hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy
országos szinten történő önálló intézkedésre jön létre.”
A nemzetiségi önkormányzat önálló képviselő-testülettel rendelkezik, melynek tagjai a nemzetiségi önkormányzati képviselők.
A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a nemzetiségi
önkormányzati képviselők nem minősülnek egyben helyi önkormányzati
képviselőknek is, így a vagyonnyilatkozat-tétel tekintetében is eltérő
szabályok vonatkoznak rájuk.
Tekintettel arra, hogy az Njtv. Vagyonnyilakozat-tételi kötelezettséget
előíró 103. §-a csupán a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati
választások kitűzésének napján lép hatályba, a kormányhivatal helyesen
jutott arra a megállapításra, hogy a hatályos jogszabályok alapján a
települési valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselői nem
rendelkeznek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel. Szintén téves a
panaszában előadott azon álláspontja, mely szerint a
vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezettségre utalna az Njtv. 91. §
(2) bekezdés d) pontjának azon rendelkezése, hogy a testület zárt ülést
tart a vagyonnyilatkozati eljárás során.
Az Njtv. 91. § (2) bekezdés d) pontjának a 103. §-tól korábbi időpontban
történő hatályba lépése vélhetően csupán kodifikációs hiba eredménye,
hiszen a vagyonnyilatkozati eljárás során tartandó képviselő-testületi
ülés módjáról szóló rendelkezés mindaddig értelmezhetetlen, ameddig a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kimondó jogszabályi rendelkezés
hatályba nem lép.”
Ezek után következzen, akkor a bizonyítás, miért is szakmaiatlan a Kormány: Nos állításom bizonyítását kezdem:
Az már eleve alaptörvény-ellenes, hogy az államtitkár asszony azt mondja, hogy egy nemzetiségi önkormányzati képviselőnek nincs olyan kötelezettsége, mint egy települési képviselőnek és, hogy nem helyi a nemzetiségi önkormányzat. Ha az adott településen nem megyei, vagy országos, akkor helyi, mert a helyiek helyi képviselőkre szavaztak.
Az az állítása az államtitkár asszonynak, hogy az 1990. évi LXV. 1. § (1) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselő nem lehet helyi képviselő már eleve nem igaz, mert már ez a törvényi rész hatályon kívül van helyezve és helyébe az alaptörvény szövegében is hasonlóképpen megtalálható rész került, amelyet a 2011. évi CLXXXIX. törvény tartalmaz.:
„választópolgár: aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik,”
Az alaptörvény szövege meg:
„XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati
képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán választó és választható legyen.”
Úgyhogy szó sincs arról, amit a dr.Szűcs Erika államtitkár asszony ír. Az alaptörvény egyértelműen kifejti azt, amit meg lehet az 2011. évi CLXXXIX. törvényben találni. Tehát félrevezetik az embereket és ami nagyon fontos, hogy szakmai idiótáknak nézi a törvényalkotókat, az Alkotmánybíróságot, a Köztársasági Elnököt, ugyanis úgy nyilatkozik, hogy a Njt. törvény 91. § (2) bekezdés d) a vagyonnyilatkozati tételi kötelezettsége nem kötelező, mert érthetetlen a jogi norma, ugyanis ugyanez a törvény 103. §-sa csak 2014-re teszi a vagyonnyilatkozati tételi kötelezettséget a nemzetiségi képviselők esetében, de ez nem igaz, mert a 2011. évi CLXXXIX. törvény 158. § (a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba), és ezen törvény 158. §-sának b) pontja a következőket mondja ki: a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény,
tehát a képviselők jogállásáról szóló törvény csak 2014. évi általános választások után veszíti hatályát, ami azt jelenti, hogy ma még és korábban is élt és hatályos volt, tehát Magyarország összes nemzetiségi önkormányzatának képviselőinek kötelessége volt és van vagyonnyilatkozati tételt tenni, ezért is hagyta a nemzetiségi önkormányzati törvényben a jogalkotó a vagyonnyilatkozati tétel eljárás zárt ülésen való megtételének lehetőségét. Így szégyen és gyalázat a dr.Szűcs Erika államtitkár asszonynak az a kijelentése, hogy ez csak egy kondifikációs hiba lehet. Ő ezzel a tudatlanságával leminősíti a Közigazgatási Minisztériumot és tönkre teszi az emberek alkotmányos egyenlőséghez való jogát. Nincs alá fölé rendeltség az önkormányzatok között és nem lehet kiváltságosság egy képviselő között sem, még akkor sem, ha az egyik települési a másik nemzetiségi önkormányzati képviselő. Főleg úgy nem, hogy egy nemzetiségi színekben induló ember is lehet polgármester és települési képviselő is, így abban a percben már megdől az államtitkár asszony állítása, hiszen akkor már az ő állítása szerint is kell vagyonnyilatkozatot tenni. Akkor hogy is van a nemzetiségi képviselőkre vonatkozó kiváltság? Sehogy, mert ilyet a magyar alkotmány nem enged! Nem engedhet! Egyébként nem értem, hogy bárki, aki magyar állampolgár az miért nem tudhat arról, hogy egy nemzetiségi önkormányzati képviselő miért nem számolhat el az adófizetők pénzével, ugyanis működésükhöz és egyéb kiadásukhoz az államtól az adófizetők pénzét kapják? Talán mi állampolgárok nem tudhatjuk meg, hogy miből vagyonosodnak a nemzetiségi képviselők, miből utaznak Kanadába és, hogy hová teszik a LEADER-pályázati pénzeket, amikor a költségvetésükbe még fel sem tüntetik? Ezt egyébként fel fogom terjeszteni az Alkotmánybíróságra, ugyanis ilyen súlyos hiba nem lehet, hogy egy Minisztérium vezeti félre az embereket és minden közigazgatási szervet. Véleményem szerint a törvényekkel nincs semmi alkotmányos hiba, csak azokkal, akik félreértelmezik és nem akarják beismerni, hogy akár 12 éven keresztül hibáztak.
Elfogadhatatlan, hogy ilyen hozzá nem értő emberek kerülnek ilyen magas pozícióba, és több mint egy éve azon vitáznak velem, amelyet egyébként álmukból felkelve is tudniuk kellene. Én jogi asszisztensi hallgatóként mindjárt az első nap megtanultam, hogy a magyar jogi hierarchia legfelső csúcsán az alaptörvényünk áll és azzal nem mehet szembe egyetlen egy törvény, jogszabály, jogi norma, határozat, rendelet, végzés és egyéb jogi dolog sem. Ezért nem értem, hogy a miskolci kormányhivatal törvényességi ellenőre, a helyi jegyző, a Minisztériumnál lévő közigazgatási dolgozók ezt miért nem tudják és miért nem kísérik figyelemmel a változó törvényeket, valamint ha úgy érzik, hogy valami alkotmányellenes, akkor miért nem kezdeményezik annak Alkotmánybírósági vizsgálatát?
Most már értem, hogy miért vannak a magyar emberek a mélyszegénységbe, hiszen ilyen hozzá nem értő emberek dolgoznak a szociális ellátásokhoz fűződő jogszabállyal, ami szintén a közigazgatáshoz tartozik, és ott az egy háztartásban lévő személyeknek csak egy rendelkezésre állási támogatást adnak. Ami teljesen szembe megy az alaptörvényünkkel, mert az kimondja, hogy minden embernek joga van az állam olyan ellátásához, amelyben az önhibáján kívüli munkahely elvesztés miatt jár. Tehát senkinek nincs köze ahhoz, sem a férjnek, sem a gyereknek, sem más családtagnak, ha én munkanélküli leszek. Csak egy családi létfenntartási minimumhatárnak lenne, amely kizárhatná, hogy a milliomosok ne kapjanak szociális ellátásokat. De azt, hogy több munkanélküli van egy családban és azok közül csak egy kaphat rendelkezésre állási támogatást, az teljességgel alaptörvény-ellenes. De mivel Magyarországnak ilyen Közigazgatási Minisztériumi apparátusa van, így egyértelmű, hogy szakmai hiányosságuk miatt ezt nem vették észre, vagy nem is akarták.
Ezért nyomorog a magyar nép!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése