A kormány kiterjeszti a közfoglalkoztatást, de a feltételek nem változnak, pedig az ombudsman átfogó jelentése szerint alapjogokat sért a rendszer. A kormány sikerként kommunikálja a közfoglalkoztatást, de a számok mást mutatnak.
A kormány idén kiterjeszti a közmunkaprogramot, de hiába minden ajánlás, jobbító szándék: a feltételek nem változnak. Pedig tavaly Szabó Máté átfogó jelentést készített a közfoglalkoztatásról. Az alapvető jogok biztosa azért kezdte vizsgálni a témát, mert hivatalához számos panasz érkezett a közfoglalkoztatásban dolgozóktól. Az ombudsman végül számos, az alapjogokat sértő visszásságot tárt fel. Szabó Máté jelentésében rámutatott, hogy a magyar közfoglalkoztatás nem valamiféle szokványos jogviszony munkaadó és a munkavállaló között, hanem olyan rendszer, amelyben a közmunkás nem mellé-, hanem alárendelt helyzetbe kerül az őt alkalmazó közfoglalkoztatóval, munkáltatóval szemben. Ebben a viszonyban hatósági, közhatalmi elemek is vannak, ezért a közfoglalkoztatott a szokottnál kiszolgáltatottabb helyzetben van. „Egyszerre jelenik meg a munkáltatói, illetve a hatósági önkényes jogalkalmazás lehetősége” – fogalmaz a jelentés, hozzátéve, a közfoglalkoztatás ma intézményesen összekapcsolódik a szociális ellátórendszerrel, ami eleve eltérő alkotmányos funkciójú.
Szabó Máté kilenc hónapon keresztül vizsgálta munkatársaival a közmunkások helyzetét, és megállapította, hogy a kiszolgáltatottságuk sokkal nagyobb, mint egy átlagos munkavállalóé. Szabó Máté a feltárt alkotmányos visszásságok miatt több javaslatot is megfogalmazott a közfoglalkoztatásban érintett minisztereknek. Pintér Sándor belügyminisztertől azt kérte, „gondoskodjon arról, hogy a közfoglalkoztatási programok előzetes tervezése során minden program esetében rendelkezésre álljon a szükséges szakértelem és a megfelelő időkeret a sikeres megvalósítás érdekében”, illetve ellenőrizze a közmunkaprogramok hatékonyságát. Ennek kiemelt jelentősége lenne, a kormány ugyanis munkaerő-piaci szempontokat emleget a program kapcsán, vagyis a tömeges közmunkának elvileg a célja az, hogy a tartósan munka nélkül élő, ám aktív korban lévő embereket visszavezesse a nyílt munkaerőpiacra. Fontos lenne tudni, hogy egy ennyire drága program (az adófizetőknek 154 milliárd forintjába kerül 2013-ban) vajon milyen hatékonysággal kezeli a tartós munkanélküliséget. Az ombudsman arra is rávilágított, hogy a közmunka mellé az állam nem biztosította a megfelelő képzést, így az elindított programok sok esetben nem fenntarthatók.
Zemplényi Adrienne jogász, a vizsgálat vezetője a Népszabadságnak példaként említi, hogy a Start-munkák többek között növénytermesztést, állattartást jelentenek. A közfoglalkoztatónak e programban az állam adja az állatok, az eszközök, beszerzéséhez szükséges pénzt – csak éppen sokáig azt a képzést felejtette el biztosítani, ami például az állatok megfelelő ellátásához, életben tartásához kellene. A jogász szerint más munkák esetében sem indultak tavaly képzések, ami pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a közmunkás a közfoglalkoztatásból kikerülve az elsődleges munkaerőpiacon is képes legyen megkapaszkodni. Az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a települési önkormányzatoknál az önkéntes közérdekű munkavégzés hozzáférhető legyen. Ez különösen fontossá vált, hiszen az Orbán-kormány 2011 szeptemberében úgy módosította a vonatkozó jogszabályt, hogy a tartós munkanélküliek 2012. január 1-jétől csak akkor maradhatnak a segélyrendszerben, ha igazolni tudnak 30, munkában töltött napot. Ez lehet közérdekű önkéntes munka is, ám ennek lehetőségéről számos önkormányzat nem tudott – vagy az év hátralévő hó napjaiban már nem maradt ideje a közérdekű önkéntes munka megszervezésére. Így történhetett meg, hogy önhibáján kívül sok ember veszítette el azt a minimális pénzt, amit a foglalkoztatáshelyettesítő támogatás jelentett, vagyis ezzel az állam a teljes nincstelenségbe taszította őket.
Szabó Máté vizsgálódásainak egyik legfontosabb javaslata, hogy „az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően a közfoglalkoztatottakra is a munkavállalókat megillető garanciák vonatkozzanak a szabadsággal és a betegszabadsággal kapcsolatosan”. Emellett az ombudsman kéri az érintett belügyi tárcavezetőtől, hogy ne szakítsa el a közfoglalkoztatottak bérét a minimálbértől. „Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése érdekében több lépcsőben végrehajtott, fokozatos emeléssel teremtse meg, hogy a közfoglalkoztatotti bérek elérjék a kötelező legkisebb munkabér mértékét” – olvasható az ombudsmani hivatal jelentésében. Az ombudsman kritizálta a heti bérkifizetést is. Feltárta, milyen sok gondot okoz ez a közfoglalkoztatottaknak, mindamellett, hogy drágítja a rendszert a bonyolult adminisztráció.
Szabó Máté Balog Zoltán tárcáját is megszólította: az ombudsman szerint módosítani kellene a szociális törvényt. Azt ugyanis a kormány két éve úgy módosította, hogy az önkormányzatoknak szubjektív mérlegelési lehetőséget adott azzal kapcsolatban, ki érdemes segélyre és ki nem. A jogszabály alapján az önkormányzati ügyintézők önkényesen dönthetnek arról, hogy a rászoruló a lakókörnyezete alapján érdemese-e segélyre vagy sem.
A hivatalhoz érkezett panaszok miatt vizsgálta ki az ombudsman azt is, mi is történt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (FKI). Mint ismert, tavaly tavasszal csoportos létszámleépítéssel elbocsátották az összes takarítót, helyükre határozott munkaszerződéssel közmunkásokat vettek fel. Az FKI-vizsgálat kapcsán az ombudsman nyilvánvalóvá tette, hogy az országos közfoglalkoztatási program jogszabályi feltételei szerint a közfoglalkoztatottak munkába állítását megelőző három hónapban és a közfoglalkoztatás időtartama alatt ugyanolyan vagy hasonló munkakörből nem lehet elbocsátani határozatlan időben foglalkoztatott munkavállalót.
A Belügyminisztérium arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy fokozottan ügyelni fognak a visszásságok megelőzésére. A tárca arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy 2012-ben a rendvédelmi szerveknél 1563 közmunkást foglalkoztattak.
A KSH-nál is dolgoznak közmunkások például a népszámlálási adatok feldolgozásában. A csoportos létszámleépítéstől hangos közmédiánál is közmunkásokat vettek fel bizonyos feladatokra. Ezzel a módszerrel a költségvetési szervek sokat tudnak spórolni: elküldik a határozatlan idejű, a minimálbérnél magasabb összegért foglalkoztatott munkatársakat, és helyükre közfoglalkoztatottakat vesznek fel – ahogy ez a FKI-nál is történt – a minimálbér töredékéért.
Az ombudsmani jelentésben megfogalmazott alkotmányos visszásságokkal kapcsolatban megkérdeztük a BM-et, 2013-ban felülvizsgálja-e a heti bérezés rendszerét, illetve tervezi-e módosítani a közfoglalkoztatásról szóló jogszabályokat úgy, hogy a közfoglalkoztatott is ugyanolyan jogokat kapjon a szabadsággal és a betegszabadsággal kapcsolatban, mint minden más munkavállaló. Ezek mellett megkérdeztük: a BM hány kötelezően alkalmazandó közfoglalkoztatottat határoz meg 2013-ban az országos programokban? A lapunk által megjelölt határidőig még nem érkezett válasz. Azt azonban az Emmitől megtudtuk, hogy „az alapvető jogok biztosa által lefolytatott széles körű vizsgálat eredményeként tett intézkedési javaslatok közül számos egybevág a tárca elképzeléseivel”. Több jogszabálymódosítás folyamatban van, például a közérdekű önkéntes munka alkalmazását elősegítő és egyszerűsítő módosítás. Az állampolgárokat húsbavágóan érintő szociális törvény módosításával kapcsolatban a tárca nem árult el konkrétumokat. Ezzel kapcsolatban azt a semmitmondó választ kaptuk, hogy „a tárca jelezte az alapvető jogok biztosa részére az egyeztetéseken való részvételi szándékát, illetve a jogi környezet felülvizsgálatát”. Egy biztos, 2013-ban nettó kétezer forinttal emelték a közmunkások 47 ezer forintos bérét.
Az átlagjövedelem havi 28 850 forint
Az év elején Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője azt mondta, hogy 2012-ben már 300 ezer embert vontak be a közmunkaprogramba.
Hozzátette, hogy idén 21 milliárd forinttal több jut közfoglalkoztatásra, így ebben az évben 154 milliárdossá duzzadt a program, ami mértékadó közgazdászok szerint egyedülálló a fejlett országokban: Köllő János közgazdász a 168 Órának korábban úgy nyilatkozott, hogy ez az összeg az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD-átlag négyszerese. Selmeczi Gabriella szerint a közmunka segíti „egymás megbecsülését”, növeli a közmunkások önbecsülését, hasznos a gyerekeknek, akik „nem mindegy, hogy mit látnak”, „legalizálja a jövedelmeket, és munkát teremt a kisvállalkozásoknak”, ráadásul a „helyi közbiztonságra is jó hatással van”. Az alapjogok biztosának jelentéséből ezt a pozitív képet nem tudtuk kiolvasni, és az általunk megkérdezett szociális munkások sem arról számolnak be, hogy a minimálbértől elszakított közmunka, a heti bérkifizetéssel „tovább keserítve”, nagyban javítaná a szerencsétlen emberek önértékelését.
A Policy Agenda elemzői a KSH foglalkoztatotti adataiból kiszámolták, hogy tavaly átlagosan havonta 90 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatásban. – Vagyis a teljes részvételi adatok és átlagos havi résztvevői számok alapján egy közmunkás 2012-ben átlagban körülbelül három hónapig dolgozhatott. A maradék időben vagy a minimális juttatást jelentő foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapta, ami havonta 22 800 forint, vagy nem kapott semmilyen ellátást az államtól. A számok alapján azt lehet látni, hogy 2012-ben egy átlagos közmunkás körülbelül három hónapig kapott a közmunkáért 47 ezer forintot, majd kilenc hónapon keresztül foglalkoztatást helyettesítő támogatásként 22 800 forintot. Ez átlagosan havonta 28 850 forintot jelent – írják az elemzők, kimutatva azt is, hogy a kormány által kommunikált adatokkal ellentétben a közfoglalkoztatottak mindössze 4,3 százaléka tudott a nyílt munkapiacon érvényesülni.
A Policy Agenda azt is kiszámolta, hogy ha az idén is átlagosan három hónapra kapnak közmunka-lehetőséget a rászorulók, akkor 330 ezer embert érinthet a közfoglalkoztatás, az átlagos havi létszám pedig 105 ezer fő lesz. Az e célra szánt 154 milliárd forint több mint fele eszközökre, adminisztrációra folyik el.
Forrás: Népszabadság Online
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése