Közösségi oldal, fórum

Megújult és ismét elindult A Blog Közösségi portálja, fóruma, amely itt érhető el facebook felhasználók részére:
https://www.facebook.com/groups/171189799727221/

2013. február 4., hétfő

Se kenyérre, se buszjegyre - katasztrófa van

Ott, ahol mindjárt nekilódul Ukrajna, az ország legkeletibb csücskében csücsül Sonkád. Itt alakította meg húsz közmunkás és tíz baloldali őrült (Nyakó István MSZP-s képviselő szíves közlése nyomán) a Közmunkás Szakszervezetet. A mintegy 760 lelkes faluban a rendszerváltás óta szocialista polgármester regnál - és ugyanaz. Bandics Zsigmond szerint ennyire még nem volt nehéz, mint az utóbbi két évben, katasztrófa van.

Nyomor, kilátástalanság, elkeseredettség - ezzel a három szóval jellemezhető a magyar vidék helyzete, különösen északi és keleti országrészé. Emberek százezrei, milliói birkóznak a nehéz életkörülményekkel, szinte elképzelhetetlen módon osztva be fejenként és havonta 10-35 ezer forintot. Gyakorta az egyetlen megélhetési forrás a közmunka - a statisztikák pedig azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők átlagosan három hónapot dolgozhatnak havi 47 ezer forintért, míg az év többi részében a 22800 forintos jövedelempótló támogatásból kell gazdálkodniuk.

Ez a pénz egyelőre elég az életben maradáshoz, de ha semmi nem változik, akkor vagy csendben éhen hal az ország egy része, vagy éhséglázadások törnek ki. A helyzet átfogó kezelése természetesen a politika és a kormány feladata, ám jelentősen lehet enyhíteni egy-egy ember vagy család helyzetén, ha komolyan vesszük a társadalmi felelősségvállalás magasztos eszméjét. Van tehát teendője a civil szervezeteknek, a cégeknek, és persze a magánszemélyeknek is.

Fennállásának száznegyven éve alatt - bármiképp is alakult sora - a Népszava soha nem engedett a baloldali értékek talán legfontosabbikából, a szolidaritásból. Lapunk arra készül, hogy Sonkádon, az ukrán határ mellett (és az Isten háta mögött), ahol olyan természetes a szegénység és a munkanélküliség, mint a levegővétel, könnyebbé tegye pár közmunkás-család életét. Ezt a célt szolgálja sorozatunk, ami - reményeink szerint - ékesen cáfolja azokat a sztereotípiákat, miszerint a közmunkások lumpen naplopók, akik csak segélyre áhítoznak.


Hányadik ciklusát tölti, polgármester úr?

Hát a hatodikat.

Színt, pártot cserélt közben?

Nem, 1990 óta kitartottam a Magyar Szocialista Párt mellett, pedig a térségben a polgármester kollégák zöme legalább egyszer váltott, amikor kellett, kisgazda vagy fideszes lett belőle.

Miképp bánt önnel Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, és megint csak Orbán Viktor illetékes minisztériuma?

Megmondom őszintén, 2010-ig aránylag nem számított, hogy ki melyik párt jelöltjeként futott be egy település élére...

Szociként a szocialisták sem szerették kiemelten?
Nem éreztem annyira előnyét 2002 és 2010 között. A hátrányát most viszont nagyon érzem.

Nem szereti a Belügyminisztérium?

Azt nem tudom, de azt igen, hogy az önkormányzat konkrétan Tállai András államtitkár úr alá tartozik. 2011-ben megjelentek az önhikis (önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések) pályázatok - az első kiíráskor beadtuk 22 millió forinttal, hogy rendezni tudjuk a kifizetetlen számlákat. 2,2 milliót kaptunk.

A kormány szólt előre, hogy a gazdasági helyzet miatt 2011 a nehézségek éve lesz.

Az azért feltűnt, hogy a fehérgyarmati térség 49 települése közül ott, ahol deklaráltan balos volt a polgármester, legfeljebb az igényelt pénzek tíz százalékát biztosította a tárca, míg a fideszes vezetésű falvak gyakorta a kért 20-50 millió forint száz százalékát megkapták támogatásképpen. Mondtam az egyik kormánypárti országgyűlési képviselőnek, hogy ez így nem okés, de állította, hogy szerinte szakmai alapon születtek a döntések, és türelmet kért.

És kapott?

Kapott, pedig biztosak voltunk benne, hogy politikai döntés született. Egy másik fideszes országgyűlési képviselő pedig azt magyarázta, hogy amikor a szocialisták voltak hatalmon, akkor a jelenlegi kormánypártok vezette települések voltak hátrányban. Én viszont úgy emlékeszem, hogy akkor akadtak fideszes polgármesterek, akik arányaiban többet kaptak, mint a szocialista település vezetők. Mindenesetre ez a képviselő azt ígérte, hogy a tárca majd korrigál a következő pályázaton - be is adtuk úgy 20 millió forinttal, de most is csak a kért támogatás 10 százaléka jött meg. A Fidesz-KDNP-s kollégák megint száz százalékot kaptak, úgyhogy egy Sonkádhoz hasonló lélekszámú, mintegy 760 lakosú falu 2011-ben mintegy 80-100 millió forinthoz jutott. Mi meg itt álltunk úgy 4 millió támogatással, és a kifizetetlen számlákkal.

Mit tehet egy, a csőd szélén álló település?

Veszélybe került az óvoda és az iskola működtetése - a beszállítók nem akartak tovább hitelezni -, úgyhogy a testülettel megbeszéltem, hogy amit tudunk, eladunk, ingatlant és ingóságot egyaránt, hogy legalább részben törleszteni tudjunk a beszállítóknak. Nem érdekelte a kormánypártokat, hogy az óvodásainkat, a nyugdíjasainkat, a szegény családokat büntetik, pusztán azért, mert én MSZP-s színben nyertem.

Nem gondolt rá, hogy lemondjon?

Sok álmatlan éjszakám volt, gondolkoztam, hogy nem az lenne-e a legjobb a településnek, ha lemondanék.

És mi késztette arra, hogy kitartson?

Egyrészt a lakosság nem támadott soha amiatt, hogy a szocialista voltom miatt rosszabb a településnek. Másrészt az emberek a feszített anyagi helyzetet nem érzékelték, minden hónap ötödikéig kifizettük a járandóságokat. Arra volt példa, hogy én csak három hónap késéssel jutottam hozzá a fizetésemhez, illetve a hivatalban dolgozók nyolcórás munkaidejét kénytelenek voltunk hatórásra csökkenteni. Remélem, egyszer még visszaáll a nyolcórás munkarend, de ehhez vagy kormányváltás kell, vagy nem indulhatok újra.

Az "önhikis" támogatásokról a minisztérium dönt, a közmunkás-helyeket is központilag osztják szét a megyei munkaügyi hivatalok. Itt érte hátrány szocialista volta miatt?

Nem észleltem ilyesmit, arányosan kaptunk közfoglalkoztatási lehetőségeket. Sőt, van egy projekt a Start-munkaprogram keretében, amit a megyében három-négy helyen akarnak bevezetni. És úgy néz ki, hogy ennek keretében Sonkádon is 20-25 hektáron beindul a bioalma-termelés.

Sonkád hány közmunkásnak adhat dolgot?

Szerencsére itt folyik a Tisza és a Túr, van két gátőrházunk, így a vízügyi igazgatóság mintegy harminc embert foglalkoztat a településről, a vízgazdálkodási társulás is "felszív" úgy tizenöt embert. A Start-munkaprogramban, ahol a szociális étkeztetéshez termelünk zöldséget, tizennyolc helyet kaptunk. Továbbá az önkormányzat külön pályázhatott árok- és csatornatisztításra, így húsz-harminc embernek itt is jut kenyér. Decembertől márciusig azonban semmiféle ellátás, pontosabban közmunka nincs. A településen 110 regisztrált munkanélküli van, így mintegy harmincan maradtak ki a programból, de szerencsére most kaptunk még 25 helyet, 6 órára, mintegy nettó 38 ezer forintért, így a kimaradók zömének is biztosítani tudjuk a harminc napos közfoglalkoztatást, hogy az év többi hónapjában jogosultak legyenek a 22 ezer forintos jövedelempótló támogatásra. De hát, az mire elég? Nagy szegénység van, nagyon nagy.

Ezért a közmunkások önt hibáztatják, vagy a közmunkás-béreket megállapító kormányt?

A munka az munka, a pénz meg pénz. Az emberek pontosan tudják, hogy 2010-ben a kormányváltásig 60200 forintot kaptak a közmunkának, most meg 49 ezer valahány százat - miközben minden kegyetlenül megdrágult. A kormány meg azt kommunikálja, hogy azért csökkentette le a járandóságot, hogy így motiválja az embereket, ne segélyből, hanem munkából éljenek. Csak hát éppen a munka lett olcsóbb. Menjenek ki családokhoz, nézzék meg, hogy élnek most - katasztrófa. Naponta keresnek meg nagycsaládosok, hogy kenyérre adjak, meg buszjegyre, mert a gyereknek iskolába kellene mennie.

Ezért alakítottuk meg a településen tavaly a Közmunkás Szakszervezetet, amibe kapásból be is akart lépni hatvan család. Küzdünk a szegény emberekért, ahogy tudunk, de szerintem igazi megoldást a kormányváltás jelenthetne.


N. B. Gy. / nepszava.hu

Nincsenek megjegyzések: